Budapest, 1971. (9. évfolyam)
10. szám október - Tarjányi Sándor: Szociáldemokraták a Városházán a harmincas években
rosházi mandátumot jelentett. Az egyesült polgári ellenzék 18-at szerzett a 108 választott bizottsági tagságból. A további, nem választott 72 tag a jobboldalt és azon belül is a kormány pozícióit erősítette. EZZEL LE IS ZÁRULT a fővárosi törvények megváltoztatásának sorozata, mely 1920 óta immár a negyedik volt. Amint az SZDP nyilatkozata megállapította: ez teljesen megfosztja a fővárost önkormányzatától és még retrográdabb jellegű; a párt újra hangoztatta a szocialista várospolitika követeléseit, mint a főpolgármesteri állás megszüntetését, a csak választott tagokból álló törvényhatósági bizottságot, a fontosabb tisztségek választás útján való betöltését. dekvédelme, mely az egész időszakban végigkísérte a szociáldemokrata bizottsági tagok tevékenységét. Lehetőséget adott ehhez a kerületi választmányok megszervezése, melyeknek munkáját a SZDP kerületi szervezetek állandóan figyelemmel követték. Azonban a főváros munkás lakosságának fő problémáin — mint a munkaalkalmak, a munkabérek kérdése, a társadalmi jogfosztottság — nem tudtak, nem mertek és sokszor nem is akartak változtatni. A legalitás mindenáron való fenntartására való törekvés, a szervezeti keretek megőrzése, a munkásegységtől való irtózás jellemezte a háborúra készülődő Darányi-, Imrédy-, Teleky-kormányok idején is az SZDP várospolitikáját. Az 1939. évi IV. tc. „a zsidók közéleti és Szerdahelyi Sándor (Bakos Margit reprodukciói) Az Erzsébet sugárút rendezési terve. (Szöllősy Miklósné reprodukciója) Hasonlóképpen, csak következetesebben foglalt állást a KMP befolyása alatt álló Szocialista Munkások Egységblokkja is az autonómia védelmében, a községi választójog demokratikus kiterjesztésében, az ajánlási rendszer és a közgyűlési nem választott tagok tagságának megszüntetésében. (Ellenzéki Munkás 1935. ápr. 11.) A harmincas évek második felében sokat szerepelt — az eddigieken kívül — Csapó Sámuel, Bechtler Péter, Miliők Sándor, dr. Bárd Imre és 1939 szeptemberétől Szakasits Antal. A témák hasonlóak voltak az előbbiekhez: főleg szociális, egészségügyi, kulturális kérdések, munkabér problémák, egyes rendelkezések, szabályrendeletek nem megfelelő végrehajtása elleni tiltakozások, vagy a végrehajtó hatósági közegek részéről a korlátozó intézkedések eltúlzásai miatti felszólalások. Fontos szerepet kapott a szociáldemokrata bizottsági tagok tevékenységében a munkáslakta területek várospolitikai érdekvédelme. SOKBAN NEKIK KÖSZÖNHETŐ ANGYALFÖLD ÉS KŐBÁNYA utcáinak kikövezése, csatornázások és egyéb kommunális szolgáltatásokkal való ellátottság. Hasonló volt a nyomortelepek lakóinak érgazdasági térfoglalásának korlátozásával" fokozatosan kiszorította a fővárosi törvényhatóságból a gyakorlott várospolitikusokat. Helyükre a második garnitúra került, mely szándékaiban és politikájában nyilvánvalóan hasonló volt, de kisebb rutinnal és tapasztalattal rendelkezett. Ez mindjobban éreztette hatását a várospolitikai munkában. Bächler József A szovjetellenes háború kitörése után szinte semmi szerepet sem játszott a törvényhatósági frakció. Aminek persze az is oka volt, hogy az egész társadalom szempontjából fontosabb kérdések — a béke követelése, a fasiszta elnyomás elleni védekezés, az emberi szabadságjogok védelme — háttérbe szorították a várospolitikai problémák ügyét. Szakasits Antal 33
