Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - Dr. Gerelyes Ede: Helytörténeti mozgalom a fővárosban

Commedia XX. Pantomim „A Vörös sünről elnevezett sarokház a Z0I4 fánál..." olvasható az 1696. évi budavári ingatlanösszeírásban a mai Hess András tér 3. sz. alatti épületről. Eredete, a feltevések szerint, a középkorig nyúlik vissza, talán már akkor is vendéglő volt, mint ahogy a XVIII. században a Vörös sün-fogadó volt a budai Vár egyetlen vendégfogadója. Gyakran rendeztek itt a polgárok táncmulatságokat, és ez a fogadó volt Buda első magyar nyelvű színháza is, mivel 1760-tól nagytermében színielőadásokat tartottak. Az épület a barokk és korai klasszicista stílus jegyeit viseli. De néhány gótikus maradványa azt tanúsítja, . hogy a népszerű Vörös sün-ház a Vár egyik legöregebb háza. Az I. kerületi Tanács V. B. Művelődési Háza a történelmi levegőt árasztó épület udvarában első ízben tavaly nyáron rendezett színházi előadásokat. A szép siker és a közönség érdeklődése arra buzdította a rendezőket, hogy idén is folytassák a nyáresti előadásokat. A bájos barokk ház udvara kiválóan alkalmas kamara jellegű darabok előadására. Zártsága nemcsak a kitűnő akusztikát biztosítja, hanem megvédi a nézőt az időjárás kisebb kellemetlenségeitől is. Színpadtere egyedülálló a szabadtéri színpadok között, ívelt nyüásával és (felül is) teljes zártságával. A kulisszákat a boltíves oldalfalak és mennyezet, valamint a középkorból fennmaradt rácsos ablak alkotják. E meghatározó adottságok természetesen erősen befolyásolják a színre kerülő darabok kiválasztását. A Commedia XX. Pantomim tolmácsolásában került színre hat alkalommal Ionesco: A király meghal című komikus tragédiája. A darab érdekessége, hogy ez a szerző egyetlen táncjátéka, melyből a később íródott „A király halódik" készült. A darabhoz a zenét a fiatal — Magyarországon élő — lengyel jazz muzsikus, Richard Kruza szerezte. Felújításként színre került Bartók: A csodálatos mandarin-jának pantomim változata is. Az átdolgozás megpróbált szakítani az eredeti szövegkönyv felfogásával és a bartóki zenéből kiindulva újraértelmezni azt. Nemzetközi vonatkozásban is ez az első pantomim feldolgozása a Mandarinnak. Mindkét darabot Regős Pál dolgozta át és tanította be. Szereplői: Ambrus Éva, György Júlia, Jérome Ágota, Máthé László, Nagyiványi Péter és Regős Pál. A jelmezeket és díszleteket Dózsa Katalin tervezte. Röviden az előadások lefolyásáról. A kapubejárat melletti kis alkalmi emelvényről fehérarcú mimus csalogatta játékával a nagyérdemű közönséget az előadások megtekintésére. Utána az Udvarban a zeneszerzők alkotásaiból egy-egy mű hangzott el felvételről, majd Radnóti László kétnyelvű ismertetése vezette be a színre kerülő darabokat. Szép sikert mondhat magáénak a Sündisznó Udvar idei előadássorozata. Mind a tizenkét előadás telt házat vonzott. És már készülnek a tervek a színpad és nézőtér technikai fejlesztésére. Jövőre új, végleges színpad épül, megemelik a nézőteret és rossz idő esetén befedhető lesz a nézőtér. Ezzel az I. kerületi Tanács Művelődési Házának sikerül létrehoznia Budapest egyetlen fedett szabadtéri színpadát. Ami a művészeti terveket illeti: magyar népballadát szeretnénk bemutatni pantomimben; zeneszerzésre az Illés-együttest kívánjuk megnyerni. R. p. Jelentős mozaikfal került a XX. kerületi Zalka Máté általános iskolába — Bakallár József alkotása. A mondriani elemekkel dúsított homlokzat harmóniáját folytatja és összegzi a mű készítője. Afféle varázsdoboz e mű, kollektív társasjáték, mely mesét sugároz, álomképeket vetít, távlatot ad. A kőrengetegben felvillantja az évszakok örömeit; színek és formák kimeríthetetlen kaleidoszkópja, amellyel boldogan eljátszik a gyermeki képzelet. 31