Budapest, 1971. (9. évfolyam)
10. szám október - Dr. Gerelyes Ede: Helytörténeti mozgalom a fővárosban
ben azok vesznek részt, akik elkezdték üzemük történeti anyagainak gyűjtését. Az eddig megjelent monográfiák megírásához is segítséget nyújtottak anyagok felkutatásával, gyűjtésével. Vannak olyan téves elképzelések, hogy a mozgalom fejlettségi fokát a fővárosban is a szakkörök, illetve a szakköri tagok számán kell lemérni. A valóságban — s ezt a jelen beszámoló is tanúsítja — a fővárosban nem ez az egyedüli formája a honismereti tevékenységnek. A szakkörök számbeli növelésére a kerületi népfront bizottságokat biztatni szeretnénk; ám igen helytelen lenne, ha a szakköri tevékenységet vállalni nem tudókat egyszerűen kirekesztenénk mozgalmunkból, s elzárnánk őket attól a lehetőségtől, hogy lakóhelyüket — s ezen keresztül hazájukat — még jobban megismerjék és megszeressék. Éppen ezért a fővárosi mozgalomnak továbbra is fontos része az akció, az egyedi program, amelyet ezrek és tízezrek vállalnak szívesen. A tudományos intézmények bekapcsolódnak a munkába A várostörténet művelésének hivatott gazdái a főváros tudományos intézményei, amelyek nagy munkát végeztek Budapest történetének feldolgozásában. Kiállításaik, népszerű kiadványaik széles rétegekhez jutottak el, és mindenkor segítették a helytörténeti mozgalmat. A Fővárosi Tanács V. B. 1970. szeptember 2-i ülésén foglalkozott a budapesti helytörténeti mozgalom kérdéseivel, meghatározta a fővárosi tudományos intézmények, a kerületi népművelési osztályok további feladatait a helytörténeti munkában, a helytörténeti mozgalom segítésében. Az elfogadott határozat támogatta a Budapesti Helytörténeti Konferencia összehívását is. A fentiekben vázolt széles körű helytörténeti tevékenységen belül a mozgalom összefogása, a társadalmi szervek helytörténeti jellegű munkájának koordinálása a HNF elmúlt év végén megalakult Budapesti Helytörténeti Bizottságának feladata. Az eltelt időben e munka alapvető feltételeit igyekeztünk kidolgozni. Ennek keretében közreadtuk a Budapesti Helytörténeti és Helyismereti Bizottság irányelveit, kidolgoztuk 1971. évi munkatervünket. Mindezek jó alapot teremtettek egyrészt e tevékenység társadalmi bázisának megtartására, továbbfejlesztésére, az öntevékeny gyűjtők, kutatók és a tudományos intézetek, hivatásos történészek gyümölcsöző kapcsolatának bővítésére. Másrészt nagyobb lehetőségek nyílnak a szakköri, iskolai területi és üzemi tevékenység segítésére, és az ismeretterjesztő munkára, amit bizonyít a Fővárosi Művelődési Ház Honismereti Szakbizottságának eddigi munkája is. A HNF bizottsága alapvetően abból a tényből indul ki, hogy az eddigi erőfeszítések eredményessé tételéhez a munka koordinálása, a fővárosi helyismereti tevékenység módszereinek, lehetőségeinek reális felmérése szükséges. A bizottságon belül a mozgalom, a népművelés, a fővárosi tudományos intézmények egyaránt képviselve vannak s ez elmondható a létrehozott munkacsoportokról is. A munkacsoportok jelenleg hat témakörben jöttek létre: a centenárium, a helytörténet módszertana, a fővárosi munkásmozgalom, az üzemtörténet, a helytörténeti gyűjtemény, a fővárosi életmód- és néprajzi kutatáj. A csoportok témáit úgy választottuk meg, hogy azok az előttünk álló évek konkrét feladataira, a kerületekből beérkező igényekre egyaránt választ tudjanak adni. Azt is indokoltnak tartjuk, hogy a kerületekben a bizottságokon belül az elvi és gyakorlati problémák megoldásához szintén alakuljanak — a helyi igényeket tükröző — munkacsoportok. A lényeg az, hogy a kerületi munkában a helytörténeti feltáró tevékenység és a honismereti-helytörténeti ismeretterjesztés egyaránt helyet kapjon. Az elmúlt években érezhető veszélyként jelentkezett a partikularizmus, az egységes főváros túlzottan kerületi szemlélete. Éppen ezért — az uniformizálás igénye nélkül — segíteni kívánjuk a helytörténeti munka egységességét, a huszonkét kerületre egyaránt érvényes elvek és módszertanok kialakítását. Ha részkérdésként is, de ennél a problémánál a szocialista hazaszeretetre nevelés helyes értelmezése is felmerül. Hiszen a lakóhelyük múltját kutató, emléktárgyakat gyűjtögető emberek a fővárosban már korábban is voltak. Tevékenységük azonban befelé fordult, önmagába zárkózott, munkájuk — mai szóval élve — hobby maradt, nem tudott közkinccsé válni, hiszen a kapitalista társadalom körülményei között ezt nem is igényelte senki. így fulladt közönybe, dilettantizmusba számos jó kezdeményezés. A honismereti-helytörténeti mozgalom akkor dolgozik jól, ha az egyént a maga tevékenységével ki tudja emelni az elszigeteltségből, s biztosítani tudja a társadalmi segítőkészséget. Feltételezzük, hogy a kialakult hat munkacsoport a jelentkező igények bármelyikének eleget tud tenni. De az sem megoldhatatlan, hogy az igények bővülésével növeljük csoportjaink számát. A segítség mellett programot is kell nyújtani, ez is a bizottság feladatainak sorába tartozik. A munkacsoportok jövő évi terveik összeállításakor erre is gondoltak. Milyen témákkal foglalkoznak a munkacsoportok? A centenáriumi munkacsoport a főváros egyesítésének 100. évfordulójával kapcsolatban feladatának tekinti a helytörténeti kutatómunka problémáinak feltárását, az öntevékeny helytörténeti tevékenység, a publikálási lehetőségek koordinálását. A munkacsoport javaslataként ,,100 év — 100 fénykép" címen társadalmi erők összefogását igénylő pályázatot írtunk ki. A publikálási igényt elsősorban saját folyóiratunk keretében szeretnénk biztosítani. A centenáriumi munkacsoport feladatainak sajátos része a műemlékek társadalmi problémáival való foglalkozás. Ennek keretében ebben az évben a fővárosi emléktáblák felmérésére, védelmére indítottunk mozgalmat, s máris igen sok iskolai és egyéni támogatója akadt a kezdeményezésnek. Helyi bizottságok, csoportok alakultak az emléktáblák összeírására, gondozására, védelmére. Ezzel ismét új rétegeket tudtunk lakóhelyük ismeretében előbbre vinni. És ami nagyon fontos: a lakóhelyi szakköri mozgalom elöregedést mutató tendenciájával szemben ez a kezdeményezésünk az ifjúságot mozgatta meg. A módszertani munkacsoport tevékenysége is igen sokrétű. Ki kell alakítani a fellendült helytörténetírás, az ismeretterjesztés, a szakköri munka, a helytörténeti gyűjtemények módszertanát. Ezt a feladatot részben kiadványokkal, részben előadásokkal kívánja ellátni. Ennek értelmében készítjük elő egy kézikönyv kiadását, melyben a kérdések legjobb ismerői olyan alapelveket írnának le, népszerűen, melyek nem ismerete jelenleg akadálya a mozgalom előrelépésének. A munkacsoport elképzelése egy kronológia módszertanának kidolgozása is, amelyet a kerületek — ahol erre igény van — saját munkájukban alkalmazhatnak. A munkásmozgalom történeti csoport pontos feladatköre ma még nem teljesen kialakult. Tevékenysége többek között egy társadalmi mozgalom kibontakoztatása lesz, az egykori Margit körúti fogház épületének emlékmúzeummá való berendezésének segítése érdekében. A munkacsoport a kerületi helytörténeti munkák munkásmozgalom-történeti fejezeteinek vitáiban is részt kíván venni. Ezzel a munkacsoporttal szoros kapcsolatban van az üzemtörténet és a fővárosi életmód kutatás problémája is. Az üzemtörténet az egyik elhanyagolt területe a helytörténeti mozgalomnak. Ugyanez vonatkozik az életmód és a néprajz problémáira. Ebben a három témakörben azonos a gondunk: az érdeklődés felkeltése. Indokoltnak tartjuk a centenáriumra olyan pályázat kiírását, amely a munkásélet, a munkásmozgalom, az üzemtörténet, a külső kerületekben a paraszti életmód emlékeit dolgozat vagy emlékezés formájában feltárná. Ennek a mozgalom nagy hasznát láthatná. A helytörténeti gyűjtemények munkacsoportja 1971 végén alakul meg. Tevékenysége e munka módszertanának kidolgozása, a társadalmi lehetőségek felmérése lesz. A HNF Bizottsága támaszkodik a fővárosi intézetek, a művelődési házak további aktív tevékenységére is, felkéri őket egy-egy módszertani kérdés kidolgozására, viták vezetésére vagy előadás megtartására. Indokolt, hogy atovábbi évek munkájának sikere érdekében 1971 novemberében megrendezésre kerüljön a Budapesti Helytörténeti Konferencia, amely a mozgalom, a közművelődés és a történettudomány oldaláról vizsgálja meg a helytörténeti tevékenységet. A konferenciát a Fővárosi Népművelési Tanács rendezi meg. Egy ilyen seregszemle reális felmérése az erőknek, az igényeknek, és fóruma a szakszerű irányításnak is. A felvázolt gondolatok nem jelentik a fővárosi honismereti-helytörténeti mozgalom problémakörének egészét, azok állandó figyelemmel követése a Bizottság kollektív feladata. Reméljük, hogy közös erőfeszítéseinknek meglesz az eredménye. 30