Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - Dr. Körmendy István: Serdülőink egészségvédelme

MTI Fotó Jelentős előrelépést várunk attól Is, hogy a követ­kező években a 14—18 évesek számára speciális rendelések nyílnak a következő területeken: tbc védelem, szív- és érrendszeri gondozás, epilep­sia-gondozás, ideg- és elmegyógyászati gondozás, psychotherápia, haematológiai gondozás, nőgyó­gyászati gondozás, endokrinológiai gondozás, fogá­szati ellátás. A távolabbi jövőben „ifjúsági osztályok" létesíté­sét tervezzük az erre kijelölt kórházakban, az alábbi szakterületeken: nőgyógyászat, endokrinológia, psychotherápia, speciális belgyógyászati, mérge­zési és ideggyógyászati ellátás. Ezek segítségével reméljük áthidalni azt a nehézséget, amit a serdülő­korúak elhelyezése ma a felnőtt osztályokon jelent. Ifjúsági Egészségvédelmi Központ alakul A serdülők egészségvédelmének irányítására Ifjúsági Egészségvédelmi Központ alakul, melynek feladata az ifjúsági orvosi hálózat szervezése, a ser­dülők egészségvédelmében résztvevő intézmények munkájának összehangolása s az ezzel kapcsolatos tudományos kutató és módszertani munka. A Köz­pont keretében sürgetően szükséges megindítani az egészségügyi vonatkozású ifjúság-kutatást, melyet össze kell hangolni a pedagógiai, psychológiai és szociológiai vonalon megindult hasonló tevékeny­séggel. Különösen az alábbi témák időszerűek: — A serdülőkre-ifjakra vonatkozó demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok gyűjtése és érté­kelése. — A testi, szellemi fejlődés és társadalmi érett­ség kialakulásának és összefüggéseinek tanulmá­nyozása. — A fővárosi ifjúságra ható — tanulásból, mun­kából és urbanizációs tényezőkből fakadó — meg­terhelés mérése, az alkalmazkodó képesség fejlő­dése, az adaptációs zavarok elemzése és elhárítása. — A serdülőkorúak jellemző, kiemelt betegség­csoportjainak tanulmányozása, a gondozás szakmai és szervezési kérdéseinek kidolgozása. — A pályaválasztás egészségügyi feltételeinek kutatása, a pályaalkalmasság kritériumainak meg­határozása, egészségügyi rehabilitáció. — Az egészségre káros szokások és magatartás kialakulásának és a fejlődő szervezetre való hatásá­nak tanulmányozása, a megelőzés módszereinek kidolgozása. — A szabadidő helyes felhasználása, az egészség Balla Demeter felvétele fokozásának lehetőségei. A testnevelés, a sport kér­dései. — A fiatalok szexuális magatartásának fejlődése, a párválasztási és családalapítási érettség alakulása, a családi élatre, szülői feladatokra nevelés kérdései. — A testi és szellemi fogyatékos, csökkent mun­kaképességű fiatalok egészségügyi gondozásának kérdései. — A szociálisan inadaptált fiatalok mentálhygié­niai és egészségügyi problémái. Egészséges életmódra nevelés A serdülők egészségvédelmével kapcsolatban különös hangsúlyt kap egészséges életre nevelésük. Az egészségi szempontból helytelen magatartás ter­jedőben van s következményei egyre fenyegetőb­bek. Hiányos a személyi és környezeti hygiene, ter­jednek az egészséget fenyegető káros szokások, nő a dohányosok és alkoholt kedvelők tábora, terjed az izgató- és nyugtató gyógyszerek tömeges fo­gyasztása, egyre gyakoribb az idegrendszer túlter­helése, ami a testi és lelki egészséget egyaránt alá­ássa, szaporodnak a zavarok a szexuális élet szférá­jában, a családi életben. Egészségvédelmünk alap-problémái jórészt kap­csolatban állnak az említett jelenségekkel. Újszü­lött állományunk csökkenő értéke, a koraszülöttek és a fogyatékos gyermekek számának növekedése, bizonyos fertőző betegségek (pl. nemibetegségek) terjedése, a szív, az érrendszer s a tüdő nem tuber­culotieus eredetű chronicus megbetegedéseinek egyre gyakoribbá válása (ez ma a vezető halálok!), a daganatos betegségek terjedése, az ideg-, elmebe­tegségek, öngyilkosságok tömeg-problémává váltak. A felsorolt betegségek ellen folytatandó küzde­lemben szakembereink egyetértenek abban, hogy e téren elsősorban nem új gyógyszerektől és új gyógyító eljárások bevezetésétől, hanem az emberi alkalmazkodóképességet meghaladó erejű és tartó­san ható ártalmak elkerülésétől, vagyis az egészsé­ges életmód megvalósításától várható eredmény. Az egészségi szempontból helyes magatartás ki­alakítása (az egészségnevelés) azonban a felnőttek körében nehéz dolog s általában már elkésett, ami­kor gondolunk rá. Nehéz a már kialakult szemléle­tet, megrögződött szokásrendszert megváltoztatni. S bár e munkát nem lehet pedagógiai optimizmus nélkül végezni s bízni kell abban, hogy kitartó, he­lyesen alkalmazott ráhatással a helyes egészségügyi készségek és szokások bármely korban kialakítha­tók, a helytelenek pedig megszüntethetők — eredményre elsősorban a gyermekekkel, ifjúsággal való foglalkozás során számíthatunk, mert ők még könnyebben formálhatók. Az egészségnevelésben a hangsúlyt tehát az ifjúság körében kifejtendő munkára kell helyezni. Felkészítés a családi életre Ennek keretében a serdülőkkel kapcsolatban különösen a családi életre való felkészítés fontos. Ez folyamatos nevelési feladat és kiemelkedő szerepe van benne a családnak. A fiatal leány és fiú a család­ban kapja meg, sajátítja el és szokja meg azokat a normákat, melyeket a társadalom megkíván tagjai­tól. Ebben az érzelmileg döntő fontosságú környe­zetben alakul ki az emberi értékek ismerete, a szo­kásrendszer és a magatartás. Bár a modern társa­dalomban a család nevelői funkcióit számos intéz­mény támogatja, alapozó jellege vitathatatlan. Új vonás azonban, hogy a család hagyományos nevelő feladatainak nehézségei miatt egyre több segítséget vár a pedagógiától és az egészségügytől. Serdülőink — a felnőttség kapujában — nemcsak életpályájukra készülnek, hanem előbb-utóbb a stülői funkcióra is. Ehhez ma még kevés segítséget kapnak. Szükségük van biológiai ismeretekre a szapo­rodásról, a méhen belüli és méhen kívüli fejlődésről, a felnőtté válással és a szexuális élettel kapcsolat­ban ; egészségügyi ismeretekre a nemi élet hygienéje, terhesség, szülés, gyermeknevelés, az utódok egész­ségének biztosításával kapcsolatban; erkölcsileg megalapozott tájékoztatásra a szerelem, a párválasz­tás, a családi életre való készülés, a házasság, a csa­ládi élet megszervezése, a családtervezés, a gyer­mekek jó egészségben való felnevelése, a házastársi és szülői funkciók és felelősség témaköréből. A he­lyes magatartás kialakításának legfőbb feltétele, hogy a fiatalokkal közösen alakítsunk ki határozott állásfoglalást a legfontosabb kérdésekben, és nyújt­sunk segítséget ahhoz, hogy az elfogadott elveket meg is tudják valósítani. Az egészség nem cél, hanem eszköz, amellyel az egyén boldogabbá, gazdagabbá teheti a maga, csa­ládja, a társadalom, ill. utódai életét. A serdülők egészségvédelme kétszeresen fontos. Belőlük lesz a jövő szülő-generációja, akiknek hamarosan ele­gendő számú és kifogástalan minőségű utódról kell gondoskodniok. A felnőtt nemzedék társadalmi fe­lelősségének mércéje, hogy hogyan bocsátja őket útra saját családjuk felé. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom