Budapest, 1971. (9. évfolyam)

1. szám január - Zolnay László: Búcsú a középkor Budájától

A főváros életéből Tíz év alatt 3330-an haltak meg Budapesten közlekedési baleset következtében, míg a megelőző tíz évben (1950 —1959) 2816-án. Különösen megdöbbentő az utóbbi két esztendőben tapasztalt növekedés. Az 1950 — 1959 közötti átlaghoz viszonyítva 1968-ban mintegy 156, az elmúlt évben mintegy 164 százalék volt a közlekedési baleseti halálozás gyakorisága. A szomorú statisztikából kitűnik, hogy az utóbbi tíz évben 1243-an gépkocsi-baleset, 493-an motorkerékpár-, 471-en vonat-, 658-án villamos-, 158-án HÉV-, 43-an trolibusz-, 74-en kerékpárbaleset következtében vesztették életüket, 190-en pedig egyéb jármű-baleset miatt haltak meg. Legnagyobb mértékben, mintegy 100 százalékkal, a motorkerékpár baleset miatt elhaltak száma növekedett. A gépkocsi-balesetek halálos áldozatainak száma mintegy 85 százalékkal emelkedett a megelőző tíz évhez viszonyítva. Százezer lakosonként mintegy 17-en közlekedési baleset miatt vesztették életüket az elmúlt tíz esztendőben. Űj természettudományi kar épül Budapesten a leendő fizikusok, kémikusok, biológusok és matematikusok számára. 1973-ban kezdődik az építkezés; a nyitás az ötödik ötéves terv végére várható. Az új egyetemi épület 2200 hallgató oktatására alkalmas, s 12 hektárnyi területre tervezték. Végleges helyéről még nincs döntés; vagy az Örs vezér téri metró-végállomásnál, vagy a lágymányosi Duna-parton, a Petőfi-híd és a Déli összekötő vasúti híd közötti területen építik. Az utóbbi javaslatnak több híve van a szakemberek körében, mert a Műszaki Egyetem szomszédságában nagyobb lehetőség nyílna a természettudományos és a műszaki képzés összehangolására. A Fővárosi Tanács V. B. a lakótelepi építkezések óvodai járulékának normáját felemelte: a korábbi 75 helyett 1000 lakás után 100 óvodai hely létesítését határozta el. Emellett szorgalmazzák a budapesti üzemek, vállalatok részvételét az óvodai fejlesztésben. Az új óvodák nevelőgárdájának biztosítása is gond: 1500 új óvónőre van szükség. Jelenleg a fővárosban több mint 300 képesítés nélküli óvónő dolgozik, ezért a Fővárosi Tanács a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben rendkívüli intézkedéseket határozott el. Például alkalmaznak érettségizett, óvónői pályára alkalmas fiatal lányokat, akik felvételi vizsga nélkül két év alatt — munkaviszony mellett — óvónői képesítést szerezhetnek. Az 1970-es nagy árvíz károsultjainak a budapestiek 86,5 millió forint közvetlen anyagi támogatást adtak. Az összegyűjtött használati tárgyak értéke meghaladja az 52 millió forintot. Nagyon sok ruhanemű, cipő, takaró, ágynemű, bútor, több száz faház, lakókocsi, televízió, rádió érkezett a fővárosból az árvíz sújtotta területekre. A budapesti vállalatok és intézmények fejlesztési és részesedési alapjuk, illetve költségvetésük terhére 500 millió forintot meghaladó összeget ajánlottak fel. A Belvárosban 23 oktatási intézményben vizsgálta meg a tanács a kerületi pedagógusok élet- és munkakörülményeit. A pedagógusok 80 százaléka a felszabadulás után szerzett diplomát. Legtöbbjük nő. A negyvenévesnél fiatalabbak körülbelül 30 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Megállapítja a vizsgálat, hogy a nevelő munka anyagi elismerése nem megfelelő, átlagjövedelmük nincs arányban társadalmi helyzetükkel, felelősségükkel. A kerületi tanács az elmúlt három esztendőben 17 pedagógus-család lakáshelyzetét oldotta meg. Az általános iskolákban javultak a munka feltételei, megszűnt az osztályokban a zsúfoltság, az átlaglétszám 26 gyerek. A középiskolákban viszont romlottak a munkakörülmények. Általában 40-nél magasabb az osztálylétszám, s a pedagógusok munkáját még mindig hátráltatja, hogy sok a felesleges és túlméretezett adminisztráció. Szükség lenne az iskolákban olyan helyiségekre, ahol a tanárok az óraközi szünetekben, a szabad órákban, a tanítás utáni időben dolgozhatnának, felkészülhetnének a tanítási órákra, dolgozatot javíthatnának, pihenhetnének. A tanári szobák ugyanis zajosak és zsúfoltak. Nyilvános ötletpályázat útján a lakosságot is bevonta a Fővárosi Tanács V. B. a Margitsziget jövőjének kialakításába. A pályázatra 25 felhasználható pályamű érkezett, s bár közülük egyet sem lehet változtatás nélkül megvalósítani, azért sok érdekes javaslatot tartalmaznak. Egyebek között amatőrfilmklub, kamara- és koncertterem, modern olvasó- és bridzsterem nyitását javasolják. Felvetődött egy Margitsziget Múzeum gondolata is. Egy másik ötlet: a víztornyot kilátóként is fel lehetne használni, mert tetejéről gyönyörű panoráma nyílik a fővárosra. A Vörösmarty mozi helyett a hídfeljáróhoz közelebb egy új szabadtéri filmszínház nyitását javasolják. A pályádat első díját a zsűri nem adta ki. A Terézvárosban az épületek összevont gondnokságai lelkiismeretesen, jól látják el feladatukat, a házakban rend és tisztaság van — állapította meg a kerületi tanács. A lakók általában elégedettek a házfelügyelők magatartásával és munkájával. A kedvező tapasztalatok alapján az év végéig 49 épületben további hat felügyelőséget hoznak létre. A tömbfelügyelőségeket folyamatosan szervezik, s a Terézváros épületeinek mintegy 70 százaléka, csaknem 25 ezer lakás a tömbrendszerhez tartozik majd. Pest megyében a negyedik ötéves tervben 36 ezer új lakást terveznek. Ebből 27 ezerhez az OTP hitelt nyújt. A Takarékpénztár erre a célra rekordösszeget szán: 1,8 milliárd forint kölcsön hitelezését határozta el. Az állami erőből készülő lakások többsége a városi lakótelepeken, a takarékpénztári kölcsönnel támogatott társasházak pedig a fővárost körülvevő agglomerációs övezetben épülnek. Budapesten 180 ezer gépjármű közlekedik. Tavaly 1730 millió, azaz naponta négy és fél millió ember utazott a villamosokon és az autóbuszokon: 159 millióval több, mint négy éve. A szociális otthonok nagy része egykori földesúri kúria, vagy — főleg a fővárosban — valamikor volt szegényház. Az utóbbi tíz évben kezdték a hálózat modernizálását. Az intézmények többsége azonban még így is elavult, nem nyújt módot az idős emberek gondos egészségügyi ellátására. Az Egészségügyi Minisztérium ezért elhatározta, hogy létrehoz egy országos módszertani szociális otthont, amely tudományos bázisa lehet a gondozási formák továbbfejlesztésének. Építésére közös pályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal. 22 fővárosi gyártelep, gyáregység települt vidékre az elmúlt négy év óta; további tizenegy megkezdte az átköltözést. A Gazdasági Bizottság ismét foglalkozott a vidéki ipartelepítések helyzetével, a kormány pedig határozatot hozott, hogy meg kell bírságolni azokat a vállalatokat és személy szerint azokat a vállalati vezetőket, akik áttelepülési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. A kormány a következő öt évre 800 millió forintot bocsátott a fővárosi tanács rendelkezésére, s a megyei tanácsok is tetemes összegekkel rendelkeznek az ipartelepítések támogatására. 1971 és 1975 között újabb 75 fővárosi üzem, gyáregység, telephely költözik negyven vidéki városba és községbe. Mintegy 240 millió forintot fordít a jövendő öt évben Budapest közművelődési hálózatának fejlesztésére a Fővárosi Tanács. A főváros negyedik ötéves tervében kiemelt helyen szerepelnek a kulturális célú előirányzatok. Jelenleg 220 ilyen intézményt tartanak számon, de közülük mindössze 15 felel meg a művelődési központ, 30 a művelődési ház és 19 az úgynevezett klubkönyvtár funkciójának. A fejlesztést sürgőssé teszi, hogy tavaly a művelődési házak például 9 millió látogatót fogadtak, s ez a szám évente több tízezerrel emelkedik. Az 1971—75-ös időszakban a zuglói Örs vezér téri, a kelenföldi, valamint az újpalotai lakótelepeken épülnek a népművelés számára modern otthonok. A cigánylakosság szociális és kulturális helyzete folyamatosan átalakul Pest megyében. Az egyik legfontosabb teendő a cigánylakosság (17 — 18 ezer cigány él a megyében) lakáshelyzetének megoldása. A megyében 716 cigánytelepi putrilakást tartanak nyilván, ezeket 1980-ra megszüntetik. örvendetes, hogy az idén a munkaképes korú férfiak 75 százaléka már rendszeresen, 15 százaléka pedig időszakosan dolgozik, s egyre növekszik a munkát vállaló nők száma. Egy hónapon át tartó felmérés kezdődött november elsején: mintegy 500 védőnő töltött ki kérdőíveket; feljegyezték az egy éven aluli csecsemők pontos adatait, érdeklődtek a terhesség, a szülés körülményeiről, a csecsemők már lezajlott, esetleges betegségeiről. írásban kérték az édesanyákat, adott időpontban vigyék be gyermeküket a körzeti gondozóba, hogy ott pontosan megmérjék a kicsik súlyát, magasságát, vállszélességét, mellkasának kerületét. A fővárosban jelenleg 22 ezer egyévesnél nem idősebb csecsemő van, s remélhető, hogy mintegy húszezer gyermek adatait lehet majd összesíteni. Ebből választanak ki statisztikai módszerekkel egy kisebb csoportot, amelynek fejlődését néhány éven át, majd még egy kisebbet, amelyét 18 éves korig rendszeresen ellenőrzik. Tudomásunk szerint a budapestihez hasonló nagyszabású csecsemő-felmérés még nem volt sehol a világon. 46