Budapest, 1971. (9. évfolyam)

9. szám szeptember - Zolnay László: Buda és Pest első felszabadulása

A régi Mária Magdolna-templom (Buda magyar temploma) Az áruló Finck hadnagy kivégzése Budán, 1687-ben 38 Fogoly török nők; Inselt rézkarca. XVII. sz. Város az időben XXVII. Zolnay László Buda és Pes Hosszú története során Budát — s vele Nagy-Budapest térségét — három ízben érte megsemmisítő háborús csapás Az első ilyen — a városélet diszkontinuitását előidéző — ostrom 1686-ban volt. A gótikus várról és városról az 1686 os ostrom leírója azt mondta (mint már idéztük is): úgy égett az, mint egy üres koponya, amelybe gyertyát dugtak. Az 1849. évi ostrom után a kiégett, kifosztott királyi palotáról azt jegyezték fel: egyetlen bútora nem maradt ép. Egyetlenegy tükre maradt. Legutóbb pedig, 1945-ben: a palota és a Várnegyed területén egyetlen lakható ház, lakás nem maradt. A Vár házai nyolcvan, közművei száz százalékban megsemmisültek. Ezek az ostromok előbb a gótikus, majd a barokk budai városképet gyökeresen megváltoztatták. így született a gótikus városból barokk város. A barokkból eklektikus. Nézzük most Budának, Pestnek, Óbudának állapotát, 1686 után. A lángban álló, üszkös Buda várának sötét fellegei az egész országot megülték. Budán, meg a keresztény külföld városaiban még ünnepi Te Deumok hangját visszhangozták a falak, s még elfújt misegyertyák kanócán csavar-