Budapest, 1971. (9. évfolyam)

8. szám augusztus - Az ebtartási rendeletről

FÓRUM 46 OOO kutya Tartsuk be a rendelet előírásait 1970-ben 45 898 kutya szerepelt a Fővárosi Állategészségügyi Állomás nyilvántartásában. Az Állomás megfigyelése szerint a kutyák száma évenként körülbelül öt százalékkal — vagyis kétháromezerrel — emelkedik a fővárosban. A kutyáknak körülbelül 90 százaléka fajtatiszta, a többi nem. A nem fajtisztákat korcsként szoktuk emlegetni, ez azonban szakszerűtlen és pontatlan meghatározás, amellett van benne valami „sértő". Az egyik ember azért tart kutyát, mert mindig is sündörgött körülötte valamilyen háziállat. A másik csalódott embertársaiban; a kutyában legalább nem csalódom, mondja. Sokan tartanak kutyát magányuk elűzésére akkor is, ha családban élnek. Vannak házőrző kutyák, különösen a külső kerületekben; de őrzi a kutya a városi lakást is: a tolvaj visszaretten, mert a kutyaugatás elárulná. Újabban növekszik az autó-őrző kutyák száma. Tartanak kutyát a gyerekek kedvéért, különösen az egykés családban; s bár — ez a ritkább — tartják gyerek helyett is. Mostanában egyre többen szereznek kutyát, egyszerűen mert divat. Terjed a sportszerű tartás: vadászatra, agárfuttatásra tenyésztenek. Növekszik a szépségversenyek rangja. (Hogy mennyire így van: az idén hét országos és két nemzetközi kiállítást rendeznek, ez utóbbiakat Budapesten. A tavaszi kiállításon 2839 kutyát vonultattak föl, ebből 640 volt külföldi, a többi főként fővárosi. A vadászati világkiállítás alkalmából rendezendő nemzetközi kutyakiállításra pedig ötezer kutyát várnak.) Mennyibe kerül ? Az ebtenyésztők azt mondják: a háború előtt luxus volt fajtiszta kutyát tartani — ma már nem. A kutya megszerezhető, és besorolható a lakás, az autó, a hétvégi nyaraló, a motorcsónak, vagy más igény, szórakozás, hobby közé. Valóban így van ez? Néhány fajtiszta, törzskönyvezett kutya ára hat-nyolchetes korában: Puli 1200 forint. Fehér puli 1500. Kuvasz 1200 — 1800. Tacskó, a legnépszerűbb szobakutya, 1400 — 1800, a törpetacskó 2000. A német juhász ára 2000—2500 forint körül mozog. A boxer 1500—2000. Az uszkár 3000—4000. Az ezüstuszkár, mert ritka, 4500 forint. Az ismert és rég bevált fajták mellett ismét szaporodnak olyanok, amelyeket huszonöt évig egyáltalán nem tenyésztettek. Ilyen például a dalmatiner; egy kölyök ára 3000 — 4000 forint. Az árak általában emelkednek. Budapesten körülbelül kétezer ebtenyésztő gondoskodik a választékról, a ritka fajták népszerűsítéséről, az utánpótlásról. Az itthon tenyésztettek mellett fejlődik a kutya import is. A kutya évi adója: magyar fajták, házőrzők, vakvezetők után 16 forint. Egyéb törzskönyvezett után 120 Ft. Kedvtelésből tartott törzskönyvezetlen: 240 Ft. De például 240 a német juhász adója akkor is, ha törzskönyvezett, mert ez a fajta rendkívüli módon terjed, annyira, hogy kezdi kiszorítani a magyar fajtákat. Egy kutya napi élelmezése — az Ebtenyésztők Egyesületének hivatalos megállapítása szerint — a nagyságától függően 6 — 12 forintba kerül. Pereskedéskor legalábbis ezt az összeget ítéli meg a bíróság. A tulajdonosok azonban azt mondják, a jó koszt ennél többe kerül. Az egyesület a város különböző pontjain hat üzletet tart fenn, ahol kizárólag kutyaeledelt árusítanak. Egy kiló párolt hús 7.40 Ft; Mirelite hús 5.50; húshulladék 4.50; a tápszer kilója 10 Ft. Lehet kapni még gégét, disznósajtvéget is. Ezekben az üzletekben azonban csak az vásárolhat, aki tagja az Egyesületnek. Az évi tagdíj 60 forint. Az egyesületi tag további kedvezményeket élvez. A törzskönyvi előjegyzés tagnak 20 forint, nem tagnak 40. Törzskönyv kiállítása tagnak 40 forint, nem tagnak 80. Törzskönyvmásolat tagnak 100 forint, nem tagnak 200. Kiállításra-benevezés tagnak 120, nem tagnak 240 forint. A kutyának póráz kell és szájkosár. Szíj 50 forinttól kapható; díszesebb, fémgombokkal kivert és erősebb kb. 140 forint. A most divatba jött lánc drágább. Ha a szájkosár elkopik, a szíj elszakad: újabb ötven, száz forintos kiadás. Gondozás, gyógykezelés, idomítás A kutyát gondozni kell. A szőre megnő, a körme, különösen, ha nem mozog eleget, túl nagyra nő és bereped. Fésülni, nyírni kell. Valamikor sok kutyakozmetikus működött a fővárosban (a háború előtt a Raoul Wallenberg utcában, az Ebtenyésztők jelenlegi központjában is kutyakozmetikai szalon volt). Ez a szolgáltatás kezd újraéledni. Különösen a hosszúszőrű kutyák igénylik a rendszeres gondozást. Egy-egy trimmelés (elhalt szőrök eltávolítása) 150 — 300 forint. Körömvágás 30—40 forint. Ha a kutya megbetegszik, gazdája állatorvost hív, aki gyógyszert, vagy injekciót ad be neki. Súlyosabb esetben az orvos javasolja — vagy elrendeli —, hogy a kutyát szállítsák kórházba. A fővárosban az Állatorvostudományi Egyetemre, és a Fővárosi Állatkórházba viheti kutyáját a tulajdonos. Egy vizsgálat díja 20 forint. Sebészeti vagy belgyógyászati beavatkozás 20 —80 forintba kerülhet. Sima szülés 25 forint, császármetszés 100 forint. A kórházban az első napi ápolás 10 forint, minden további nap 7 forint ; ebben már az élelem is benne foglaltatik. Ha a kutyának otthon gyógyszerre van szüksége, ezért a gyógyszertárban teljes értéket kell fizetni. A kutyát gazdája kiképző iskolába viheti; a két-három hónapos tanfolyam elvégzése után az állat „engedelmességi vizsgát" tesz. A tanfolyam díja 250—400 forint között váltakozik. A fővárosban működő tíz kiképző iskolában évente több ezer kutya tesz engedelmességi, vagy munkavizsgát. Növekvő gond: mi legyen a kutyával nyáron, amikor a család nyaralni megy ? A szomszédok többnyire nem szívesen fogadják magukhoz; gyakran éppen ők szeretik a legkevésbé. Ebben az esetben a tulajdonos penziót keres, ahol — két hétig, három hétig — a kutyát megőrzik. A kutya-penzió intézménye is most van fejlődőben. Egy napi tartásdíj — attól függően, hogy milyen fajta, milyen nagyságú, mennyit eszik, s telepen vagy magánosnál helyezik el — napi 12 és 25 forint között van. Ezek a kötelességek természetesen nem minden kutyánál merülnek fel, és nem állandóan. De váratlan kiadás bármikor adódhat. Ha beteg, ha a szíja elszakad, ha valamit összetör, ha a szomszéd vagyonában kárt tesz, mindez pénzbe kerül. Közbiztonság Negyvenhatezer kutya már észrevehető. Sétáltatják, elszabadul, utaztatják, ugat, piszkol — a tartás körülményeit szabályozni kell. Jelenleg a Fővárosi Tanács 3/1968. számú ebtartási rendelete van érvényben. Ez a rendelet az Ebtenyésztők Egyesületének jogtanácsosa szerint korszerű, kielégítő, s mint a dátum is mutatja, nem avult el. A rendelet az Egyesület felterjesztésére, a vezetőkkel való tanácskozás alapján készült; alapos, minden lényeges jogra, kötelességre kiterjed, s meglehetősen szigorú. Ám minden rendelet annyit ér, amennyit betartanak belőle. A 8. §. (1) szerint: „Közterületen (útvonalakon, tereken, nyilvános parkok, sétányok területén stb.), továbbá bérházak udvarán, folyosóján az ebet pórázon kell vezetni. (2) Harapós vagy támadó természetű ebet a marás lehetőségét kizáró szájkosár, valamint egyúttal rövidre fogott póráz nélkül (1) bekezdésben meghatározott területeken vezetni tilos. (3) Bekerítetlen telket e rendelet szempontjából közterületnek kell tekinteni. 12. §. Ebet közforgalmi közlekedési vállalat járművén az érvényben levő rendelkezések betartása mellett szabad szállítani." 30