Budapest, 1971. (9. évfolyam)

8. szám augusztus - A ráckevei Duna-ág jövője

szakértők szerint jelentős hévízkészletek húzód­nak errefelé a talajban. Feltárásuk után nagyszerű tervek — uszodák, gyógyüdülők tervei — válhat­nak valóra. Szép erdők is húzódnak errefelé. A tö­köli — amelyből a távlati elképzelések szerint park­erdő lesz, a makádi — amelynek természeti védel­mét a terv indokoltnak tartaná. Érdekes látnivaló az apajpusztai szikes legelő. A fővároshoz közel fekvő kopár rét a múltat idézi — és természetesen máris vonzza a pusztára éhes külföldieket. Ezek az adottságok indították el azokat az elkép­zeléseket, amelyek Budapest új hétvégi üdülő övezetét kívánták itt létrehozni. Amolyan második Római-partot. Part van elég. Hossza a szigetekével együtt 150 kilométer. Hely van tehát bőven a víz­parti telkek számára. E lehetőségek kihasználását viszont sürgősen követeli a zöldterületre éhes, a város környékén lakókkal együtt 2,4 milliós nagy­város. A szabadszombat bevezetése, a munkaidő csökkentése és a jövedelem emelkedése ugyancsak ezt a folyamatot gyorsítja. Az igények hívták életre azokat a kis házakat, kulipintyókat, amelyek a jövő előfutárai, de ame­lyek inkább csúfítják, mint szépítik a vidéket. Hivatalos felmérés szerint eddig ,,az üdülők nem a tervszerűség követelményeinek megfelelően, s nem kellő esztétikai követelmények betartásával épültek ki". Vagyis rendetlenül és meglehetősen csúful. Vannak persze kivételek: az Árpád-telep, a Molnár-sziget, az Angyali-sziget egy része szépen rendben tartott. Jelenleg 3400 telken épült valamilyen épület a ráckevei Duna-ág partjain. A fel­parcellázott telkek száma ennek csaknem kétsze­rese (5400). Persze, ha az újonnan épülő hét­végi házak már mind szépek, esztétikusak lesznek, akkor is szükség van arra, hogy a már eddig felépült telepek arculatán változás történjék. A fejlesztési terv ezt a szükséges beavatkozást így foglalja össze: „Az üdülőterületek esztétikai igényeinek kielégí­tése, a zűrzavarnak és a helyenként jelentkező zsú­foltságnak megszüntetése érdekében a már meg­levő, kialakult üdülőterületekre rekonstrukciós tervek készítését javasoljuk". A fejlesztési terv az elkövetkezendő egy-másfél évtized lehetőségeit és teendőit veszi számba. E szerint a Kvassay zsiliptől a Tassi zsilipig húzódó üdülőterület, adottságainak megfelelően, három részre tagolható. Az első a Duna-ág északi része: a Kvassay zsilip és a Dunaharaszti—Taksony sziget­csúcs közötti partszakasz. Itt épülnének csónak­házak, ez volna a vízisport bázisa. Ide jönnének azok a hétvégi kirándulók, akiknek nincs saját telkük, víkendházuk; akik csak evezni, napozni, mozogni akarnak. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy meglehetősen nagy tömeg öltözhessen itt át, jusson hozzá azokhoz az élelmiszerekhez, árucikkekhez, amelyekre hétvégén is feltétlenül szüksége van. A folyóág északi csücske a hétvégi futóvendégek és a sportolók számára volna ideális pihenőhely. Dunaharaszti—Taksony sziget és Ráckeve között van a tulajdonképpeni üdülőterület. Itt található a környék központja, Ráckeve is. A községtől délre eső rész továbbra is megmaradna a horgászoknak, Dömsöd és Tass kivételével, ahol már most is szép számú üdülő fordul meg nyaranta a hétvégeken (jelenleg is — és az elképzelések szerint a jövőben is —) nem épülnének újabb víkendházak, nyaralók, csak horgásztanyák. Itt megmarad a csend és mint a pecások remélik, megmaradnak a halak is. Az általános tervekben így szerepel a Duna-ág jövője. De ennél egy kicsit részletesebben is érde­kes a fejlesztés terveibe pillantani. A fejlesztés tervei A meglevő — és fokozatosan kiépülő — üdülő­övezet folyamatosan tart a főváros külső kerületei­től Ráckevéig. Egyetlen zöld láncként övezi a Duna­ágat. Igaz, ennek a láncnak egyelőre még hézagai vannak, a tervek szerint azonban tíz-tizenöt év múlva az üdülők-parkok-sétányok-ligetek megsza­kítás nélkül követik egymást Csepeltől és Pest­erzsébettől Ráckevéig. Csepelen a Kvassay zsiliptől a Gubacsi hídig az ipar települt a víz mellé. Ezen nem lehet és nem is kell változtatni; a tervek szerint az üzemek és a folyóág közé zöld sávot húznak. Ehhez le kell bontani a parton levő horgászállásokat (amelyeket sajnos napjainkban lakásnak használ­nak). A Gubacsi hídnál kezdődne az üdülőövezet. Itt 6,5 hektáron egyelőre raktárak találhatók, aztán jön a vállalati üdülők és a strand területe. Errefelé a jövőben is elsősorban vállalati közös üdülők épül­nének. Pesterzsébet üdülőterülete lényegében kiala­kult. A Gubacsi hídtól délre, a Jódos strandfürdő után csónaktelepek (meglehetősen elhanyagolt telepek) következnek. Majd a Dunába nyúlik a Molnár sziget, a parton pedig rendezetlen hétvégi ház-halmaz található. Atervek szerint a meder kot­rása, a part feltöltése után a Molnár-sziget igen kel­lemes üdülőhellyé válik. A víkendtelep azonban rekonstrukcióra szorul. A már meglevő 65 ház foly­tatásaként további 150 építhető. A vízisportok ked­velőinek örömére szolgálhat, hogy a Duna-ág kot­rása miatt a vízfelület körülbelül 50 százalékkal növekszik majd. A főváros területét elhagyva, a vízfolyás két part­ján községek füzére következik. Valamennyi már most is részben otthont nyújt az üdülőknek. Mi változik? A jobb parton, a Csepel-szigeten, Sziget­szentmiklós határában, Árpádligeten a terv szerint 1985-ig ezer férőhelyes, három medencés strand­fürdőt építenek, olyan helyen, ami a község köz­pontjából könnyen elérhető. Az elképzelések sze­rint felparcellázzák az úgynevezett Czuczor-szige­tet, ahol most tsz-földek vannak. A taksonyi hídnál kialakult kis földnyelv végén úszó nádszigetek van­nak, ezeket valószínűleg feltöltik és az így kialakuló kis sziget kellemes nyaralóhely lehet. Szigethalomról 1969-ben -részletes rendezési terv készült. Ma már parcellázzák is a területet, ahol a tervek szerint 16 vállalati kisüdülő, 242 hétvégi ház és egy horgásztelep számára van hely. Sziget­halom határába húzódik át a Csepel-szigeten át­nyúló tököli erdő. Itt a tervek szerint 500 személy részére épül strand, de körös-körül meghagyják az erdőt, mert ez jó kirándulóhely lehet a Duna-ág mentén üdülők számára. Szigetcsép úgynevezett ,,hokonyos" területe — mintegy hét hektár — alkalmas arra, hogy üdülők épüljenek ide. A „hokony" úgy alakult ki, hogy 1874-ben a jeges árvíz átszakította Tökölnél a Nagy-Duna gátját, s a jégtáblákat maga előtt tolva, kicsipkézte a parto­kat, és kivájta a puhább felszínt. A terület zártsága, változatos partjai és nádterületei még az idegen­forgalom számára is kedvelt hellyé tehetik ezt a részt. A tervek szerint strand és étterem épül itt, de elképzelhető, hogy kisebbfajta szállodát is emel­nek. Szigetszentmártonnak már most is jelentős a kirándulóforgalma. Ezt a közeli HÉV-állomásnak köszönheti. A harmincas években indult meg itt a fejlődés, így az itt levő üdülők nagy részében van villany, és megfelelő utak is vezetnek hozzájuk. Ráckevének, a Duna-ág legjelentősebb települé­sének mind a jobb, mind a bal parton jelentős üdü­lőterületei vannak. Közigazgatásilag ide tartoznak a vízben levő szigetek is. Északon, a szigetszent­mártoni parti sáv folytatásában kisparcellás, sűrű beépítésű terület található, ezután már helyenként szabad telkek váltakoznak, szorosan egymás mellé épített nyaralókkal. A bal parton kertes családi­házak övezete van, innen — a strandtól — kezdődik a harmincas években kiépült, összefüggő bal parti üdülőterület. Az Angyali-sziget, a Kerekzátony­sziget lényegében teljesen beépült. A tervek sze­rint mindkét parton sétányokat létesítenek, a bal parton pedig a forgalom miatt üdülőterületi út készülne. A távlati terv javasolja, hogy a meglevő strandon túl, a tervezett 300 férőhelyes kemping előtt új strand nyíljon, ez először három medencés, ezer férőhelyes strandfürdő volna, amelyet később 400 férőhelyes fedett uszodával lehetne bővíteni. A meglevő szabad területeken boltok, éttermek, bisztrók épülnének. 100 000 víkendező Ráckevénál átértünk a Duna bal partjára. Pest felé haladva, Dunavarsány közigazgatási területé­hez tartozik a Duna-ág egyik legszebb szigete, a Domariba-sziget. A távlati tervek szerint építke­zése csak a különleges értékű növényzet megóvá­sával történhet. Elsősorban reprezentatív jellegű létesítmények kerülnek a szigetre, amelyek a nem­zetközi idegenforgalmat képesek idevonzani. Azo­kat a külföldről érkező turistákat várják, akik hor­gászni kívánnak, és magányosan, „vadon" tábo­rozni. Amennyiben ez megvalósíthatatlan Volna, a tervezet azt indítványozza, hogy inkább óvják meg a jelenlegi állapotot, mintsem durva módon építeni­rombolni kezdjenek. Dunaharaszti és Taksony lénye­gében tartalékterületnek számít. Hogy mi lesz az itteni parti sáv sorsa, az jelentős mértékben a Duna—Tisza csatorna további kiépítésétől függ. Számos elképzelés van erről, de hogy melyik való­sul meg, ez majd csak az elkövetkezendő évtized­ben dől el. A Duna-ág üdülő-együtteséhez szervesen hozzá­tartozik a délegyházi kavicsbányák tó-rendszere. 1950-ben vált Délegyháza önálló közigazgatási egy­séggé, ma is szétszórt házakból áll. Jelenleg két tó mellett van száz, részben beépített telek, de már a közeljövőben utat kívánnak ide vezetni, és elhoz­zák a villanyt is idáig. így a tó-rendszer környéke szép üdülőövezetté változhat. A regionális fejlesztési program figyelembe vette, hogy körülbelül hány személy fog a ráckevei Duna­ág mentén a hétvégeken rendszeresen üdülni. Az előzetes elképzelések szerint a következő években körülbelül 95—100 ezer ember keresi majd fel rend­szeresen ezt a vidéket. Ez a forgalom természetesen jelentős teendőkkel jár. Így például a HÉV-et Duna­harasztiig elővárosi gyorsvasúttá kell alakítani. A csepeli gyorsvasút vonalát Szigetszentmiklósig meg kellene hosszabbítani. Korszerűsítésre várnak az állomásépületek, és az üdülési idényben sűríteni kell a járatokat. A közutak közül a KPM elképzelé­sei szerint a jövőben az 51-es számú út egy részét autópályává kell átépíteni, s korszerűsíteni kell a Csepel-szigeten haladó 5101-es utat. Az üdülőterü­letek felé bekötőutakat kell készíteni és a Duna-ág mindkét partján lehetőség szerint 20 méter széles sétányokat kell építeni. Korszerűsítésre szorulnak a hajóállomások, és rév-átkelést kell teremteni a fontosabb üdülőterületek között. A vízrendezés feladatai közé tartozik a tassi zsi­lip — amelyet megrongált az 1956-os árvíz — fel­újítása, a Duna-ág kikotrása, a víz tisztaságának meg­óvása, a víz biológiai egyensúlyának fenntartása: a nádvédelem. Természetesen, a terület fejlesztése nem történhet meg anélkül, hogy megfelelő üzle­tekről, megfelelő étkezési lehetőségről ne gondos­kodnának. A hétvégi üdülőterületeken — mivel elsősorban időszakos forgalomra lehet számítani — a Balatonnál jól bevált, pavilon-szerű üzleteket építenének. A távlati terv természetesen csak nagyvonalak­ban foglalkozik a ráckevei Duna-ág sorsával, jövőjé­vel. A részletes elképzelések a munka során alakul­nak ki, és ezek egy részének kidolgozása a folyóág mellett elterjilő községek hatáskörébe tartozik. A felvázolt elképzelések alapján annyi azonban már látszik, hogy ^bből a területből nem lesz második Balaton, nem lysz reprezentatív üdülőktől, magán­villáktól, szállodáktól körülölelt víziparadicsom, hanem szolid — elsősorban a kispénzű emberek hétvégi szórakozását szolgáló —, barátságos és ele­ven víkend-központ. Amolyan második Római-part. De a régi Római-part. Ahol nem emelkednek to­ronyépületek, nincsenek szállodának is beillő csó­nakházak, ám ahol kedvére eltöltheti szabadnapjait a főváros lakóiból — akár százezer is. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom