Budapest, 1971. (9. évfolyam)

8. szám augusztus - A ráckevei Duna-ág jövője

szakértők szerint jelentős hévízkészletek húzódnak errefelé a talajban. Feltárásuk után nagyszerű tervek — uszodák, gyógyüdülők tervei — válhatnak valóra. Szép erdők is húzódnak errefelé. A tököli — amelyből a távlati elképzelések szerint parkerdő lesz, a makádi — amelynek természeti védelmét a terv indokoltnak tartaná. Érdekes látnivaló az apajpusztai szikes legelő. A fővároshoz közel fekvő kopár rét a múltat idézi — és természetesen máris vonzza a pusztára éhes külföldieket. Ezek az adottságok indították el azokat az elképzeléseket, amelyek Budapest új hétvégi üdülő övezetét kívánták itt létrehozni. Amolyan második Római-partot. Part van elég. Hossza a szigetekével együtt 150 kilométer. Hely van tehát bőven a vízparti telkek számára. E lehetőségek kihasználását viszont sürgősen követeli a zöldterületre éhes, a város környékén lakókkal együtt 2,4 milliós nagyváros. A szabadszombat bevezetése, a munkaidő csökkentése és a jövedelem emelkedése ugyancsak ezt a folyamatot gyorsítja. Az igények hívták életre azokat a kis házakat, kulipintyókat, amelyek a jövő előfutárai, de amelyek inkább csúfítják, mint szépítik a vidéket. Hivatalos felmérés szerint eddig ,,az üdülők nem a tervszerűség követelményeinek megfelelően, s nem kellő esztétikai követelmények betartásával épültek ki". Vagyis rendetlenül és meglehetősen csúful. Vannak persze kivételek: az Árpád-telep, a Molnár-sziget, az Angyali-sziget egy része szépen rendben tartott. Jelenleg 3400 telken épült valamilyen épület a ráckevei Duna-ág partjain. A felparcellázott telkek száma ennek csaknem kétszerese (5400). Persze, ha az újonnan épülő hétvégi házak már mind szépek, esztétikusak lesznek, akkor is szükség van arra, hogy a már eddig felépült telepek arculatán változás történjék. A fejlesztési terv ezt a szükséges beavatkozást így foglalja össze: „Az üdülőterületek esztétikai igényeinek kielégítése, a zűrzavarnak és a helyenként jelentkező zsúfoltságnak megszüntetése érdekében a már meglevő, kialakult üdülőterületekre rekonstrukciós tervek készítését javasoljuk". A fejlesztési terv az elkövetkezendő egy-másfél évtized lehetőségeit és teendőit veszi számba. E szerint a Kvassay zsiliptől a Tassi zsilipig húzódó üdülőterület, adottságainak megfelelően, három részre tagolható. Az első a Duna-ág északi része: a Kvassay zsilip és a Dunaharaszti—Taksony szigetcsúcs közötti partszakasz. Itt épülnének csónakházak, ez volna a vízisport bázisa. Ide jönnének azok a hétvégi kirándulók, akiknek nincs saját telkük, víkendházuk; akik csak evezni, napozni, mozogni akarnak. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy meglehetősen nagy tömeg öltözhessen itt át, jusson hozzá azokhoz az élelmiszerekhez, árucikkekhez, amelyekre hétvégén is feltétlenül szüksége van. A folyóág északi csücske a hétvégi futóvendégek és a sportolók számára volna ideális pihenőhely. Dunaharaszti—Taksony sziget és Ráckeve között van a tulajdonképpeni üdülőterület. Itt található a környék központja, Ráckeve is. A községtől délre eső rész továbbra is megmaradna a horgászoknak, Dömsöd és Tass kivételével, ahol már most is szép számú üdülő fordul meg nyaranta a hétvégeken (jelenleg is — és az elképzelések szerint a jövőben is —) nem épülnének újabb víkendházak, nyaralók, csak horgásztanyák. Itt megmarad a csend és mint a pecások remélik, megmaradnak a halak is. Az általános tervekben így szerepel a Duna-ág jövője. De ennél egy kicsit részletesebben is érdekes a fejlesztés terveibe pillantani. A fejlesztés tervei A meglevő — és fokozatosan kiépülő — üdülőövezet folyamatosan tart a főváros külső kerületeitől Ráckevéig. Egyetlen zöld láncként övezi a Dunaágat. Igaz, ennek a láncnak egyelőre még hézagai vannak, a tervek szerint azonban tíz-tizenöt év múlva az üdülők-parkok-sétányok-ligetek megszakítás nélkül követik egymást Csepeltől és Pesterzsébettől Ráckevéig. Csepelen a Kvassay zsiliptől a Gubacsi hídig az ipar települt a víz mellé. Ezen nem lehet és nem is kell változtatni; a tervek szerint az üzemek és a folyóág közé zöld sávot húznak. Ehhez le kell bontani a parton levő horgászállásokat (amelyeket sajnos napjainkban lakásnak használnak). A Gubacsi hídnál kezdődne az üdülőövezet. Itt 6,5 hektáron egyelőre raktárak találhatók, aztán jön a vállalati üdülők és a strand területe. Errefelé a jövőben is elsősorban vállalati közös üdülők épülnének. Pesterzsébet üdülőterülete lényegében kialakult. A Gubacsi hídtól délre, a Jódos strandfürdő után csónaktelepek (meglehetősen elhanyagolt telepek) következnek. Majd a Dunába nyúlik a Molnár sziget, a parton pedig rendezetlen hétvégi ház-halmaz található. Atervek szerint a meder kotrása, a part feltöltése után a Molnár-sziget igen kellemes üdülőhellyé válik. A víkendtelep azonban rekonstrukcióra szorul. A már meglevő 65 ház folytatásaként további 150 építhető. A vízisportok kedvelőinek örömére szolgálhat, hogy a Duna-ág kotrása miatt a vízfelület körülbelül 50 százalékkal növekszik majd. A főváros területét elhagyva, a vízfolyás két partján községek füzére következik. Valamennyi már most is részben otthont nyújt az üdülőknek. Mi változik? A jobb parton, a Csepel-szigeten, Szigetszentmiklós határában, Árpádligeten a terv szerint 1985-ig ezer férőhelyes, három medencés strandfürdőt építenek, olyan helyen, ami a község központjából könnyen elérhető. Az elképzelések szerint felparcellázzák az úgynevezett Czuczor-szigetet, ahol most tsz-földek vannak. A taksonyi hídnál kialakult kis földnyelv végén úszó nádszigetek vannak, ezeket valószínűleg feltöltik és az így kialakuló kis sziget kellemes nyaralóhely lehet. Szigethalomról 1969-ben -részletes rendezési terv készült. Ma már parcellázzák is a területet, ahol a tervek szerint 16 vállalati kisüdülő, 242 hétvégi ház és egy horgásztelep számára van hely. Szigethalom határába húzódik át a Csepel-szigeten átnyúló tököli erdő. Itt a tervek szerint 500 személy részére épül strand, de körös-körül meghagyják az erdőt, mert ez jó kirándulóhely lehet a Duna-ág mentén üdülők számára. Szigetcsép úgynevezett ,,hokonyos" területe — mintegy hét hektár — alkalmas arra, hogy üdülők épüljenek ide. A „hokony" úgy alakult ki, hogy 1874-ben a jeges árvíz átszakította Tökölnél a Nagy-Duna gátját, s a jégtáblákat maga előtt tolva, kicsipkézte a partokat, és kivájta a puhább felszínt. A terület zártsága, változatos partjai és nádterületei még az idegenforgalom számára is kedvelt hellyé tehetik ezt a részt. A tervek szerint strand és étterem épül itt, de elképzelhető, hogy kisebbfajta szállodát is emelnek. Szigetszentmártonnak már most is jelentős a kirándulóforgalma. Ezt a közeli HÉV-állomásnak köszönheti. A harmincas években indult meg itt a fejlődés, így az itt levő üdülők nagy részében van villany, és megfelelő utak is vezetnek hozzájuk. Ráckevének, a Duna-ág legjelentősebb településének mind a jobb, mind a bal parton jelentős üdülőterületei vannak. Közigazgatásilag ide tartoznak a vízben levő szigetek is. Északon, a szigetszentmártoni parti sáv folytatásában kisparcellás, sűrű beépítésű terület található, ezután már helyenként szabad telkek váltakoznak, szorosan egymás mellé épített nyaralókkal. A bal parton kertes családiházak övezete van, innen — a strandtól — kezdődik a harmincas években kiépült, összefüggő bal parti üdülőterület. Az Angyali-sziget, a Kerekzátonysziget lényegében teljesen beépült. A tervek szerint mindkét parton sétányokat létesítenek, a bal parton pedig a forgalom miatt üdülőterületi út készülne. A távlati terv javasolja, hogy a meglevő strandon túl, a tervezett 300 férőhelyes kemping előtt új strand nyíljon, ez először három medencés, ezer férőhelyes strandfürdő volna, amelyet később 400 férőhelyes fedett uszodával lehetne bővíteni. A meglevő szabad területeken boltok, éttermek, bisztrók épülnének. 100 000 víkendező Ráckevénál átértünk a Duna bal partjára. Pest felé haladva, Dunavarsány közigazgatási területéhez tartozik a Duna-ág egyik legszebb szigete, a Domariba-sziget. A távlati tervek szerint építkezése csak a különleges értékű növényzet megóvásával történhet. Elsősorban reprezentatív jellegű létesítmények kerülnek a szigetre, amelyek a nemzetközi idegenforgalmat képesek idevonzani. Azokat a külföldről érkező turistákat várják, akik horgászni kívánnak, és magányosan, „vadon" táborozni. Amennyiben ez megvalósíthatatlan Volna, a tervezet azt indítványozza, hogy inkább óvják meg a jelenlegi állapotot, mintsem durva módon építenirombolni kezdjenek. Dunaharaszti és Taksony lényegében tartalékterületnek számít. Hogy mi lesz az itteni parti sáv sorsa, az jelentős mértékben a Duna—Tisza csatorna további kiépítésétől függ. Számos elképzelés van erről, de hogy melyik valósul meg, ez majd csak az elkövetkezendő évtizedben dől el. A Duna-ág üdülő-együtteséhez szervesen hozzátartozik a délegyházi kavicsbányák tó-rendszere. 1950-ben vált Délegyháza önálló közigazgatási egységgé, ma is szétszórt házakból áll. Jelenleg két tó mellett van száz, részben beépített telek, de már a közeljövőben utat kívánnak ide vezetni, és elhozzák a villanyt is idáig. így a tó-rendszer környéke szép üdülőövezetté változhat. A regionális fejlesztési program figyelembe vette, hogy körülbelül hány személy fog a ráckevei Dunaág mentén a hétvégeken rendszeresen üdülni. Az előzetes elképzelések szerint a következő években körülbelül 95—100 ezer ember keresi majd fel rendszeresen ezt a vidéket. Ez a forgalom természetesen jelentős teendőkkel jár. Így például a HÉV-et Dunaharasztiig elővárosi gyorsvasúttá kell alakítani. A csepeli gyorsvasút vonalát Szigetszentmiklósig meg kellene hosszabbítani. Korszerűsítésre várnak az állomásépületek, és az üdülési idényben sűríteni kell a járatokat. A közutak közül a KPM elképzelései szerint a jövőben az 51-es számú út egy részét autópályává kell átépíteni, s korszerűsíteni kell a Csepel-szigeten haladó 5101-es utat. Az üdülőterületek felé bekötőutakat kell készíteni és a Duna-ág mindkét partján lehetőség szerint 20 méter széles sétányokat kell építeni. Korszerűsítésre szorulnak a hajóállomások, és rév-átkelést kell teremteni a fontosabb üdülőterületek között. A vízrendezés feladatai közé tartozik a tassi zsilip — amelyet megrongált az 1956-os árvíz — felújítása, a Duna-ág kikotrása, a víz tisztaságának megóvása, a víz biológiai egyensúlyának fenntartása: a nádvédelem. Természetesen, a terület fejlesztése nem történhet meg anélkül, hogy megfelelő üzletekről, megfelelő étkezési lehetőségről ne gondoskodnának. A hétvégi üdülőterületeken — mivel elsősorban időszakos forgalomra lehet számítani — a Balatonnál jól bevált, pavilon-szerű üzleteket építenének. A távlati terv természetesen csak nagyvonalakban foglalkozik a ráckevei Duna-ág sorsával, jövőjével. A részletes elképzelések a munka során alakulnak ki, és ezek egy részének kidolgozása a folyóág mellett elterjilő községek hatáskörébe tartozik. A felvázolt elképzelések alapján annyi azonban már látszik, hogy ^bből a területből nem lesz második Balaton, nem lysz reprezentatív üdülőktől, magánvilláktól, szállodáktól körülölelt víziparadicsom, hanem szolid — elsősorban a kispénzű emberek hétvégi szórakozását szolgáló —, barátságos és eleven víkend-központ. Amolyan második Római-part. De a régi Római-part. Ahol nem emelkednek toronyépületek, nincsenek szállodának is beillő csónakházak, ám ahol kedvére eltöltheti szabadnapjait a főváros lakóiból — akár százezer is. 14