Budapest, 1971. (9. évfolyam)

7. szám július - Gábor István: A Magyar Tudományos Akadémia

A díszterem ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejti, mely azzal segíti honosainknak magyarokká neveltetését: jószágaim egy esztendei jövedelmét feláldozom. Érett meggondolással teszem ezt — mondotta még —, azért czélra vezettető felvigyázást kívánok, hogy a nemzetnek ajánlott summa haszontalanul el ne pazaroltassék."Ez a „summa", mint tudjuk, 60 ezer forint volt. A légkörhöz, amelyben ez a nemes gondolat megfogant, hozzátartozik az egész ülés hangulata is. Széchenyi előtt ugyanis Felsőbüki Nagy Pál kért szíit, és kijelentette: „Aki magyarul nem tud, mozdíttassék el hivatalából, mert ha eddig meg nem tanult, az 1790. diaeta rendelésének következésében, annak vagy esze nincs vagy nem akar." Széchenyi néhány nap múlva, november 8-án a másik három alapítóval — Vay Ádámmal, gróf Andrássy Györggyel és gróf Károlyi Györgygyei — együtt benyújtotta a javaslatot a nádorhoz és az országgyűlés két házához. Az országos ülés 1826. február 15-én elfogadta a javaslatot. A főrendek két nap múlva „elegyes küldöttséget" választottak a tervezet kidolgozására Végh Ignác koronaőr elnökletével. A március 15-re elkészült jelentést a főrendek és a rendek egyhangúlag elfogadták. A törvényt az Akadémia felállításáról 1827-ben hirdették ki Pozsonyban : „A hazai nyelv művelésére felállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról. A karok és rendek gondoskodása a hazai nyelvnek nemcsak terjesztésére, hanem a tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésére is irányulván, Ő szent felségének jóváhagyásával határoztatik: 1. §. Hogy a magyar tudós társaság, vagy akadémia az önkéntes és szabad adományok útján létesítendő alapból Pest szabad királyi városban, mint állandó székhelyén a lehető legrövidebb idő alatt, minél előbb felállíttassék." Jórészt abból az összegből, amelyet Széchenyi és társai megajánlottak, és amely összeg a gyűlés alatt 250 ezer forintra szaporodott fel, az Akadémia 1830-ban kezdte meg működését. November 17-én ismét Pozsonyban tartották meg az igazgatóság első ülését, amelyen gróf Teleki József volt az „elöl ülő", Széchenyi pedig a „másod elölülő". Az első tagok között találjuk Kisfaludy Sándort és Károlyt, Vörösmarty Mihályt, Toldy Ferencet, Kölcsey Ferencet, Berzsenyi Dánielt, Kazinczy Ferencet és Bugát Pált. Az első nagygyűlést 1831. február 17 — 24 között tartották az Akadémia ideiglenes helyén, az úgynevezett Deron-házban, szemben az Akadémia mai épületével (ahol most a Gresham-palota áll). 1836-ban — más adatok szerint 1833-ban — az Akadémia kibérelte az Uri utca 612. szám alatti (ma: Petőfi utca 3.) Trattner-Károlyi-ház nyolc udvari helyiségét. Itt nyílt meg később az akadémiai könyvtár is; az 1844. december 23-i megnyitásra írta híres költeményét Vörösmarty, Gondolatok a könyvtárban címmel. 2. Nemcsak az Akadémia, hanem az épülete is közadakozásból létesült. A gyűjtés i860 elején indult meg, és 1862 első felében már 800 ezer forinttal — más adatok szerint csak 672 ezer forinttal— számolhattak az építtetők. Most már a kisemberek is adakoztak. A Vasárnapi Újság i860, március 4-i számából kimásoltunk néhány adományt: „Szabadkai kereskedelmi kebelzet 200 forint, a koltai közbirtokosság 80 forint, Kollárcsik István rozsnyói püspök 200, gyöngyösi kaszinó 200, Kozma Vazul könyvnyomdája 100, a nagykárolyi táncvigalom jövedelmezett 405 forintot; Szilás-Balhásról értesültünk, hogy a febr. 19-én tartott ottani kaszinó-bálban az Akadémia Palotájára 268 Ft gyűlt össze .. ." A gyűjtés megindulásával párhuzamosan építő bizottság alakult, amely fölkérte Ybl Miklóst, Henszlmann Imrét, valamint Heinrich von Ferstelt Bécsből, hogy 1861 februárjáig nyújtsák be terveiket. Ybl betegségére való hivatkozással visszalépett a zártkörű pályázattól, ellenben Feszi Frigyes és Skalnitzky Antal önként készítettek épülettervedet. Ezenkívül külön fölkérték még Leo von Klenzét Münchenből és Friedrich August Stülert Berlinből is. A pályázatot Stüler nyerte meg. De ő közben meghalt; ezért Ybl kapott megbízást az építkezés irányítására és ellenőrzésére. Megbízásának valószínűleg nem ez volt az egyedüli oka. Még a pályázat stádiumában nagy viták folytak a lapokban arról, hogy milyen stílusú legyen az új épület. A Vasárnapi Újság sorra közölte a terveket. Az építőbizottság klasszikus olasz reneszánsz palotára gondolt, ám az elképzelésnek sok ellenzője is akadt. Talán ma sem érdektelen tanulság, hogy milyen éles viták dúltak — 1860-ban! — a nyilvánosságra hozott tervezetek körül. A nemzeti nyugtalanságot is csillapítani kívánták ezzel, hogy Ybl Miklós feladata lett az építkezés ellenőrzése. A különféle cserékkel, vásárlással és fővárosi adományból megszerzett 900 négyszögöles telken 1862 nyarán indult meg az építkezés. 1864 végére elkészült a palota. Az építkezés költségei nem haladták meg a 600 ezer forintot, de a belső és külső díszítéssel együtt végülis elérték a 934 ezer forintot. A háromemeletes palota mellé négyemeletes bérház is épült, negyedmilliós költséggel és azzal a céllal, hogy a ház jövedelme fedezze az Akadémia fenntartási kiadásait. Elkészült hát a tudományok palotája, de a főtitkárnak, a nemzet koszorús költőjének nem jutott lakás benne. Arany Jánost 1865. január 26-án választották meg főtitkárrá, qs még ugyanazon a napon határozat született az igazgató-tanács ülésén, hogy a költő nem kaphatja meg az új palotában a titkári szobákhoz kapcsolódó lakást. Azt inkább bérbe kell adni — így szólt a határozat —, és Arany érje 16