Budapest, 1971. (9. évfolyam)

6. szám június - dr. Tóth Imre: Alpár Ignác Láng-gyári ipari épülettervei

hozzájárult a millennium utáni Budapest városképének kialakításához. Tirser László gépészmérnök, a Láng gyár 1948 előtti műszaki igazgatója 1967-ben a „Műszaki Nagyjaink" sorozat I. kötetében tanulmányt írt „Láng László és fia Láng Gusztáv" címen. Tanulmányában megemlíti, hogy az Eisele-féle gyárat, melyet 1915-ben olvasztottak be a Láng gyárba, Alpár Ignác tervezte. (283. oldal) Tirser László azonban a tervrajzokat nem látta, csupán az Eisele leszármazottak visszaemlékezései alapján hivatkozott Alpár Ignác nevére. E sorok írója a közelmúltban megkezdte a Láng gyár muzeális jellegű anyagának felkutatását és rendezését. A gyűjtés során a Láng gyár rajztárából előkerültek az eredeti Alpár-féle tervrajzok, melyek mindegyikén jól látható az alábbi szövegű bélyegzés: „Alpár Ignácz építész, 91. március 28, Teréz körút 7. Budapest." A tervrajzok másolatát a fővárosi tervtárban sem találtam. Az Alpár Ignác tervezte épületek egy része bizonyos átalakításokkal jelenleg is áll, ott ahol ma a kazángyártás, a vegyi- és élelmiszeripari gépek és berendezések előállítása történik. Ez az épületcsoport 1915 óta tartozik a Láng gyárhoz. Eredetileg Eisele József kazán- és ércárugyára állott ezen a helyen, ezekben az épületekben. Az Eisele-gyár 1861-ben létesült, a századforduló előtti Magyarország legjelesebb gőzkazán üzeme volt. A gyár eredetileg a Steiner utcában (ma Szondy utca) volt, s 1891—92-ben költözött a Váci útra, az Alpár Ignác által tervezett épületekbe. Az 1868-ban alapított Láng gyár az Eisele-gyár szomszédságában működött s hazánk egyik legjelentősebb gőzgépgyára volt már a múlt században is. Alpár Ignác a gyárépületek tervrajzait 1890—91-ben készítette. 35—36 éves volt ekkoriban. Már neves építész, de a legjelentősebb alkotásait később valósította meg. Eisele nem tudhatta, hogy építésze egykor az ország egyik legrangosabb építőművésze lesz. Az a dekoratív jellegű műhelycsarnok, amely fotónkon a „Tekintetes Eisele József úr gyártelepe" feliratot viseli, ma is látható a Váci úton. Ha az Árpád-híd felől a Láng gyár irányába haladunk, elérve a Láng gyár ma már több száz méterre elnyúló épületeit, ez az első épület, mely szemünkbe ötlik. Főfrontja a Váci útra néz, külső oldalfala a Turbina utca hosszában fut. Áll még a régi, Alpár-tervezte gyárkémény is, de az idők folyamán ékességétől, a rajzon jól látható koronától megfosztották. A lakóház is megvan — a mai alsó kapu mellett találgatjuk—, de a rajz alapján ma már nehéz felismerni, ugyanis 1915 után emeletet építettek rá. Az egész egykori Eisele gyártelep Alpár Ignác munkája. A nagy műhelycsarnok mellett ő tervezte a rézöntödét, az esztergamú'helyt, a kazánkovácsműhelyt, valamint a gép- és kazánházat is. Noha a műhelyeket a kor igényeinek megfelelően többször átalakították, némely helyen még ma is jól látható az Alpár-tervezte fa tetőszerkezet. Bár ezeket a legtöbb helyen vasgerendákkal megerősítették, Az Alpár Ignác tervezte tetőszerkezet ma fotónk jól mutatja az eredeti tetőszerkezetet. Műhelyfelvételünkön érdekes kontraszt a múlt századi tetőszerkezet, alul pedig a sugárveszélyt jelző modern tábla. A mai Láng gyár tulajdonképpen három gyár egyesítéséből jött létre. Az ősi Láng gyár 1873-ban költözött a mai Váci útra. Az idők folyamán az üzem szomszédságában két újabb gyár létesült. A már említett Eisele-féle telep, valamint 1895-ben a Duna felőli fronton a német érdekeltségű Sangerhauseni Gépgyár. 1912-ben, id. Eisele József halála után az Eisele örökösök gyárukat eladták a Sangerhauseni Gépgyárnak s a kettő egyesítésekor jött létre a Hazai Gépgyár. Abban érdekeltséget vállalt a csehországi Skoda Művek is. A szerelőcsarnok Váci úti homlokzata 1911-ben a Láng gyárat a Magyar Általános Hitelbank részvénytársasággá alakította át. A Hitelbank közreműködésével vásárolták meg 1915-ben a Hazai Gépgyárat. A mai Láng gyár épületei közül természetesen csak az egykori Eisele épületek tanúskodnak Alpár Ignác keze munkájáról. Építészettörténeti szempontból jelentős, hogy nagynevű építészünk a múlt században ipari épületek tervezésével foglalkozott. Feltehető, hogy Alpár Ignác vállalkozása nem egyedülálló. Hasznos volna, ha fővárosunk ipari épületeit ilyen szempontból is számbavehetnénk. Dr. Tóth Imre 35