Budapest, 1971. (9. évfolyam)

6. szám június - Az Egyetemi templom és rendház

Barokk műemlék: Az Egyetemi templom és rendház Részlet a rendház könyvtárából Pest a XVIII. század elején indult gyors fejlődésnek. Mivel ez az időszak a barokk építészet virágkora Magyarországon, fővárosunk pesti részének legrégibb műemlékei barokk stílusban épültek. Ezek közül kiemelkedik az egyetemi templom és rendház barokk együttese. A pálosok építtették a kecskeméti városkapu közelében, a mai Károlyi Mihály, Veres Pálné-, Szerb utca és Egyetem tér határolta területre. A török időkben mecset volt itt, amelyet 1720 táján lebontottak. Előbb ideiglenes kápolnát, majd később templomot és rendházat emeltek ezen a helyen. A végleges templom építését valószínűleg 1725-ben kezdték el és 1742-ben fejezték be. A belső díszítési munkálatok elhúzódása miatt a felszentelésre csak 1776-ban került sor. Az építkezések Drenker Mátyás vezetésével kezdődtek, a munka nagy részét azonban Mayerhoffer András végezte el. A kéttornyos, impozáns barokk-homlokzat arányai a kis helyen nem érvényesülnek megfelelően. Mégis a mértéktartó és harmonikus monumentalitás érzését kelti a szemlélőben, aki a szűk utcák tömkelegéből váratlanul megpillantja. Az első és második emelet magasságában kettős párkányokkal, majd a hajó magasságában enyhén domború homlokfallal vízszintesen tagolt, szobordíszekkel hangsúlyozott homlokzata és jellegzetes, karcsú tornyai a barokk építőművészet szinte minden sajátosságát tiszta formában juttatják kifejezésre. Az épület alaprajzi és térelrendezésében egyszerűsített változata a Vignola-tervezte római Gésu templomnak. A kupola-részt és a keresztszárnyat Mayerhoffer elhagyta, a templomot toronyszakasszal hosszabbította meg. Ezek a változtatások azorjban nem zavarják az épület egységes stílusát és ünnepélyességét. A három-három oldalkápolna árkádnyílása és a, nyílások köré elhelyezett kettős falpillérek ritmikusan tagolják a templom- ' belsőt és hatásosan emelik ki a szentélyt. A szentélyrész kiemelkedő művészi értékű alkotásai: a főoltár, a mennyezeti freskó és a stallumok. A főoltár a szobrászat és építészet összehangolásának nagyszerű példája. Aranyfejezetű, szabadonálló, márványozott oszlopok és az általuk tartott diadalív keretezi az oltárképet helyettesítő, Mária születését ábrázoló szoborcsoportot. Ennek két oldalán, három-három oszlop fülkéjében található a főoltár és egyben a templom legértékesebb szobrászati dísze, Hebenstreit József, a kiváló pesti barokk szobrász alkotása: Szent Pál és Szent Antal alakja. Hebenstreit készítette a szentély stallumait is. A templom freskókkal gazdagon díszített. Közülük a legszebb a Mária mennybemenetelét ábrázoló Bergl-freskó. Ezen kívül Bergl még négy, ugyancsak Mária életének egy-egy jelenetét ábrázoló freskót festett a templom számára. Ismeretlen barokk mester alkotása a szószék. Angyalok, zenélő angyalkák, a négy A templom és a papnevelde 1859-ben 23 TAHIN GYULA felvételei