Budapest, 1971. (9. évfolyam)

1. szám január - Vargha Balázs: Karinthy Frigyes badar Budapestje

Az Országháza A dunai homlokzat (részlet) MTI Fotó Ezeken a hasábokon rendszerint egy-egy múzeumot, illetve azok né­hány műkincsét szoktuk bemutatni. Ezúttal némileg eltérünk a gyakorlat­tól: az Országháza építészeti, szobrá­szati és festészeti együttesét ismertet­jük. És felhasználjuk egyúttal az alkal­mat arra, hogy felhívjuk a figyelmet egy értékes könyvecskére. Egry Margit és Komjáthy Edit avatott tollal írták le a múlt századvégi műalkotást, a Pannónia Kiadó „Mű­emlékeink"-sorozatában; magunk is erre a kiadványra támaszkodunk jelen írásunkban. * Az országgyűlés 1880-ban iktat­ta törvénybe a LVIII-as törvénycik­ket, amelynek i. §-a így szól: „Az Országgyűlés mindkét házát befo­gadó, állandó országházának a fővá­ros ötödik kerületében levő Tömő téren építése elrendeltetik. " 1881-ben országos bizottság alakult a pályá­zat meghirdetésére és az építési meg­bízatás kiadására. 1883. február i-ig 19 pályaterv érkezett be; a bizottság 20 szavazata közül 19-et Steindl Imre „Alkotmány I." jeligéjű terve kapott. 1884-ben Steindl megkapta a meg­bízást az építésre. Az építkezés 1885 októberétől 1904 nyaráig tartott. A belső berendező és díszítő munkák még két évig elhúzódtak. De a millen­nium évére a kupolacsarnok, a dísz­lépcső-csarnok és a delegációs folyosó teljesen elkészült. A képviselőházi részben már 1902-ben üléseket tart­hattak. Az Országháza eklektikus épület. Steindl Imre 1899-ben, akadémiai székfoglaló értekezésében azt mon­dotta: a Parlament alkotásakor arra törekedett, hogy a gótikába nemzeti és egyéni szellemet vigyen. A kitűnő építész egyébként a fő feladatnak azt tekintette, hogy az épület teljes mér­tékben megfeleljen rendeltetésének. Alaprajzi elrendezése, téralakítása, korszerű szerkezeti felépítési és tech­nikai berendezése egyaránt tanúsít­ják a feladat sikeres megoldását. Az épület méreteiben is monumen­tális: hossza 268 méter, legnagyobb szélessége 118 méter, magassága — a felső rakpart járdájától számítva a kupola tetejéig — 96 méter. A kupola tetején levő vörös csillag 3 méter átmérőjű. Az épület összterülete 17 745,5 m2 . 27 kapun lehet bejutni az épületbe; 29 lépcső vezet fel eme­leteire; 11 lifttel lehet feljutni a fel­sőbb szintekre. A főemelet és a dísz­lépcső-csarnok falainak burkolására hazai — siklósi, gyüdi, süttői — és külföldi márványokat használtak. A díszlépcső-csarnokban kapott méltó helyet 8 darab 6 méter magas vörö­sesbarnás svéd gránit oszlop. A Parlament épületében 691 helyi­ség van. A patkó alakú országgyűlési teremben 412 hely van a képviselők­nek, a páholyokban 62 hely az újság­íróknak, s további 198 — 198 hely az emeleti páholysorokban a magyar és külföldi vendégeknek. A kongresszusi teremben 566 hely van; a karzatokon további 460 férő­hely. Az Országházban alkalmaztak elő­ször távfűtést. A szellőzőberendezé­sek is igen korszerűek: a falakba épí­tett légaknák és a csillárokban elhe­lyezett motorikus szívóberendezések biztosítják a levegő cserélődését. Az épület a természeti környe­zettel is harmonizál: szervesen nő ki a dunai alsó rakpart kőfalaiból. Mi­ként a budai partot a Várhegy uralja a Várpalotával — a pestit az Ország­háza tagolja. Steindl Imre kitűnő rit­musérzékkel a két szárny földszintjét, a kiugró középrizalitnak pedig az emeletét lazította fel egy-egy nyitott árkádsorral. A gótikára leginkább a csipkeszerűen faragott tornyok emlé­keztetnek; a stílusnak megfelelően helyezték el az épületet díszítő szob­rokat is. A Kossuth Lajos tér felöli hom­lokzat tengelyében széles lépcsőzet vezet a főbejárathoz. Jobbról-balról egy-egy bronz oroszlán fogadja a be­lépőt: Markup Béla alkotásai. (Az egyik a háborúban elpusztult; ezt Somogyi József szobrászművész pó­tolta, 1949-ben.) A széles díszlépcső-csarnok barok­kos térhatású pillérfejezeteit antik akantuszlevelek díszítik; a festett ornamentikában bizánci és római ele­mek tűnnek fel. Ebben a lenyűgöző 23 Csipkeszerűen faragott torony (Gámán Gábor felvétele) Balla Demeter felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom