Budapest, 1971. (9. évfolyam)

5. szám május - A címlapon: Bogdán Román felvétele

IX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 197t MAJ US FŰVÍRQS FOLYÓI RATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V.,József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre. 30,— Ft félévre 60, — Ft egy évre ... 120,— Ft ® 71.0387 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: Fülöp János: Egy pesti munkásdinasztia .. 5 Hajdú György: 75 éves a Köztisztasági Hivatal 8 Még egyszer a Közmunkatanácsról 10 Mezei András: Emlékük őriz engem 18 Rózsa Gyula: Somogvi József pesti szobrai . 20 Gábor István: A magyar zeneművészek háza 26 Horváth Márton: Tabán 26 FÓRUM • Siklós László: Nevelési Tanácsadó 28 Sulyok Kataliv: A szociális gondoskodás új formája 31 Dr. Gács Ferenc: Védekezés a rágcsálók ellen .. 32 Város az időben XXIII. Gerő Győző: Bxida, az „iszlám védőbástyája" 37 Dr. Szekeres József: Kontinensünk első földalatti vasútja 40 A címlapon: Bogdán Román felvétele A hátsó borítón: Berki Viola mozaikja a Tárnok utcai általános iskolában (Szelényi Károly felvétele) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁLYNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC,a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Budapest és környéke általános városrendezési terve VII. Preisich Gábor A központok rendszere A nagyvárosok növekedése, a lakosság igényeinek emelkedése, a gépkocsiforgalom fokozódása következtében világszerte előtérbe került a városközpont decentralizálása. Bebizonyosodott, hogy a kisebb lakosságszám idején kialakult, a forgalom fejlődése folytán túltelített, a területi növekedés miatt az emberek nagy része számára távoleső városközpont már nem tudja megfelelően ellátni a város igazgatásával, a lakosság magasszintű ellátásával kapcsolatban ráháruló tennivalókat. Ez a feladat csupán a nagyvárosi agglomeráció adottságainak megfelelő decentralizált központrendszer létrehozásával oldható meg. A központnak az a fő feladata, hogy egyfelől a lakosság magasabb fokú kulturális, szórakozási igényeit kielégítse, másfelől magasszintű városi jellegű környezetet hozzon létre, olyat, amely beépítettségének jellegével, színvonalával egyszersmind esztétikai élményt is nyújt. A többfokozatú központrendszer hierarchiájában lehetőleg kisszámú, magasszintű központ létesítésére, illetve vonzáskörzetük lehető növelésére kell törekedni. A fejlesztés gazdasági erőforrásait egy-egy ütemben, lehetőleg kevés helyre kell koncentrálni. A fent ismertetett alapvető elvek határozták meg a közelmúltban csaknem valamenynyi európai nagyvárosi agglomeráció fejlesztését. Budapest jellegzetesen monocentrikus — egyközpontos — város. A központi jellegű igazgatási, kereskedelmi, kulturális, szórakozási, valamint idegenforgalmi intézmények túlnyomórészt a városmagban helyezkednek el. A helyi igazgatási intézmények 22 kerületre és 45 településre megosztva működnek. A felszabadulás óta tett erőfeszítések — áruházak létesítése, intézmények telepítése, lakásépítés, a közlekedés meggyorsítása stb. — nem voltak elegendők ahhoz, hogy a külső kerületekben központi funkciót betöltő, városias központok keletkezzenek. A Pest környéki községek pedig a közintézmények szempontjából a legtöbb esetben kevésbé ellátottak, mint a velük azonos lakosságszámú vidéki városok. A főváros mai központrendszere Budapest városközpontja, amely egyszersmind az egész ország igazgatási, politikai, kulturális és gazdasági központja, több vonatkozásban túlterjed a történelmi városközpont, a mai V. kerület területén. Az V. kerület északi része elsősorban igazgatási, középső része kereskedelmi és idegenforgalmi, déli része a hozzácsatlakozó területekkel — bár kevésbé egyértelműen, mint az előzők — kulturális központ jellegű. A kereskedelmi központ üzletei és áruházai a főútvonalak, elsősorban a Rákóczi út és Nagykörút mentén terjednek túl a Belváros területén. A központi idegenforgalmi és kulturális intézmények egy része a Várban, más részük a Népköztársaság útja—Dózsa György út mentén helyezkedik el. A gépkocsiforgalom növekedése következtében Budapesten is elsősorban a városközpontban, illetve annak határán levő forgalmi csomópontokon jelentkeznek forgalmi nehéz-1