Budapest, 1971. (9. évfolyam)
4. szám április - Gál Éva: Kétszáz éves a Krisztinaváros III.
beosztása azonos volt. Téglalapalakú nagyobb és négyzetalakú kisebb termek váltakoztak, az egymásba nyíló ajtók egy-egy szárnyon belül lehetővé tették a termek változatos ritmusának érzékelését. Kár, hogy gyakorlati okokból ezt az eredetileg áttekinthető beosztást később módosították. A múzeum belsejének a kialakításában is fontos szerepet játszik a hármas tagolás. Erre a legjobb példa a homlokzattal párhuzamosan elhelyezkedő téglalapalakú előcsarnok. Toszkán oszlopok illetve pillérek és a rajtuk nyugvó kazettás mennyezetrészek három laposan boltozott kupolát fognak közre. A múzeum legszebb terme az emeleti díszterem Pantheon-típusú előcsarnoka. A tizenöt méter átmérőjű kerek csarnok megvilágítását felső fényforrásból, a kazettás kupolán keresztül kapja. Átlós tengelyeiben korinthuszi oszlopokkal gazdagított fülkék nyílnak. A fülkék falait azonos képzésű pillérek tagolják, amelyek frízzel bővített, gazdagon díszített párkányzatot tartanak. A változatos térképzés mesterműve Pollack rotundája: a sima fal hengerfelületének váltakozása a teret bővítő fülkékkel nemes szépséget kölcsönöz ennek a helyiségnek. A kerek teremből nyílik a díszterem, amely az 1848-as országgyűlések színhelye, ülésterem, hangversenyterem, kiállítási terem is volt. A sokrétű felhasználást meg is sínylette; sajnos, a többszöri átalakítás sem vált előnyére. A bejárati csarnok Külön kell szólani a lépcsőház kialakításáról. Ez már Pollack Mihály halála után, Zofahl Gusztáv tervei szerint készült; hivalkodó formáival megbontja Pollack tereinek egységét, kiegyensúlyozott szépségét. Mennyezetét Lötz Károly kazettás beosztású falfestményei díszítik. A freskók témája: a Képzelet, a Tudomány, a Költészet és más allegorikus alakok. Az oldalfalakon frízszerűen körülfutó történelmi jelenetsor látható. Az ősmondai részt Lötz Károly, a honfoglalástól a kiegyezésig terjedő részt Than Mór festette. * Ismertetésünk csak vázlatosan érintette mindazt, amit a Nemzeti Múzeumról tudni érdemes. Akiket további részletek is érdekelnek, azoknak ajánljuk Zádor Anna könyvét (A Magyar Nemzeti Múzeum, Műemlékeink sorozat, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961.), amelyet mi is felhasználtunk. A Díszterem mennyezetének részlete Tahin Gyula felvételei A bejárati csarnok sarokképzése A díszlépcsőház