Budapest, 1971. (9. évfolyam)

3. szám március - Zolnay László: Másfél zavaros évtized

A főváros életéből Tanácsi rendelet szabályozza a fővárosi gyárak, üzemek, intézmények munkaerőfelvételét. A kötelező munkaerőközvetítés új módjáról a Fővárosi Tanács munkaügyi főosztályán elmondták: a rendelet célja, hogy mérsékelje az indokolatlanul nagy vándorlást, biztosítsa a termelés bővítéséhez szükséges munkáskezeket a krónikus munkaerőhiánnyal küzdő iparágakban, biztosítsa a kereskedelem és a szolgáltatás fejlesztésével összefüggő munkaerőszükségletet. A munka törvénykönyvének módosítása lényegesen megkönnyítette ugyan a munkahely-változtatást, a vándorlók jelentős része azonban még ezeket az előírásokat sem tartja meg, munkahelyét a felmondási idő letelte nélkül, jogellenesen hagyja el, s nem ritka, hogy egy esztendőn belül többször is munkahelyet változtat. A rendelet ezért kötelezően előírja a munkaerőközvetítést azok számára, akik előző munkahelyüket „kilépett" munkakönyvi bejegyzéssel hagyják el, akiket előző munkahelyükről fegyelmi úton bocsátottak el, s akik a munkára jelentkezést megelőző egy esztendőn belül két vagy több alkalommal változtattak munkahelyet. A SZOT elnöksége megállapította: időszerűtlen még az a kérés, hogy a tüzelőakciót kiterjesszék a tüzelőolajra is. A lakóházakban ugyanis igen bonyolult, sőt, tűzrendészeti szempontból rendkívül veszélyes dolog hónapokig tárolni az olajat. Az olajtüzelés elterjedése nyomán azonban a kérdést előbb-utóbb napirendre kell tűzni. „Budapest Enciklopédia" jelent meg a Corvina kiadásában. A kötet bemutatja fővárosunk gazdagságát. Tudományos igénnyel, népszerű formában íródott műemlékekről, utcákról, hidakról, fürdőkről, színházakról, kávéházakról — Budapestről. Az olvasmányos, szép kiállítású könyvet metszetek, festmények, rajzés fotóillusztrációk egészítik ki. A házkezelöségek több mint 25 ezer lakás teljes felújítását végezték el a harmadik ötéves tervben. Lakóházjavítási célokra több mint 7 milliárd forintot használtak fel öt év alatt. A részlegesen rendbehozott épületek aránya évről évre emelkedett. A javítások ütemét a házkezelöségek tovább akarják fokozni; munkájukat valamelyest megkönnyíti, hogy a bérlők kiköltöztetésére szolgáló átmeneti lakások számát hétszázról ezerszázra növelték öt év alatt. Ebben az évben több mint négyszáz családot befogadó újabb szállás készül a XI. kerületben. A Ferencvárosban sok olyan élelmiszeripari üzem, vállalat van, amelyek működésétől nemcsak a kerület, hanem a főváros ellátása is függ. Az MSZMP kerületi Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta az egyik ilyen fontos nagyvállalat, a ZÖLDÉRT munkáját. Éves átlagban a ZÖLDÉRT mintegy ötven százalékos részt vállal a főváros ellátásában. Ez az arány télen és kora tavasszal 70—75 százalékra emelkedik. Az 1970-es esztendő nem a legjobb mezőgazdasági eredményekkel zárult; a vállalatnak importból kellettatárolt készleteket kiegészítenie és a belföldi áruból alkalmanként gyengébb minőségűt is tárolnia kellett. Az időjárási viszonyoktól függetlenül is, a ZÖLDÉRT évről évre fokozza behozatalát: rendszeresen vásárol Romániából, Bulgáriából paradicsomot és uborkát, Albániából paradicsomot, Lengyelországból burgonyát, Jugoszláviából és Bulgáriából szőlőt, az NDK-ból és Csehszlovákiából fejeskáposztát. Létszámhiány miatt az elmúlt esztendőben hat gyógyszertárat zártak be a fővárosban, 69 pedig az alkalmazottak szabadsága miatt egy-két hónapig volt zárva. Egy esztendő alatt több mint kétszáz szakképzett gyógyszerész és asszisztensnő hagyta ott a patikát, mert főként a vegyiparban és a gyógyszeriparban havi három-négyszáz forinttal több fizetést kapott. A Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjában bejelentették, hogy állami támogatással és a vállalati kedvezményes bérfejlesztés eredményeként az idén átlag száz-kétszáz forinttal emelhetik a budapesti gyógyszerészek és az asszisztensek fizetését. Párizs polgármestere átadta a Bartókéletmű sorozatért ifjabb Bartók Bélának és Bors Jenőnek, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatójának a Francia Nemzeti Hanglemez Akadémia nagydíját. A Bartókösszkiadás nemcsak erkölcsi, hanem anyagi sikert is hozott a világ hanglemezpiacán: Angliában, Ausztriában, Franciaországban, az NSZK-ban, Olaszországban és az USÁ-ban egyaránt nagy lemezsiker. A japánok a felvételt akarják megvásárolni és maguk kiadni a Bartók-összkiadás lemezeit. Az előzetes tárgyalások szerint ebben az évben a Szovjetunió olyan magas példányszámot vesz át, ami majdnem egyenértékű az egész nyugati exporttal. A főváros közrendjéről, közbiztonságáról a budapesti rendőrfőkapitány, Baranyai György vezérőrnagy elmondta: a nyugodt élet feltételei biztosítottak, a közrend és a közbiztonság szilárd. A bűntettek miatt elrendelt nyomozások száma csökkenő tendenciát mutat. 1970-ben a rendőri szervek 1,4 százalékkal kevesebb ügyben rendeltek el nyomozást, mint az előző évben. Ennek a ténynek nem mond ellent, hogy a bűnözés alakulása hullámzó. Egyes bűncselekmény-kategóriákban csökkenés, illetve emelkedés tapasztalható. Csökkent az emberölések száma, továbbá az államellenes és még néhány — főként erőszakos — bűncselekmény. Több viszont a garázda jellegű bűneset, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett és a betöréses lopás. A fiatalkorúak bűnözésével kapcsolatban kijelentette: a főváros fiataljainak túlnyomó többsége becsületesen él, dolgozik, tanul. Számolni kell azonban azzal az elenyésző kisebbséggel, amely bűncselekményeket követ el. 1970-ben mintegy 130 galerit számoltak fel; megközelítően ezer bűncselekményt elkövetett fiatallal foglalkoztak. A rendőrség és a társadalmi erők fokozottabb közreműködése ellenére a fiatalkorú bűnelkövetők száma emelkedő tendenciát mutat. Leggyakoribb bűncselekményeik a garázdaság és a betöréses lopás. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói az „Egyetemisták a fővárosért" mozgalom keretében 25 iparcikkbolt tapasztalatait vezették kérdőívekre. A téma az alacsony áru és magas keresletű cikkek választéka, illetve az ezekkel v

a'0 ellátottság volt. Fővárosi cipőboltokban, ruházati és divatáru üzletekben, a Szivárvány Áruházban, a RÖLTEX-nél, bútor-, hangszer- és sportszerboltokban, háztartási és illatszer, vas- és edényboltokban, KERAVILL-üzletekben jártak. Mindenütt a kis fizetésű ember szemszögéből vizsgálták a választékot. Egyebek között tapasztalták: drágák a gombok, kevés színben kaphatók fonalak, hiányoznak az olcsó ruhaszekrények, heverők, kevés a gyermekbútor, nem lehet extra méretű cipőt kapni, mérethiány van női harisnyában, fehérneműben, kevés a jó minőségű magnetofon. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság megállapította: igen sok otthont foglalnak el Budapesten a különböző hivatalok. A Fővárosi Tanács a NEB-vizsgálat után felhívta a vállalatokat, hogy mondják fel bérleményeiket, szabadítsák fel a lakásokat. A figyelmeztetés és a felhívás ellenére még mindig számos cég, nagyvállalat, intézmébérel irodának lakószobákat. Ezért az gatási Főosztály határozatot hozott, hogy lakásonként 328 ezer forintot köteles valamennyi lakást elfoglaló intézmény befizetni a Beruházási Bankba, tanácsfejlesztési alapra. A Magyar Híradástechnikai Egyesülés például 1 millió 640 ezer forintot fizet, az INFELOR Rendszertechnikai Vállalat 5 millió 904 ezer forintot, a Híradástechnikai Ktsz, a Szövetkezeti Tervező Kivitelező és Üzemszervező Vállalat, a Prizma Operatív Gyártásfejlesztési és Tervező Szövetkezet, valamint a Távközlési Kutató Intézet 328 ezer forintot köteles fizetni. A Fővárosi Tanács ezektől a vállalatoktól összesen 8 millió 856 ezer forintot hajt be, s ezt a pénzt lakásépítésre fordítja. 48