Budapest, 1971. (9. évfolyam)

3. szám március - Preisich Gábor: Az ipari területek

Preisich Gábor Az ipari területek pesti ipar fejlesztését a jövőben a jelenleginél alacsonyabb létszámmal kell megoldani. Nem vitás, hogy az ország ipari termelésének közel 40%-át produkáló budapesti agglomeráció iparának fejlesztése továbbra is elengedhetetlenül szükséges, sőt előfeltétele az egész ország ipari fejlődésének. Ez azonban — az említett körülmények folytán — csak úgy oldható meg, ha a munkaerő felhasználása hatékonyabbá válik. A hatékonyabb produkció egyik előfeltétele — mint azt Kőmíves István cikke részletesebben is kifejti — a korszerű technika és technológia alkalmazása, az „intenzív" iparfejlesztés, másik feltétele a „szelektív" fejlesztés, vagyis csak azoknak az iparágaknak a fejlesztése, amelyeket kapcsolataik, munkaerőbázisuk stb. a fővároshoz kötnek; egyben megkezdjük az ország más területein kedvezőbben fejleszthető üzemek vidékre telepítését. Ez utóbbi célt szolgálja a fővárosi iparkitelepítési alap. Ebből az Zsúfoltan települt, részben korszerűsített ipari üzem, új iroda épülettel Km olvasásra meglepőnek hat az a tény, hogy az 1960. évi általín-ar. városrendezési tervben rögzített 3600 hektrr kiterjedésű ipari és raktározási terület Budap^stee. kevésnek bizonyult; a felülvizsgálat során kereken egyharmaddal többet — 4800 hektárt — fel -lett erre a célra kijelölni, ezt is úgy, lr>g7 szükség esetén még tovább növelhető legyen. Ismeretes, hogy Budapesten az ipari dolgozók számának emelkedése megállt, sőt, az utolsó ívekben valamelyest csökkent. Míg tíz év* még a magyar iparban foglalkoztatottaknak több mint negyven százaléka Budapesten dolgozott, 1970-ig ez az arány már csak 38% volt. Az arány változása tudatos ipari decentralizálási — területfejlesztési — politika eredménye. Ennek célja az ország területén fennálló aránytalanságok felszámolása; az ipart úgy telepítik, hogy a társadalmi termelés hatékonysága növekedjék, s hogy az ország egyes területein élő népesség életszínvonalában fennálló különbségek mérséklődjenek. E törekvések egyik következménre, hogy a munkaerőforrások Budapesten a következő évtizedekben se bővülnek, e mellett — életszínvonalunk emelkedésével — az egészségügyi, kulturális ellátás, kereskedelem stb. létszámigénye növekszik. Ezért a buda-4 Új, korszerű üzem a Fehérvári úton (Gamma Művek) Budapest és környéke általános városrendezési terve V.