Budapest, 1970. (8. évfolyam)
12. szám december - Zolnay László: Városépítés a budai Várhegyen
A budai Vár látképe. Fametszet. Münster Cosmographiájából (1550). (Lőrinczy György reprodukciója) kaput Nagy Lajos idején építették. A templom két hosszfalát a XIV. század derekától főemberek és patríciusok sírkápolnáikkal építették körül. (Ezek megsemmisültek; egyedül az északi, Garai-féle sírkápolnát újították meg.) A templomhoz tartozó temetőben az 1330-as években építette fel Ulvingus budai polgár, kamaraispán Szent Lászlónak szentelt sírkápolnáját. A XV. század elején pedig a mai Halászbástya helyén a halottak szentjének, Szent Mihálynak egyhajós kis kápolnáját építették meg. (Altemplomát, a Halászbástya épülettömege alatt, 1964-ben fedezte fel Gerő Győző kutatónk.) A XIII. század hatalmas építési hulláma más, részben fennálló műemlékekkel is gazdagította városunkat. Az 1260—70-es években építették az új főváros két szerzetesrendjének, a domonkosok és ferencesek koldulórendjének budavári kolostorát is. A ferencesek kolostorának s templomának helyére — a mai Színház utca keleti oldalán — a török pasák palotája és dzsámija települt. (Ennek romjaira a XVIII. században a karmelitarend templomát — a későbbi Várszínházat — és rendházát építették rá.) A ferences kolostor templomának szentélye — ahová 1301-ben III. Endre királyt temették — kelet felé egészen a várfalig terjedt. Több maradt meg a budai domonkosok Myrai Szent Miklósról nevezett kolostorából. Az 1250-es években már okiratos emlékek szólnak róla. A templomépület északi — félköríves ablakzáródásokkal ékes — hosszfala túlélte Buda viharos évszázadait. Máig áll. De áll — homlokzatával a Hess András térre tekintő — XV. századi építésű hatalmas tornya is. A templom és kolostora már a középkor folyamán több átépítésen ment át. Megnyújtották és XV. századi szentélyét már a vízivárosi hegyoldalra alapozták. (A hajdani szentély maradványán ma az őshazát felderítő Julianus barát szobra áll.) A kolostor kerengőjének egy szép, Mátyás - címeres kútja annak kőemléke, hogy Mátyás király tetemesen hozzájárult az itteni domonkos főiskola létesítéséhez. A második világháborút követő évek régészeti és műemlékhelyreállítási munkái során a kutatás számos más, XIII. századi építészeti emléket is talált. így a Hess András téri ún. Vörös sün ház helyreállításakor kiderült, hogy e háznak nyugati oldalhomlokzata XIII. századi ablakmaradványt rejtett, mégpedig emeletmagasságban. Nem feladatunk, hogy mindazokat a régészeti emlékeket felsoroljuk, amelyek a városépítés első századából származnak ugyan — de a föld alatt vannak! Kutatóink számos helyen megtalálták a XIII. század várfalait s az első városépítési periódus kőépületeinek alapfal maradványait. (Jómagam a Táncsics Mihály utca 9—13. területén — a később „régi királyi nagykúriának" mondott területen — több ekkori épületmaradványt, ház-és torony-alapfalat tártam fel, s ugyanitt akadtam rá a XVI. század elején kiiktatott Szombat - kapu maradványaira is.) Jelentősebb ezeknél a — visszatemetett — városi ház alapfalmaradványoknál a Várhegy déli részének, a királyi palota területének XIII. századi beépítési kérdése. Itt végzett hosszú — s a későközépkor tekintetében nagyjelentőségű — ásatásai alapján Gerevich László úgy véli: már a XIII. században — egy téglapalota létesítésével — megkezdték itt a királyi rezidencia építését. Kétségtelen, hogy a Gerevich által megjelölt területtől, a feltételezett XIII. századi téglapalota helyétől jóval északabbra, az ún. Udvarlaki őrség épülete körül, s — mint arra 1968-ban ráakadtam — a Várkert északkeleti szakaszán, a Turul-madár szobra táján, jelentkeznek XIII. századi építésű falmaradványok. Ám úgy vélem, hogy ezek a vékonyka falak, az ott talált szerény háztartási leletekkel egyetemben sem hitelesítik a királyi rezidencia XIII. századi ittlétét. Csupán annak jelei, hogy ekkor már a hegy déli szakaszát is bevonták a Várhegy erődítési rendszerébe. (A magam felfogása szerint a királyi szálláshely Nagy Lajos koráig benn állt a budai polgárvárosban, a Táncsics utca említett telkein, s a déli palota Anjou-kori építkezési periódusa, az udvar átköltözése a déli Buda 1686 júliusában, a nagy ostrom idején. (Ismeretlen hesseni tiszt rajza) A: a palota, F: a török dzsámivá alakított középkori házikápolna E: Pest, G: a rondellához vezető híd, Q: a palota zwingerei, S: a déli nagyrondella házikápolna építése idejére, 1366-ra ért véget.) Míg a budai Várhegy e hét évszázad előtti években kőfaragócsákányok zajától, kőmívesek, ácsok munkájától volt zajos, a Vár peremén s környékén is hatalmas építőmunka folyt. A bal parton IV. Béla újítja meg a tatárdúlta Pestet, s újjáépítteti az elhamvasztott Óbudát is. S ezekben az évtizedekben építik fel a Nyulak szigetén a ferencesek, a Kereskedő Pest várfala alatt. XVIII. század eleje (Egykorú metszet részlete) 36