Budapest, 1970. (8. évfolyam)

11. szám november - Dr. Berti Béla: Budapest lakástelepítési tervei 1971-1975

A főváros nemzetközi kapcsolatai Az Oslóban megrendezett „Budapest Kiállítás" részlete Annak az erőfeszítésnek, amit a Magyar Népköztársaság Kormánya a nemzetközi helyzet javítása és a népek barátsága érdekében folytat, egyik részese a Fővárosi Tanács is, a saját területén végzett külföldi kapcsolatok ápolásával. Természetes, hogy Budapestnek illetve a Fővárosi Tanács Végrehaj­tó Bizottságának a nemzetközi kap­csolatokban nincsenek az ország kül­politikai irányától eltérő törekvései. Vannak azonban a fővárosnak olyan sajátos adottságai, lehetőségei, ame­lyeknek figyelembevétele egyaránt hasznos mind Budapest, mind a partnerek, mind pedig az ország számára. A Fővárosi Tanács V. B. nemzet­közi kapcsolatai az utóbbi esztendők­ben mozgalmasabbá váltak. Moszkvá­val és a többi szocialista, valamint nem szocialista ország fővárosaival sokoldalú, intenzív együttműködés alakult ki. Gyakori, hogy fővárosok vezetői ismerkednek Budapest szépségével, életével, gondjaival — és a Fővárosi Tanács küldöttségei baráti meghívá­sok alapján látogatnak el külföldi országok fővárosába. A kölcsönös látogatások, az eszmecserék, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sok az azonos probléma. A várospolitika különböző területei: a lakásépítés, a közlekedés, a városi élet egészségügyi ártalmai, a kommunális gondok, a természet­védelem stb. minden főváros fejlő­désével együttjáró gond, megoldásra váró feladat. Esetleg egy-egy terüle­ten az összehangolt tevékenység pozitívan járulhat hozzá a kapcsola­tok egészséges fejlődéséhez. így például az európai szocialista főváro­sok tanácsának oktatási szakemberei közösen vitatták meg Budapesten — a többi között — a pedagógusok továbbképzését. Közel 50 fővárossal illetve nagy­várossal van a Fővárosi Tanácsnak személyes vagy levelezési kapcsolata. A fővárosokkal való együttműködé­sünk sokoldalú és változatos. Több szocialista fővárossal együttműködési megállapodá­sunk van. Ezen okmányok hosszú időre meghatározzák és rendszeressé teszik a kapcsolatokat s megjelölik, hogy a szerződéskötők melyik fővá­rosban, milyen témát kívánnak köze­lebbről tanulmányozni. A csereuta­zások egyre inkább munka-jellegűvé válnak. Szakemberek utaznak egymás fővárosába és ismerkednek azzal, amit a másik tud jobban, vagy már megtalálta az alkalmas megoldást arra, ami otthon is megoldásra vár. Ezek a megállapodási keretszerződé­sek, amelyek minden évben az igé­nyeknek megfelelően alakíthatók, a szakmai cserelátogatásokon túl kiter­jednek a dokumentációs anyagok cseréjére is. A fővárosok megküldik egymásnak városfejlesztési, közleke­désfejlesztési terveiket, a közműszol­gáltatásról, a kereskedelmi hálózatról, az egészség- és szociális ügyekről, a tanács felépítéséről, a tanácsválasztás rendszeréről és egyéb témákról szóló tájékoztatókat. Ezek a dokumentu­mok alkalmasak arra, hogy segítséget nyújtsanak a tapasztalatszerzéshez, egymás munkájának jobb megisme­réséhez. Élénkítik a kapcsolatokat a kulturális cserék is. Budapesti Kulturális Napokat rendeztünk Var­sóban, Szófiában és hasonló módon kerül megrendezésre Budapesten a Varsói és a Szófiai Kulturális Napok. Ezek keretében művészeti kiállítások kerülnek bemutatásra. Az illető fővárosok élvonalbeli művészei adnak koncerteket, ismertetik meg a főváros lakosságát a baráti ország zene-, ének- és táncművészetével. A főváros életét, kultúráját, művészetét ismer­tető filmek kerülnek bemutatásra. Tájékoztató előadások hangzanak el a fővárosok történelmi, művészeti, gazdasági kapcsolatairól. A kiállítások cseréje fontos eszköze egymás megismerésének. A kölcsönösség alapján ez ideig nyolc európai fővárosban — időrendi sor­rendben Bécsben, Stockholmban, Helsinkiben, Koppenhágában, Ber­linben, Moszkvában, Varsóban és Oslóban — mutattunk be Budapest múltját, jelenét és jövőjét ismertető nagyméretű, reprezentatív kiállítást. Bécs, Stockholm, Helsinki, Berlin, Koppenhága, legutóbb Párizs kiállí­tásán ismerkedett meg Budapest la­kossága ezen városok történelmi múltjával, jelenével és jövő terveivel, az ott élő emberek életével. Ezeket a kiállításokat — amelyeket filmvetítések, divatbemutatók stb. tettek még gazdagabbá — több ezren tekintették meg, mind a Budapest kiállítást külföldön, mind a felsorolt fővárosok kiállításait Budapesten. Időnként megjelennek idegen­nyelvű, Budapestet ismertető kiad­ványok, albumok, tanulmányok, bár, sajnos, e kiadványok készítésénél nem veszik eléggé figyelembe a kül­földi igényeket. Kevés a választék, s nem kielégítő a színvonala a rendel­kezésre álló Budapestet ismertető idegen nyelvű kiadványoknak. Az egyes fővárosok évfordulói­nak megünneplése illetve az egy­más ünnepségein való részvétel a jó kapcsolatokat erősíti. így pl. Buda­pest felszabadulásának 25. évfor­dulójának ünnepségein képviseltette magát a városi pártbizottság első titkárának, V. I. Grisin vezetésével a moszkvai párt- és tanácsi küldött­ség. Varsó és Prága felszabadulási ünnepségein Sarlós István, a Fővá­rosi Tanács vb. elnöke által vezetett párt- és tanácsi küldöttség vett részt. Szófiában, Budapest felszabadulásá­nak évfordulóján, magasszintű kul­turális és művészeti küldöttség emelte az ünnepségsorozatok szín­vonalát. A felszabadulási évforduló egyik kiemelkedő budapesti eseménye a Metro kelet-nyugati vonala első sza­kaszának átadása volt. A Fővárosi Tanács meghívására 16 országból érkeztek vendégek, akik részt vettek a Metro megnyitásán, megismerked­tek a Metro építésének szakmai kér­déseivel és a főváros néhány neveze­tességével. Az európai biztonsággal kapcsola­tos politikánkból, valamint földrajzi adottságainkból következően a leg­intenzívebb kapcsolat az európai fővárosokkal alakult ki. De emellett a haladó világ rokonszenvét kiváltó önfeláldozó hős vietnami fővárossal, Hanoival is baráti, segítő kapcsola­tunk van. A két főváros tanácselnö­kének vezetésével küldöttségek láto­gattak el egymás fővárosába. Buda­pest Főváros Tanácsa szolidaritásá­nak kívánt kifejezést adni, amikor egy 500 ágyas kórházi felszerelést nyújtott át Hanoi Tanácsának. A két nép barátságát kívánta kifejezni azzal is, hogy parkot létesített Budapest egyik forgalmas helyén, amelyet Hanoi parknak nevezett el. Ezt a barátságot művészi emlékkő örökíti meg, valamint Ho Si Minh szobra. Egy másik ázsiai szocialista fővá­rossal, Phenjannal is szoros a kapcso­latunk, ami küldöttségek cseréjében nyilvánul meg. De van kapcsolata a Fővárosi Tanácsnak Ulan-Batorral, Űj-Delhivel, Algírral, Montreállal, Kairóval — és még folytathatnánk a sort. A szakmai együttműködés, a kölcsönös tapasztalatcsere lehetőségei, különösen a szocialista fővárosokkal, még korántsem kimerítettek. Mi is érdekeltek vagyunk abban, hogy ezeket a lehetőségeket jobban kiak­názzuk. Keressük az együttműködés legcélszerűbb formáit, módsze­reit, amelyek lehetővé teszik, hogy a fővárosok ne fáradozzanak külön­külön olyan problémák megoldásán, amit esetleg már más fővárosban megoldottak, vagy legalábbis az egymás tapasztalatainak kicserélése közelebb hozhatja a megoldást. A baráti látogatások, a szakmai találkozások, a dokumentációs anya­gok cseréje, az egymás életének meg­ismerése, a megoldásra váró problé­mák módjairól való eszmecserék mind-mind hozzájárulnak a főváro­sok kapcsolatában az együttműködés erősítéséhez. A fővárosok közötti kapcsolatok­nak ki kell hatniok a nemzetközi poli­tikára is, hozzá kell járulniok a nemzet­közi légkör enyhülését célzó erőfeszí­tésekhez. A fővárosok nemzetközi kapcsolatainak nemes célja: a közös felelősségvállalás a békéért. Ennek tudatában végzi és fejleszti nemzetközi kapcsolatait a Fővárosi Tanács. Ladányi Mihályné Budapest Főváros Tanácsa V. B. Sajtó- és Külügyi Főosztály Vezetője 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom