Budapest, 1970. (8. évfolyam)

10. szám október - Zolnay László: Amikor Buda kiátkozta a római pápát

A főváros életéből A magányosan élő nyugdíjasok számára iooo lakást építenek Budapesten a negyedik ötéves tervben. Ezeket a nyugdíjasházakat az új lakótelepeken emelik: Kelenföldön, Óbudán, Békásmegyeren, Újpesten, Zuglóban, Újpalotán, Pesterzsébeten és a II. kerületi Csatárka úti lakótelepen. A tervezők minden vonatkozásban tekintettel voltak az idős emberek kényelmére. Az épületek egyemeletesek lesznek, hogy megkíméljék az öregeket a lépcsőjárástól, s a lépcsőfokok is alacsonyabbak a szokásosnál. A fürdőkádakat süllyesztve építik be, s több fogantyúval látják el. A távfűtéses, hideg-melegvizes lakások egyszobások lesznek előszobával, beépített szekrénnyel és kis főzőfülkével. Valamennyi épület melegítőkonyhát és barkácsolóműhelyt kap. A takarítást külön személyzet végzi. Elsőként Kelenföldön épül fel a nyugdíjasház. 1971-től kezdve évente 200—200 lakást adnak át. Kevés a fűtő és a takarítónő a fővárosi iskolákban. Az új tanévben ezért modernizálják a fűtést: 150 olyan oktatási intézmény van még, ahol kályhával fűtenek, ezekben megkezdik az olajkályha-fűtésre való áttérést. Valamennyi iskola fűtésének korszerűsítéséhez 8 millió forintra lenne szükség, a főváros azonban egyelőre csak kétmillió forintot tud az átépítésekre költeni. A takarítás gépesítését is megkezdik, s bár a nagyobb méretű, ipari jellegű gépi berendezések többsége drága külföldi gyártmány, Budapesten 5 óvodában, 5 általános és 5 középiskolában bevezetik a gépi takarítást. Az új Pest megyei vezetőkórházat Kistarcsán, a főváros határában építik fel. 1044 ágyasra tervezik és 1971-ben kezdődnek az építési munkálatok. A régi megyei kórház (Semmelweis illetve Rókus) megmarad a budai járás betegei számára. Az erzsébetvárosi tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy a VII. kerületi házkezelőségek — kevés kivételtől eltekintve — a lakosság panaszait, bejelentéseit felelőtlenül, hanyagul intézik. A népi ellenőrök jelentése szerint sok IKV alkalmazott akkor sem törődik a lakók bejelentésével, ha azok közérdekűek. Nyilvántartásukból nem derül ki, mi lesz a bejelentések sorsa. A házkezelőségek dolgozói közül igen sokan felelőtlenül ígérgetnek és légből kapott határidőket mondanak a jelzett hiba kijavítására. A házkezelőségek sok esetben a lakóépületek műszaki átadás-atvételénél íróasztal mellett ellenőrzik a munkák minőségét. Az erzsébetvárosi végrehajtó bizottság felhívta a kerületi IKV vezetőit: a legszigorúbban járjanak el a kötelességmulasztókkal szemben. Az ország első személyszállító kötélpályáját, a János-hegyi függővasutat átadták a forgalomnak. A kötélpálya augusztus 19-től mindennap reggel 9 órától délután 17 óráig szállítja utasait a Zugligeti út és a János-hegyi kilátó között. A közművek felújítása, új vezetékek lefektetése külön örömet szerez a régészeknek, akik számos feltevésük igazolására és eddig nem ismert, értékes leletekre bukkannak a megbolygatott útburkolatok alatt. Budapest Váci kapujáról például eddig csak írásos emlékek voltak, s a Váci utcai csőfektetések során a Vörösmarty térnél sikerült megtalálni. Ugyancsak a Váci utca és Régiposta utca sarkán középkori faldarabot találtak, s bár ismeretes volt, hogy a városfalon belül tornyocskának kellett lennie, nagy volt a meglepetés, amikor a csákány négy méter széles falrészt tárt fel. Az úttest másik oldalán megtalálták a folytatását is: kiderült, hogy egy-egy húsz méter átmérőjű rondella állt itt valamikor. Tízezerrel több lesz az óvodai férőhely Budapesten a negyedik ötéves terv végéig. A főváros négyszer annyival növeli a férőhelyek számát, mint a harmadik ötéves tervben. Az új óvodák kétharmadát a lakótelepeken építik. Az általános iskolai tanulók száma előreláthatóan 1975-ig meghaladja a 150 ezret: a gyerekek 600 új tantermet kapnak. A negyedik ötéves terv idejében a középiskolás diákok száma várhatóan 3000-rel csökken, a tervidőszak második felétől ezért mód lesz a vidéki tanulók nagyobb arányú felvételére is. A nevelőotthonok hálózatát 790 hellyel bővítik. A filmszakma A-kategóriájúnak jelöli a gondolatilag, társadalmilag, művészileg legértékesebb filmeket, — magyarokat és külföldieket egyaránt. A hazai mozilátogatottság 1970 első negyedévéről készült adatai sajátos képet tükröznek: Szabolcsban a mozinézők 14 százaléka váltott jegyet A-kategóriájú filmhez, Hevesben majdnem 13, Borsodban több mint 11, s az értékelésben ugyancsak egy megyének számító Budapesten csak 5,8 százalék. A Fővárosi Pályaválasztási Intézet és a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ felmérte, hogy az egyetemi évek után hogyan alakult a fiatal diplomások sorsa. 2400,1967-ben végzett diplomás közül 665-öt két éven át figyelemmel kísértek. A megkérdezettek 30 százaléka egyénileg, 29 százaléka társadalmi ösztöndíj alapján, a többség pályázat útján helyezkedett el. Társadalmi ösztöndíjra többnyire a fizikai dolgozók gyermekei kötöttek szerződést: az elhelyezkedésüket követő két év alatt átlagosan több mint egyötödük felbontotta a szerződését, mert nem kapott megfelelő munkakört. A szerződésbontók aránya a vegyészmérnökök között volt a legnagyobb, ötven százalékuk vállalta az ösztöndíj visszafizetését. A mezőgazdászok 36 százaléka, a közgazdászok 33 százaléka járt el hasonlóan. A műszaki végzettségűek munkájuk nagy részét nem tartják mérnöki szintűnek, sokallják az adminisztrációt. A tanárok kifogásolják, hogy a többi diplomástól eltérően a kezdő fizetésben nem honorálják az egyetemen elért jobb tanulmányi eredményeket. A főváros környéki községek népessége a Budapesten kínálkozó munkalehetőségek hatására rendkívül megnőtt. A legutóbbi népszámlálás szerint Érden 31 ezren, Vecsésen, Dunakeszin 19—19 ezren laknak. Százhalombatta lakossága megháromszorozódott, Szigethalomé, Halászteleké, Gyálé pedig több mint kétszeresére növekedett. Ez a rohamos népességszaporulat súlyos helyzetet teremtett a lakás-, a szociális, a kommunális és kulturális ellátásban. A Pest megyei Tanács egymaga már képtelen a gondokkal megbirkózni, ezért a távlati terveket a Fővárosi Tanáccsal közösen készíti. Eszerint a Budapestre bevezető vasútvonalakat kiszélesítik, a monori, a dabasi és a ráckevei járás betegei kórházat kapnak, az övezetben összesen 11 orvosi rendelőintézetet és sok tantermet építenek, s a következő ötéves tervben 36 ezer lakás épül a megyében. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra 79 állami gazdaság, 134 termelőszövetkezet és 3 egyéni gazda állattenyésztési eredményeit fogadta el az előzetes bíráló bizottság. A díjakért 495 szarvasmarha, 597 sertés, 645 juh, 93 ló és 494 baromfi versenyzett. Ezenkívül 637 hal, 150 különféle prémes állat és vad, főként nyúl szerepelt a mezőnyben. A növénytermesztési eredmények száma 619, a kertészetieké 941. Az előzetes bírálatot végző bizottságok a kísérleti gazdaságok, egyetemek, kutatóintézetek 355 bejelentett kutatási eredményéből 237-et fogadtak el a kiállításra, amelyen 20 százalékkal több kiállító vett részt, mint a legutóbbi, három évvel ezelőtt rendezett mezőgazdasági vásáron. A gyermekgondozási segély bevezetése óta három év telt el. A statisztikai adatokból egyebek között kitűnik, hogy az első évben a fizikai munkát vállalt nők szüléseinek száma a mintegy tíz éven át egyhelyben álló szinthez képest csaknem 25 százalékkal emelkedett. A születések száma egyébként a kereső nők körében növekedett, az eltartottak szüléseinek száma csökkent. Nőtt a második és harmadik szülések aránya, a két szülés közötti időtartam pedig lerövidült. A segély hatása főként a 20—29 éves nők első és második szülésszámának növekedésében mutatkozott meg, s az öt évnél nem régebben házas nők képviselik a legnagyobb százalékot a segélyt igénybevevők között. Lehangolóbb adat: nagyon ritka a nagy lélekszámú háztartásokból otthon maradó segélyezett anya, mert a néhány száz forintos keresetkiesés is érzékenyen érinti a családot. S a másik: az adatgyűjtés idején a gyermekgondozási segélyt igénybevevő nők általában zsúfolt lakásokban laktak, a megkérdezettek 62,1 százalékánál egy szobában három személynek kellett elférnie. 45