Budapest, 1970. (8. évfolyam)

10. szám október - Zolnay László: Amikor Buda kiátkozta a római pápát

Jokulátor alakja, hegedűvel (XII. század, Pécs) Ki volt az első, neve szerint ismert magyar színész? Akadémiánk kézirattárában, Főglein Antal egykori Zólyom megyei fölevéltáros hagyatéki anyagát böngészve, akadtam az alábbi — művelődéstörténeti szempontból szenzációs — színészettörténeti adatra. Eszerint 1280-ban Kun László király Zyman nevű színjátszójának — histriojának — örökös birtokul adja a zólyomi Osztroluka nevű falut. Az oklevél már csak e dal- és vigalomkedvelő uralkodó régebbi adományát ismétli meg. Ugyanis kiderül belőle, hogy színészeink emez ősét, a király vándor-udvarában élő Zimány urat, e jószágából kitúrta Tamás váci püspök. Most 1280-ban, hogy a birtokháborító püspök elhalálozott, Kun László sietve helyezi vissza Zimányt osztrolukai birtokába, s e falut neki s utódainak nemesi örök-birtokul adja. A dologban az a meglepő, hogy Zimány színész mesterségét ivadékai, egy egykor nagyhírű s nagybirtokú nemesi család tagjai — nem kevesebb, mint hétszáz esztendőn át — röstellték! így azután ez a fontos oklevél, melynek eredetijét Zimány ivadékai rejtve őrizgették (nem lévén elég rangos ős a színész!) sohasem került be a könyvalakban megjelent oklevéltárak egyikébe sem. S rejtett maradt az, — mind mostanig — a színészet múltjának búvárai előtt is. Azt egyébként, hogy az udvari szórakoztatók felettébb megbecsült alakjai voltak a XIII.— XIV. századnak, más adatok is mutatják. így 1263-ban István ifjabb király a királyné jokulátorának — vagyis mulattatójának, bolondjának — ugyanabból az itáliai, lukkai selyemből varratott ruhát, mint amilyen selyembe udvari káplánjait öltöztette. Egy másik jokulátor az 1250-es években Liptó megyében kapott szabad (nemesi) birtokot. 1347-ben Rákospalota határában, a Regősök földjén — az azóta rég eltűnt Regtelek birtokon — Nagy Lajos királynak „combibatorai" laktak. (E nyakatekert latin szót tán ivócimboráknak, maibb szóval szesztestvérkéknek lehetne fordítani.) Ezek a királyi szesztestvérkék — s ez mutatja megbecsült mivoltukat, — éppen olyan szabad birtokosai a Pest megyei Regteleknek, mint ahogyan Zimány hisztrió és ivadékai is majdnem hétszáz esztendőn át földesurai maradtak felvidéki falujuknak. Zimány mester egyébként a XIII. század utolsó évtizedében halhatott meg. 1286-ban szerepel utoljára. Királyi színjátszói mivoltát — amelyet utódai annyira röstelltek — ez az 1286. évi oklevél is megemlíti. Művelt ember lehetett: egyik fiát, Jánost, akit alighanem papi pályára adott, az 1320-as években, mint „discretus vir"-t, tehát tudós férfiút említik. Zimány hajdani művészi mesterségét a kései századokra csak egyetlen emlék őrizte meg (ezt úgy látszik nem annyira szégyellte a családja). Egy puritán egyszerűségű nemesi címer. Nincs sallangja; — kürtöt ábrázol. z. 1. Waller mester receptje: A mirelit csirkemelleket megmossuk, megtörülgetjük, megsózzuk, majd kevés vajon pirosra sütve edénybe tesszük. A kockára vágott gombát vajon megpirítjuk, megszórjuk vágott petrezselyemmel, rátesszük az összezúzott fokhagymát, ízesítjük törött borssal és hozzáadjuk a paradicsompürét vagy a kockára vágott nyers paradicsomot. Az egészet gyorsan megpirítjuk, sót, cukrot adunk hozzá, kevés vízzel felengedjük, majd a csirkére öntjük. Ha szükséges, kevés víz adagolásával puhára pároljuk, a legvégén fehér bort adunk hozzá. Köretnek párolt rizst készítünk. A többszöri vízváltással megmosott, leszűrt rizst forró zsíron üvegesre pirítjuk, másfélszeres mennyiségű forró vízzel felöntjük, megsózzuk, felforraljuk, megkeverjük, majd a sütőbe téve fedő alatt pároljuk. Ha kész, megkeverjük, kevés petrezselyemmel megszórjuk. Tálaláskor a csirkemellet bevonjuk a barnás, gombás mártással, a rizst külön szolgáljuk fel. Zöldsalátát adunk hozzá. Szükséges anyagok: négy mirelit csirkemell, 20 dkg gomba, 10 dkg vaj, 2 dkg só, 15 dkg rizs, 5 dkg paradicsompüré vagy 15 dkg friss paradicsom, bors, petrezselyem, 1 dkg cukor, 1 gerezd fokhagyma. 1 dl fehér bor, 5 dkg zsir.