Budapest, 1970. (8. évfolyam)

10. szám október - Zolnay László: Amikor Buda kiátkozta a római pápát

Az Üllői út 32. a századfordulón. Ez a ház volt az ún. vasudvar, számos gyűlés zajlott itt le. A munkásmozgalom szempontjából jelentősebb volt a 34-es szám, amelyből csak egy ablaknyi látszik. Ott alakult meg az első magyarországi szocialista munkásegylet (Harsányi József reprodukciója) Hol alakult meg az Általános Munkásegylet? A főváros társadalmi-politikai történetének távoli, de jelentékeny epizódja volt az Általános Munkásegylet megalakulása 1868. február 9-én. Ez az egylet volt a magyar munkások első szocialista szervezete. Történelmi súlya érthetővé teszi, hogy az érdeklődő a kötelező kérdések sorában — a mikor után — felteszi azt is, hogy hol zajlott le az esemény. Már csak azért is érdemes ezt a kérdést vizsgálni, mert az örvendetes módon fellendült helytörténeti kutatások, a régi emlékek keresgetése során a budapesti munkáskerületek két legkorábbi „ikre", a Ferencváros és a Józsefváros is magáénak vallotta az esemény színhelyét. Az utóbbi azért, mert a régi kerületi hagyományokban így maradt fent, az előző pedig annak jogán, hogy irat került elő arról, hogy az alakulás az Üllői út 19-ben zajlott le. S mivel ma a 19. szám a ferencvárosi oldalon van, a vita lezártnak tűnt. A kerületek közötti vetélkedő, majd a készülő józsefvárosi lexikon anyaggyűjtése során ellenőriztem a rendelkezésünkre álló adatokat, és a Fővárosi Levéltár nyilvántartásaival összevetve azokat, most a kérdést tényleg lezártnak tekinthetjük, bár az eredmény nem azonos a korábbi véleményekkel. Kretovics József Táncsics lapjában, az Arany Trombitában 1869-ben megjelent cikkében említi, hogy az Általános Munkásegylet alakuló ülésére meghívókat küldtek szét, a következő szöveggel: „Egy általános munkásegylet" alapítása végett, vasárnap, 1868. február 9-én tartandó tanácskozási találkozásra, Traub József úr műhelyébe (Józsefváros Üllői út 19.) ön ezzennel meghívatik." A közelmúlt évtizedekben a szerzők idézve a meghívót, a Józsefvárosi szót elhagyták, talán sajtóhibának tartották, talán másért, pedig érdemes lett volna utánanézni! Sajtóhibáról, elírásról szó sincs. Még az is figyelmeztető lehetett volna, hogy a korabeli beszámolók mind kiemelik, hogy Traub József tágas műhelyével majdnem szemben volt a „Köztelek" mezőgazdasági egyesület helyisége, ahol egy alkalommal az ellenlábas, a Budapesti Munkásegylet ülésezett. A Köztelek utca ma is hitelesen őrzi az egykori egylet nevét, s lényegében a helyét is a Ferencvárosban, tehát az asztalosműhelynek szemben, a józsefvárosi oldalon kellett lennie. Ott is volt ... A tévedés onnan származott, hogy 1868-ban még két különféle számozása volt az Üllői útnak. Azaz 1, 2, 3 és így tovább egyesével számozták sorban a házakat mindkét kerületben, ezért páros és páratlan számok az út mindkét oldalán voltak. A Fővárosi Levéltár jegyzékeinek tanúsága szerint az egykori műhely a mai Üllői út 34. szám alatt volt, az egykori leírásnak megfelelően a Józsefvárosban, s majdnem szemben a „Köztelek"-kel. Vajon miért ezt a helyiséget választották? Minden bizonnyal ebben a jelölésben nyomós érv lehetett a ferencvárosi malmok közelsége, hiszen munkásaik komoly szervezeti erőt képviseltek. A korabeli munkás-gyűlések gyakori helye — a Beleznay-kert kioszkja — nagyjából a mai TTK helyén, a Múzeum körút és a Szentkirályi utca között — a „budapestiek" kezén volt, attól nem túl messze esett az Üllői út 19. szám. A „budapestiek", azaz a gyárosok és írók által az önsegélyezésre, és nem a harcos mozgalomra épített egyesület volt az ellenlábas szervezet, amelynek tömegeit soraikba át akarták hozni, s később át is hozták. Ugyanakkor a józsefvárosi cipészek, asztalosok harcos szelleme, közismert szervezettsége is számba jöhetett, hiszen vitára is lehetett számítani, s valóban volt is. A politikamentes „budapestiek" képviselői igyekeztek az egylet létrejöttét megakadályozni, de Hrabje János és Ihrlinger Antal beszédei után az új munkásszervezet létrehozása mellett döntöttek. Az egylet története szorosan összefonódik a magyar munkásmozgalom történetének egészével, és 1868. február g-e a főváros történetének is érdekes epizódja. Sajnos az épületről teljes fénykép nem maradt fenn, csak egy kis töredék őrzi emlékét. Az egykori házat a századfordulón lebontották és helyén épült fel a Munkásbiztosító egyik legimpozánsabb bérháza. Talán nem lenne érdektelen a mai házon egy emléktáblát elhelyezni az első magyar szocialista munkásegylet emlékére. Dr. Gerelyes Ede 42