Budapest, 1970. (8. évfolyam)

10. szám október - Dr. Tóth Gábor: A 75 éves Eötvös József Kollégium

Az Eötvös Kollégium épülete 1911-ben (Siklós Péter reprodukciói) Szaktanárok vezetésével a kollégiumi tanulmányokat olyan szempontból szervezték, hogy a növendékek lehetőleg önmaguk dolgozzák fel szaktárgyaik anyagát. Ezzel a módszerrel nemcsak elméleti tájékozottságot szereztek, hanem olyan mértékű tudományos jártasságot és kritikai érzéket is, mely szaktudományuk művelésében önállóságot és a tanításban a szaktárgy vonatkozásában kellő otthonosságot biztosított. A szakvezető tanárok általában 4—5 hallgatóval dolgoztak együtt. így minden résztvevőnek állandóan és folyamatosan dolgoznia kellett és pedig mindig az eredeti források alapján. Ez a módszer mindvégig jellemezte a kollégiumi oktatást. Fontos helyet foglalt el a növendékek felkészítésében a nyelvtanítás. A hallgatók a kollégiumi tanulmányok mellett mint beiratkozott bölcsészhallgatók az egyetemen is hallgattak előadásokat, jártak szemináriumokra és gyakorlatokra. A kollégium ellenőrizte tagjainak egyetemi munkáját. A hallgatók türelmetlen becsvággyal vetették magukat mindazokra az ismeretekre, amelyeket a kollégium kínált. Az eltöltött évek a „mohó olvasás", a boldog ifjúság munkában töltött meghitt esztendei voltak. A munkafegyelem mindig példamutató volt. „Mindent el lehetett vitatni egy volt kollégistától — írja Laczkó Géza 1920-ban —, de a munka szeretetét soha. S nem elég-e ez ott, ahol a munkátlanság a legfőbb életideál?" Ennek a munkának alapvető feltétele a jól felszerelt könyvtár volt. A mintegy hetvenezer kötetes könyvtárat a hallgatók egész nap, késő éjszakáig korlátlanul használhatták. Szabadon, könyvtáros nélkül vehették le a polcokról a könyveket, amelyekre éppen szükségük volt, de a könyvtár rendjét tiszteletben kellett tartaniuk. „Megszédültem egy kicsit — írja Laczkó Géza visszaemlékezéseiben az 1903-as évekről, amikor először lépett az akkor még szerény kötetszámú könyvtárba, — ez nem a vidék karakán, kuruckodó magyarságának világa, nem ,grundriss' és ,einleitung' kompendiumok németes alumneuma, itt minden embert, és minden könyvet franciás szellem válogatta ki, azon menten valami mélyen magyar vonást lopott beléjük az akkori szörnyű, német, sőt egyedülvaló osztrák—német pórázon rángatódzó világban." Nem egyedül a tudomány sarkallta munkára a növendéket, hanem a példa is, amelyet tanáraik és társaik testesítettek meg számukra. Az ő munkájuk nyomán bontakozott ki a kollégium szelleme, amely fiatal makacssággal követelte magának a szabad vélemény és gondolkodás jogát abban a korban, amikor szabad véleményről, szabad gondolatról nem beszélhetünk. így alakult ki már a kollégium megindulásától kezdve az a szellem, amely az emberséget és demokráciát, az egyén méltóságát és jogait, a szabadság eszméjét mindenek elé helyezte. A diákság hagyományos ünnepségei: a tréfás gólyavizsgák, műsoros Mikulás-estek stb. a bornírt konzervativizmus, az áltudományos nagyképűség, a hamis tekintélyek elleni szabadszellemű, szabadszájú harcnak és az éles politikai szatírának széles értelmiségi körben népszerű fórumai lettek. Az uralkodó osztály a maga számára kívánta felnevelni a „tudós tanárokat". Nem tudta azonban megakadályozni, hogy az ellenzékiség sokaknál ne jusson el a forradalmiságig. A történelmi helyzet és a kollégiumi ellenzéki szellem magyarázza, hogy 1919-ben a Tanácsköztársaság munkájába, védelmébe igen sok akkori hallgató kapcsolódott be. A Tanácsköztársaság bukása után a fegyelmi határozatok következtében mintegy 2000 állástalanná vált pedagógus között megtaláljuk Eötvös kollégistáinkat is. Példaként Balázs Bélát, Czebe Gyulát, Kuncz Aladárt és Laczkó Gézát említhetjük. Az ellenforradalmi korszak időszakában is tovább igyekeztek ápolni a francia liberális demokrácia szabadságeszméit. Ez a kollégiumi légkör tette lehetővé, hogy az intézmény falai között 1932-ben kommunista szervezkedés bontakozhassék ki. A szervezkedést követő intézkedések nyomán alakult ki és erősödött meg a kollégium tudatos depolitizálásának időszaka. A kormányzat és a kollégium vezetése azonban nem tudta megakadályozni, hogy a kollégium fiatalsága ne Zeneest a ,,Collegium"-ban. Balról az első: Kuncz Aladár (A képek az Eötvös Kollégium Archívumából valók) 13