Budapest, 1970. (8. évfolyam)

10. szám október - Marcel Diebolt: A Marais negyed megóvásának terve

részén találhatók, követve a Fülöp Ágost által emelt fal vonalát; ennek számos részlete még tökéletesen látható. E kor építményei szinte teljesen eltűntek, vagy annyira átépítették őket, hogy még nyomaikban is nehéz felfedezni őket. A Fran^ois-Miron utcában, amely a régi római útvonal irányát követi, s a középkorban a negyed ütőerét alkotta, találhatók a legrégibb és a legépebb fából épült gerendaházak (jelenleg feltárás alatt). Másrészt a föld alatt sok, teljesen ép, de alig ismert pince maradt meg; ilyenek pl. az ourscampi apátság gótikus elemeket őrző pincéi, amelyet nemrégen fedeztek fel a Fran?ois-Miron utca 45—46. házai alatt. A XIV. és XVI. század közti időben az építkezés főleg a Fülöp Ágost-féle és az V. Károly által emelt fal közti területre korlátozódott, nagyjából a mai körút vonalán. A „polgári" lakások a főút mentén húzódnak: rue Saint-Antoine, rue des Francs-Bourgeois, rue du Temple, rue Vieille du Temple, rue des Blancs-Manteaux. A forgalmi tengelytől kissé oldalt emelkednek a királyi tulajdont képező nagy épületek, a nagy kolostorok (a Célestins, a Temple), a nagyurak tartózkodási helyei. A XVI. század végétől kezdenek itt impozáns házak épülni: Diane de France palotája (később Lamoignon palota), Ligneris Palota (később Carnavalet palota). Majd a XVII. és XVIII. században nagy arisztokrata rezidenciák építkezési láza keríti a Marais-t hatalmába; előbb a jelenlegi Vosges környékét, majd a Fülöp Ágost-féle városfaltól északra levő egész részt éri el, átterjed dél-nyugatra a középkori városmag irányába és fokozatosan eltünteti a gótika korának szinte minden emlékét. A Marais negyed ekkor alakult ki fő jellemvonásaival együtt, amelyek lényegében a XVII. századból valók. A későbbi századok semmi nevezetessel nem járulnak hozzá ehhez a nagyszerű építészeti örökséghez. Végeredményben a kimerítő és rendszeres, utcáról-utcára történő számbavétel a következő felsorolásban összegezhető: 56 nagyon értékes épület, egészében vagy részletében elsőrendű műemlékké nyilvánítva (Rohan palota, Beauvais palota, Lamoignon, Sully, d'Avaux, Carnavalet palota, a Vosges tér palotái stb.). 121 épület egészében vagy egy részében felvéve a műemlékek jegyzékébe : Mayenne, Chálons-Luxembourg, Le Rebours de Ecquevilly, Aubert de Fontenay (Salé) palota stb. 526 kiemelt fontosságú ház. 1000-nél több épület tartozik a műemlékjellegű házakhoz, és ezek alkotják azt a környezetet, amelynek hiányában a műemlék elveszti mértékét, harmóniáját és jelentését. Végül az ízléses részletek tömege: kis erkélyek, lépcsők, ajtószárnyak, mennyezetek, faborítások maradványai, amit csak egy figyelmes körséta tár elénk. Számtalan eleme a belső díszítéseknek azonban ismeretlen marad, vagy mert lehetetlen minden ház minden helyiségébe bemenni, vagy mert még tulajdonosuk sem tud létezésükről (álmenynyezettel beborított festett plafon). Ezek felkutatása még azért is nehéz, mert ezen elemek megléte nem mindig szükségszerűen vág egybe a ház látható külső értékeivel. Mind e gazdagság jegyzékbe vétele tette lehetővé, hogy a Marais-ben elhatároljuk a nagy fontosságú részeket azoktól, ahol, épp ellenkezőleg, a régi házak megritkulása lehetővé tenné a negyed korszerű életének megkönnyítésére szolgáló jelentősebb beavatkozást vagy vállalkozást. Ezt az esetet kivéve, és egy életveszélyessé váló megrongálódás hipotézisét leszámítva, minden számbavett régi házat védeni és megőrizni kell. De nem csak a régi házak és környezetük megvédéséről van szó. Azokat élettel kell megtölteni és e célból számukra mind cifraságuknak, mind tekintélyes külső jellegüknek megfelelő új funkciót kell találni; mint pl. kereskedelmi vagy ipari vállalatok és nemzetközi szervezetek székháza, turista és idegenforgalmi szállodák, ifjúsági klubok, kultúrházak a negyed lakói számára stb. Ezzel párhuzamosan a környezetükben levő házak külsejét és belső komfortját is rendbe kell hozni. Végül különleges erőfeszítést kell végrehajtanunk az utca képét illetően. Szükséges, hogy ez utóbbi harmonizáljon az épületek architektúrájával. Márpedig a durva anyagú borítások, pillérek az árkádok ritmikus architektúráját fedik el, a régi faragott vagy festett cégtáblák helyet adtak a közönséges fényberendezések virágzásának. A homlokzatokat ellepték a hirdetések, a kivilágítás és a jelzőtáblák itt sem gondozottabbak, mint másutt. Az eredeti atmoszféra visszaállítása magába foglal korrekciós intézkedéseket is. Semmilyen pontos szabályt nem adhatunk, mivel minden utca eltérő problémákat vet fel és különleges megoldásokat tesz szükségessé. Felújítási terv Egy terület megóvása azonban nem korlátozható a házak külső aspektusának fenntartására vagy visszaállítására, egy negyedben az építészet stílusának és hangulatának megőrzésére; ez jelenti a beépítés ésszerűbb feltételeinek kialakítását is. A Marais építészei ezt ületően tervet ajánlanak a felújításra és a házcsoportok központjának és a házak udvarainak — melyeket az utolsó két század alatti élősdi, össze nem illő és nyomorúságos épületekkel raktak tele — a kiszabadítására. A szigetecskék belső tereinek visszahódítása lehetővé kell hogy tegye a régi, egykor a Marais-ban oly nagyszámú palota-kertek rekonstrukcióját. A szabad terek újra használatba vétele mellett tervek kellenek a földszintek magasított padlózati szintjén berendezett terasz-kertekről is. Ezek a nyilvános, „egymásbaérő kertek" árkádos átjárókon érintkeznek az utcákkal, és lehetővé tennék a gyalog-utak biztosítását, ahol az ember a kocsiktól messze, régi paloták és régi házak között sétálhatna. Egyes kiskereskedőket rávennénk, hogy térjenek vissza a szigetecskék belsejébe, ahol segítenék az egyszerre élénk és hagyományos légkör megteremtését. A felújítási műveletek során felszabadított területek bizonyos meghatározott pontokon új építkezésekre szolgálhatnak, korszerű, de a negyed többi részével méret, nagyság és stílus tekintetében harmonizáló architektúrával, nehogy annak egységét megtörjék, de adják ahhoz hozzá korunk képét. Ezen új építkezések lehetőségei a Marais 126 hektárjából 10-et érintenek. Nem múzeumváros — a lakosok negyede A védelmi terv nem szándékozik lélektől és élettől megfosztott múzeummá merevíteni egy területet, amelynek vonzerejét ugyanúgy meghatározta életének eredeti mozgékonysága, mint régi köveinek bája. Ha a felújítási munkálatoknak fokozatosan át is kell alakítaniuk a lakás illetve a gazdasági tevékenység feltételeit, a terv célkitűzései legalábbis nem foglalják magukba az ott lakó népesség illetve az ott levő vállalkozások eltávolítását a negyedből, épp ellenkezőleg: azoknak akarnak jobb élet- és munkalehetőséget biztosítani. 7000 vállalat van a Marais-ben, 40000 alkalmazottal. Ezek főleg kézműves, kereskedelmi tevékenységének lüktetése adja e terület sajátos jellegét. A negyed legrégibb kézműves hivatása a templomosok és a szerzetesek által adott szabadságjogok idejére nyúlik vissza: vassal, nemesfémekkel, szövettel dolgoztak; jelenleg az uralkodó tevékenység a konfekció, bazárárú, optika (fennmaradt még néhány vegyipari üzem, sőt két fémöntő műhely is). A jövőben a Marais gazdasági életének bizonyos átalakulása elkerülhetetlennek tűnik. Bizonyos kézművesek munkafeltételei, valamint a XIX. század végén az ipar megtelepedése, a nagy és félig nagykereskedelem berendezkedése a lakályosságnak nagy károkat okoztak. Másrészt a közlekedés és parkolás nehézségei kérdésessé teszik a városnegyed szívében a legterhesebb foglalkozások fennmaradását. Úgy tűnik, szükséges számítani bizonyos tevékenységeknek építészetileg kevésbé értékes és széles utakkal jobban ellátott negyedekbe való elköltözésére. Emiatt jutottak arra a döntésre a terv szerzői, hogy javasolják két jelentős „pólus" létrehozását: az egyiket észak-nyugatra, a rue Réaumur, rue Turbigo és a rue de Bretagne körül, a másikat dél-keletre, a boulevard Beaumarchais felé. Számos, a kerület gazdasági életében nélkülözhetetlen kisebb vállalkozásnak fenn kell maradnia, úgy, hogy megjavítja munkakörülményeit. Különösen fenn kell maradniok a szektoron belül a minőséget és hagyományt jelentő kisiparosoknak, s csatlakozni kell hozzájuk a Marais negyed által idevonzott új tevékenységi ágaknak (könyvkereskedés, dekorációs üzlet, művészeti cikkek áruháza, régiségkereskedés vag}' divatszalon). A lakásviszonyok és az élet fenntartásával kapcsolatos gondok miatt a műemlékvédelmi terv meghatározza a negyed számára nélkülözhetetlen adminisztratív és szociális intézmények létesítésével, a bölcsődék, óvodák, az öregek és a fiatalok számára rendelt intézmények legcélszerűbb elhelyezésével kapcsolatos intézkedéseket is. Kulturális fokon előadó-termek létesítését is javasolja. Nem nagy jelentőségű berendezésekről volna szó, hanem olyanokról, amelyek színvonaluknál fogva jelentenének vonzást. Pl. a De Beauvais palotában, ahol Mozart is élt, létrehozható a régi zene háza; a Beaumarchaisszínház elhelyezésére egy kicsiny színházterem kiépítése a rue de 10