Budapest, 1970. (8. évfolyam)

10. szám október - A címlap: Czeizing Lajos felvétele

VIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1970 O KTÓ BE R A FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre. 30,— Ft félévre .... 60,-Ft egy évre ... 120, — Ft 70.3298 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25151 A TARTALOMBÓL: A Józsefváros jövője (S. L.) .. 5 Marcel Diebolt: A Marais negyed megóvásának terve 8 Dr. Tóth Gábor: A 75 éves Eötvös József Kollégium 12 Dávid Katalin: Egyházművészeti kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 23 FÓRUM Dr. Angyal Lajos — Dr. Kazár György: Az elmebeteg ellátás 26 Dr. Nemes Tibor: A szolgáltató hálózat fejlesztése 28 Kalmár Ernő: Mozgáshiány rohanással... 30 Erényi Tibor: Weltner Jakab 32 VÁROS AZ IDŐBEN XVI. Zolnay László: Amikor Buda kiátkozta a római pápát 35 Vértesy Miklós: A Várkertbazár 48 A címlap: Czeizing Lajos felvétele A hátsó boritón: Gulácsy Lajos: Korai önarckép (id. Schüler Alfréd reprodukciója) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁLYNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC,a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Bertalan János A „HARMADIK SZEKTOR" A szolgáltatások jelentősége a fejlődő társadalmakban állandóan növekszik. A szolgáltatások hazánkban is egyre nagyobb részét teszik ki az összes fogyasztásnak. Ennek lehetőségét a régebbinél magasabb életszínvonal teremtette meg. A nagyobb jövedelemmel általában együtt jár a nagyobb és változatosabb szolgáltatás iránti igény. A szolgáltatások volumene és fajtánkénti összetétele elsődlegesen az életszínvonal alakulásától függ. Az élet- és kultúrszínvonal emelkedésével az élelmiszerek és a hagyományos iparcikkek fogyasztási aránya csökken, ugyanakkor nő a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság színvonala; ez a folyamat maga után vonja e cikkek javítószolgáltató hálózatának bővülését és a javítások volumenének emelkedését. A szolgáltatások jelentősebb része — főleg a személyi szolgáltatások — régebben főként az uralkodó osztály szűk rétegei számára állottak rendelkezésre, ma viszont a lakosság egyre szélesebb rétegei mindennapi fogyasztásának részét képezik. A szolgáltatási igények növelése irányában hatnak az olyan célkitűzések is, mint pl. a nők tehermentesítése a háztartási munkák alól, megfelelő szabadidő megteremtése a pihenésre, szórakozásra, a kultúra terjedésére, a tanulásra. A szolgáltatások súlya a gazdasági életben az utóbbi évtizedben erős ütemben növekedett; az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta azonban a fejlesztés üteme, az igényekhez mérten, lelassult. Ezért e nagyon fontos tevékenység fejlődése, illetve az igények kielégítettségének mértéke ismét reflektorfénybe került. A társadalmi fejlődés és a szolgáltatások kapcsolata A fejlett ipari társadalom felé haladva, a munkamegosztásban jelentős átcsoportosítások mennek végbe. Különösen szembetűnik két mozzanat: minél fejlettebb valamely társadalom, viszonylag annál jobban csökken egyrészt a mezőgazdaságban dolgozók létszáma az iparban dolgozók javára, másrészt az iparban dolgozók létszáma és aránya is csökken a szélesebb értelemben vett szolgáltatások javára. A fejlődés ezen általános tendenciájával függ össze, hogy az úgynevezett harmadik szektor egyre nagyobb szerepet nyer. A munkamegosztás szerkezed változásai egyre felgyorsultabb tempóban mennek végbe. így pl. az USA-ban a foglalkoztatott lakosságon belül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya az 1947. évi 14 százalékról 1964-ben 6,3 százalékra csökkent. Még nagyobb ütemű ez az átalakulás az NSZK-ban, ahol 1950-ben a mező- és erdőgazdaság az összes dolgozók 24,6 százalékát foglalkoztatta, 1966-ban pedig már csak 10,6 százalékát. Ugyanezen idő alatt a gyári munkások aránya az összes foglalkoztatottakon belül az USA-ban 40,7 százalékról 36,3 százalékra, az NSZK-ban pedig 51 százalékról 48,5 százalékra csökkent. Ez a jelenség is kézenfekvő, ha figyelembe vesszük, hogy a technika állandó fejlődésének hatására a munka produktivitása jelentős ütemben növekszik. Az USA-ban pl. 100 ezer bányász ma közel ugyanannyit termel, mint 20 évvel ezelőtt 400 ezer. A fejlett tőkés országokban a szolgáltatások területén foglalkoztatottak részarányának gyors növekedését szemléltetjük az 1. sz. tábla adataival. 1. sz. tábla A szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak arányának alakulása Megnevezés 100 keresőből a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak 1950-ben 1966-ban Egyesült Államok 26,7 32,2 Kanada 17,6 28,6 Egyesült Királyság 24,0 26,9 Belgium 15,8 24,2 Norvégia 15,7 19,2 NSZK 18,4 23,3 1