Budapest, 1970. (8. évfolyam)

9. szám szeptember - Zolnay László: Buda alkotmánya

Rácz György főrendező, Bp. XII., Ráth Gy. u. 58.. Köszönjük levelét. Anélkül, hogy a kultúra és a sport szembeállításába belemennénk — ami bizonyára Ön­nek sem szándéka (hiszen nyilván­való, hogy mindkettő fontos, sőt az utóbbi is szerves része, az volt min­dig a tágabban értelmezett emberi kultúrának) — közöljük javaslatát: „ . . . nem lehetne feltámasztani azt a legendás pest-budai munkáslegényt, aki ingyen téglahordásával segítette felépí­teni az első Nemzeti Színházat?! No jó, a téglahordást tartogassuk örök­lakásunk mielőbbi elkészültére, szabad szombatonként. De mi van a borítékocs­kákkal? (A levélíró a levelében ko­rábban emlegetett borítékos sorsje­gyekre céloz, amelyeknek eldobálásá­val sok gondatlan budapesti csúfítja utcáinkat. Szerk.)^ Nemzeti Színház nem érne meg mindenkinek — pláne a nálunk oly népszerű szerencsejáték­formában — négy forintnyi „belépőt" az új Nemzetibe? És nem lehetne ezért is SZUR-kolni?! Vagy mondjuk, tet­szetős kis kerámia téglácskákat készít­tetni és tíz forintjával árulni, mintegy réglaként az új épületbe?!" Örömmel tesszük közzé javaslatát, és egyetértünk, hogy hasonló ötle­tekkel nyilván mások is szívesen szol­gálnának. Biztos, hogy nagyon so­kunknak szívügye az új Nemzeti Szín­ház, és készségesen áldoznánk mi­előbbi felépítéséért. Persze, két dolgot ne feledjünk. Az új Nemzeti Színház nemzedékünk legjelentősebb repre­zentatív középülete kell hogy legyen; inkább várjunk rá egy-két évet, de legyen minden tekintetben valóban a legszebb és legjobb, ami nemzedé­künk tehetségéből telik. A másik: szép dolog a közadakozás, kivált ilyen nemes célra. S ha szüksége adó­dik, mi pestiek, nyilván ott leszünk. Épületről lévén szó azonban, tudjuk, anyag, munkaerő-kapacitás, műszaki felszerelés stb. szokta a főgondot je­lenteni és nem a pénzhiány. Egy ilyen, úgyszólván minden részletében kü­lönleges és egyedi tervezésű építke­zés — mondhatni, csupa világpiaci hiánycikkel dolgozik. Dr. Griszhaber-Gondos László, Bp. I, Attila út. III. Leveléből idézünk: „ A Budapesti Nemzetközi Vásár idején nagyon sokan láttuk a várpalota legújabb kivilágí­tását. Azt hiszem, nem állok egyedül véleményemmel, hogy a déli irányból történi megvilágítás nem túlságosan sikerült. A helyreállított várfalak és palota­részek zavaróan foltos megvilágítást kaptak, ami az összehasonlításként ma­gától kínálkozó Gellért-szobor, Sza­badság-szobor, Halászbástya, sőt Lánc­híd megvilágításától élesen elütött. A felsoroltak ugyanis fényes, pont­szerű kivilágításúak, és ez megítélésem szerint a főváros látványosságait elő­nyösen emeli ki az éjszakai órákban. Ügy vélem, hogy a helyreállított pa­lotarészek, vagy várfalak egy-egy jel­legzetespontjának, például a buzogány­toronynak, vagy más részletnek élesebb megvilágítása hatásosabb volna." A Váci utcával kapcsolatos tervek­ről korábban már írtunk. Reméljük nemsokára ismertethetjük a végleges és részletes terveket is; biztosak va­gyunk benne, hogy Önnek is tetszeni fognak. Szigeti Imre, fS Nelson St. Wool­lahra 202$ Australia. Cikkét örömmel vennénk, a java­solt témák érdekelnek; de bármi más is, régi pesti emlékeiből. Glang István, 6214 Hayes St. Oakland Calif. USA. Hirdetés ügyében szíveskedjék a Hírlapkiadó Vállalat Hirdetési osz­tályához (Bp. VIII., Blaha L. tér 3.) vagy a Presto Külkereskedelmi Pro­paganda rt.-hez (Bp. V., Mérleg u. 2.) fordulni. Steve Sauder, Veracruz 21-11. Mexico, II. D.F. Színes mélynyomásos folyóirat lé­vén, a nyomdai előállítás hosszadal­massága miatt bizony nem tudunk versenyezni a napi-, de még a hetila­pokkal sem. így előfordul, hogy pél­dául egy új létesítmény felavatásáról nem mi adunk elsőként hirt. Illetve, hogy nem a friss aktualitás időpontjá­ban — például a felavatáskor — fog­lalkozunk az illető létesítménnyel, hanem (mint például a Metro és a Hotel Intercontinental esetében) is­mertetjük jóelőre több cikkben is a terveket, majd pedig, bizonyos idő multán, foglalkozunk az illető intéz­mény funkciójával, városképi beillesz­kedésével, eredményeivel stb. Min­denképpen megpróbálunk a tarta­lommal versenyezni ott, ahol friss aktualitással a versenyt semmiképp sem győzhetjük. Dr. Zábák Gyula, Bp. XI. Ulászló u. 12. Köszönjük cikkét. Mivel azonban előreláthatóan őszi számainkban is­mertetjük a főváros fejlesztési terveit, az a javaslatunk, várjunk még, s a terv ismertetése után kérjük esetleges hoz­zászólásait, észrevételeit; cikke ugyan­is több vonatkozásban érinti a fejlesz­tési tervet. Kuthy Örs, Bp. XL, Otthon u. 26. Idézzük levelei'.,,Közeleg Budapest százéves születésnapja. Talán megnyeri tetszésüket javaslatom: ebből az alka­lomból az Erzsébet-híd két pilonját a partok felőli oldalokon Budapest cí­merével lehetne díszíteni. Este kivilá­gítható plexire gondolok. Az Erzsébet­híd persze így, díszítőelemek nélkül is egyértelműen szép; de úgy hiszem, hogy mind Budapest propagandájának, „ön­érzetének", mind a hídnak, mind az esti kivilágításnak javára válna javas­latom megvalósítása. Igaz, hogy a híd nemcsak a fővárosé, de igaz az is, hogy reprezentatív megjelenésű, központi elhelyezésű Budapest-címerünk még nincs sehol (a városházán sem). Ahogy a Szabadság-hídnak a turulok, a Lánc­hídnak az első népköztársasági címer, úgy az Erzsébet-hídnak a Budapest­címer díszére válna. 72-ig talán a pi­lonok teljes újrafestése is időszerűvé vá­lik, s így külön állványozásra sem lenne szükség, a címerek kivitelezésére pedig bőven van addig idő. Néhány kis hanyagságot szeretnék szóvá tenni, melyek a folyóirat tarta­lomban kiváló színvonalát kompro­mittálják. A 69. decemberi szám hátsó borítójának reprodukciója mind ki­választásban, mind reprodukálásban a szokott magas színvonalú, de csodál­kozásomra nem budapesti, hanem esz­tergomi műkincset mutat be. Ilyen ala­pon akár külföldi műkincset is bemu­tathatnának, de kár megtörni a hagyo­mányt, mely szerint a hátsó borítón fő­városi műalkotásokat reprodukál a „Budapest". Az utóbbi számokban több érdekes, terjedelmes, gazdagon illuszt­rált cikk jelenik meg — szerző meg­jelölése nélkül. Január: Az idegenforga­lom fejlesztése. Április: Szentek és erek­lyék . . . Május: Beethoven-emlékeink (ez különösen furcsa, mivel a szerző több helyütt egyes szám első személy­ben beszél). A júniusi Posta-rovatban K. J. a folyóirat 1966. januári számát keresi, ez hiányzik az évfolyamához. Nem tudom, ö tévedett-e vagy önök, de tény, hogy a „Budapest" 1966 ápri­lisában indult újra! Végül még egy epés megjegyzés. Nem kenyerem a kuruckodás, de a júniusi számban megfeküdte a gyomromat a sok Habsburg. A Posta-rovatban B. L. közérdekű adalékként mondja el, hogy családja Ferenc Józseftől brilliáns nyakkendőtűt kapott, melyet ma is ér­tékes emlékként őriznek; dr. Seenger Ervin pedig a János-hegyi kilátó hat­vanéves jubileumára írt cikkében úgy véli, hogy vissza kéne helyezni Er­zsébet királyné emléktábláját a kilá­tóba, és nosztalgiát érez a királyné Stróbl Alajos faragta „eltűnt" szobra után. Az idézőjeleket azért használ­tam, mert a szobor ma is látható a Mátyás-templom pincemúzeumában. Ügy vélem, ennyi nyilvánosság elég is számára. A kilátó pedig nevében őrzi a királyné emlékét (bár soha nem hallot­ta senkinek a szájából, hogy az Erzsé­bet-kilátóhoz megy"). A márciusi Főváros élete rovatban két eldugott mondat szúrt szemet. Az egyik hír szerint a Néprajzi Múzeum mégis a Várba kerül. Ennek hallatla­nul örülnék, kulturális és idegenforgal­mi szempontból egyaránt nagyjelentő­ségű lenne. A másik: mégis marad a Li­getben a vásár — 340 millió forint miatt, amennyivel a Lágymányos kiépí­tése drágább lenne. Emlékszem: a lágymányosi vásárváros építéséti aznap végeztem társadalmi munkái, amikor Gagarin az űrbe szállt, ott hallottam a hangosbemondóban. Zachár Ottó írja a júniusi Postában: „Arra gondolni sem merek, hogy a jelenlegi helyzeten pénzügyi megfontolásból nem változ­tatnak . . ." Lelkesen csatlakozom vé­leményéhez és érceihez. Nem érthetek egyet viszont ővele sem, sem Vittay Győzővel (májusi Fórum), amikor az új Nemzeti Színház számára a felvonu­lási téren kijelölt helyet közlekedésileg, építészetileg s a zöldterület elfoglalása miatt helytelenítik, s inkább belvárosi elhelyezést javasolnak (Vörösmarty tér, Tanács körút). Utóbbi központi helye­ken a tervezett irodáknak, nagyáru­házaknak van létjogosultságuk, mint olyan intézményeknek, melyeket napon­ta sokezren keresnek fel. Színházba ritkábban mennek az emberek, ilyen­kor hajlandók hosszabb utazásra, az idejük sincs percre kiszámítva (pláne a Ligetben az előadás előtt egyet sétál­hatnak); s néhány év múlva (vagy év­tized, mire a színház megépül?) színházba majd mindenki autóval fog menni. Ilyen nagy tömegű kocsi egy­idejű parkolására a felvonulási tér ideális. Ügy hiszem, az építészeti meg­oldás számára is előnyt jelent egyrészt a nagy tér, másrészt a természet közel­sége." Megtörténik, hogy belső munkatárs, vagy lapunk állandó külső munkatár­sa valamely cikkét nem szignálja. Ez a sajtóban általános. Abban egyetér­tünk, hogy erre a cikk írása közben, illetve a szerkesztőnek a cikk nyom­dába adásakor gondolnia kellett vol­na, mert ilyenkor az egyes szám első személynek valóban nincsen helye. A dátumtévesztésért elnézést ké­rünk. Ami a Habsburgokat illeti, úgy véljük, lapunk egész szelleméből ki­világlik: mi sem áll távolabb tőlünk, mint a Habsburg kultusz. Bár, egy brilliáns nyakkendőtű értékes lehet egyrészt a brilliánstól, másrészt az érdemtől, amelyért adták, aligha első­sorban attól, ez esetben, hogy ki adta. A vásárváros kérdése, ahol pro és kontra igen-igen súlyos érvek me­rülnek föl, tudomásunk szerint még nem dőlt el. Lehet, hogy mi is visz­szatérünk még rá. (Mellesleg: a pénz­ügyi szempontot ne tekintsük alantas dolognak. Mert 1. a pénz a mi mun­kánk jelképe; 2. sajnos, nincs belőle sok; 3. ami van, azzal igen sok köz­hasznú cél érdekében kell a főváros­nak gazdálkodnia.) Köszönjük ész­revételeit, javaslatait ezúton ajánljuk az illetékesek figyelmébe. OKTÓBERI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: dr. Preisich Gábor: A főváros jövője Siklós László: A józsefvárosi rekonstrukció dr. Tóth Gábor: A 75 éves Eötvös kollégium dr. Angyal Lajos — dr. Kazár György : Az elmebetegellátás dr. Nemes Tibor: A szolgáltató hálózat fejlesztése Erényi Tibor: Weltner Jakab 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom