Budapest, 1970. (8. évfolyam)

9. szám szeptember - Zolnay László: Buda alkotmánya

A főváros életéből A harmadik Kémiai Nemzetközi Diák­olimpiát júliusban tartották Budapesten. Számos ország, közöttük Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttei vettek részt a versenyen Több mint kétmillió receptet váltottak be az elmúlt évben a belvárosi gyógyszertá­rakban, s a patikák tavalyi forgalma megkö­zelítette a 60 millió forintot. Az V. kerület tizenhárom gyógyszertárában több mint 170 gyógyszerész és asszisztens dolgozik. A pa­tikák többsége elavult. A gyógyszeres szek­rények sem felelnek meg a követelmények­nek, a kis helyre összezsúfolt, nagy mennyisé­gű, többfajta orvosság tárolása, áttekintése, a szavatossági idő ellenőrzése körülményes. 9 kerületben nincs éjszakai, illetve ünnep­napi ügyeletet tartó gyógyszertár, és a tizen­három patika közül egyikben sincs olyan he­lyiség, ahol az előírásoknak megfelelő ügye­letes szobát lehetne berendezni. A Hazafias Népfront XX. kerületi bi­zottsága és a Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga együttes ülésen megtárgyalta a kerület 1971—1986-ig szóló távlati fejlesztésére tett népfront-javaslatokat. A XX. kerületnek 107 315 lakosa van, közülük 56 852 nő. Er­zsébeten, Soroksáron hat textil-, tizenegy gépipari és kilenc egyéb üzemben mintegy 23 ezren dolgoznak. Jelenleg a XX. kerület Budapest második legzsúfoltabb kerülete. Egy lakószobára 2,4 fő jut. A kerületben egy körzeti orvos átlag 2800 lakost kezel. Július 2-án múlt 25 esztendeje, hogy a második világháború után megjelent Bu­dapest utcáin az első kék autóbusz. A Főváro­si Autóbuszüzem 309 kocsijának nagy részét a háború alatt a harctérre vitték, sokat nyu­gatra hurcoltak, hatvanat pedig abroncsok nélkül, a légitámadások elől a bicskei gyer­meküdülő parkjában helyeztek el. A fővá­rosnak egyetlen ép autóbusza sem maradt. 1945 július 2-án, a mai Felszabadulás tér és a Gellért tér között indult meg az i-es jel­zésű, első autóbusz, az ideiglenesen rendbe­hozott Szabadsághídon. A Pedagógusok Szakszervezetének Budapesti Bizottságával egyetértésben a Fő­városi Tanács oktatási főosztálya ezentúl munkaruhát ad a rajztanároknak és a tor­natanároknak. A rajztanárok fehér köpenyt, a tornatanárok tréningruhát és tornacipőt kapnak. Nemzetközi szövetkezeti áruház épül Budapesten. Az elgondolás szerint áruellá­tásához a külföldi szövetkezeti mozgalmak is hozzájárulnak. Az előzetes tervek szerint az áruház épülete a Déli pályaudvar, vagy a Ta­nács körút környékén lesz. A magyar szö­vetkezeti szakemberek valószínűnek tart­ják, hogy a budapesti nemzetközi áruház példája nyomán más országokban is épül­nek hasonlóak, a magyar szövetkezeti ter­mékek választékával. A lakosság mintegy két százaléka ta­nul iskolán kívül — tanfolyamokon — nyel­veket Budapesten. Művelődési intézmények­ben összesen 29 ezer 328-án jártak tavaly idegennyelvű tanfolyamokra. Ebben a szám­ban nem szerepel a követségek tanfolyamait látogatók csaknem tízezres, s a magánúton tanulók még fel nem mért száma. Egy nép­művelési tanulmányból kiderül: a női hall­gatók sokkal nagyobb arányban maradnak ki minden nyelvi csoportból, mint a férfiak. A tanulás indítékai közül az első a régi nyelv­tudás felfrissítése. Ez elsősorban a német nyelvet tanuló nők körében gyakori. Második indíték: a jelenlegi iskolai tanulmányok ki­egészítése. Az erre hivatkozók közül marad­nak ki a legtöbben a tanfolyamokról. A gyen­ge iskolai előmenetelt ugyanis nem lehet ilyen oktatási formával pótolni. Három in­díték a munkával kapcsolatos. Az új munka­kör reménye főleg a fiatalabbak körében, el­sősorban a férfiak véleménye közt szerepel. Ezzel az igénnyel a szakmunkások közül is többen vállalkoznak nyelvtanulásra. Első­sorban azért, hogy az idegennyelvű szakiro­dalmat tanulmányozhassák. Kifejezetten női indíték a gyermek iskolai tanulmányainak segítése. Sokan nevezték meg nyelvtanulási okként a külföldi utazás szándékát, és feltű­nő, hogy az eszperantó nyelvet választók 70 százaléka ezért kezdett nyelvet tanulni. Emelkedik Budapesten a másodállá­sokra, a részfoglalkozásokra és a szakértői megbízatásokra kifizetett összeg. A főfoglal­kozásúaknak fizetett bér az utóbbi két év­ben 14,7 százalékkal, 264 millió forinttal, a mellékfoglalkozásúaknak kifizetett munkabér 36 százalékkal, 1,4 millió forinttal nőtt, a szakértői megbízatásokra és más szerződé­sekre 58,4 százalékkal, 700 ezer forinttal fi­zettek többet. Hatvanhat fővárosi üzemben, vállalatnál, intézménynél végzett vizsgálat szerint két év alatt a másodállásban foglal­koztatottak száma 63,2 százalékkal, a mellék­foglalkozásúaké pedig 97,2 százalékkal emel­kedett. A Ferencváros további fejlesztésének tervén dolgoznak a szakemberek. Már most fel kell készülni a középső-Ferencváros sza­nálására. Felszólítják a MÁV-ot, hogy a Bo­ráros tér átépítésével egyidejűleg rendeztes­se a Duna-parti teherpályaudvart. A bel­kereskedelemnek a negyedik ötéves terv vé­gére le kell bontania a Közraktár utcai Du­na-parton a FÜSZÉRT-raktárakat, mert he­lyükbe park épül. Budapest munkaerőhelyzetét tárgyal­ta a Kormány Gazdasági Bizottsága. Bár né­hány területen, mint például az építőipar­ban és a kereskedelemben, valamelyest csök­kent a feszültség, a munkaerő iránti keres­let még mindig jóval nagyobb, mint a mun­kaerőforrás. Meglehetősen nagy a fluk­tuáció, különösen ott, ahol az átlagosnál rosz­szabbak a kereseti lehetőségek és a munka­feltételek. A feszültségek egyhítésére az illetékes tárcák és hatóságok további intéz­kedést terveznek. Gyorsítani akarják például a harmadik kategóriájú üzemek vidékre tele­pítését, s olyan szabályok bevezetésének lehe­tőségét kutatják, amelyek a főváros helyi sajátosságainak megfelelően a munkaerő he­lyesebb felhasználására ösztönzia vállalatokat. A munkaügyi miniszter olyan átfogó, hosz­szabb távra szóló változtatásokat tart szük­ségesnek, amelyek közelebb hozzák a megol­dást. Ezért rövidesen felmérik a munkaerő­igényeket, s részletes tanulmányozás után döntenek. Félmilliárd forintot költ a főváros a ne­gyedik ötéves tervben vágánykorszerűsí­tésre, a villamos és a HÉV síneinek felújí­tására. Egyebek között a Fehér úton középre helyezik a villamossíneket. 1971-ben felújít­ják a Fogaskerekű vasútat, kicserélik az Üllői úton a Nagyvárad tér—Ecseri út közti vágá­nyokat, s átalakítják a vágóhídi HÉV-vona­lat. A csepeli gyorsvasút vágányait is fel kell már újítani, és megérett a korszerűsítésre a Móricz Zsigmond körtér vágányhálózata is. Az ötéves terv utolsó esztendejében viadukt épül a pesti Duna-parton, a 2-es villamos vo­nalán, trapézhídat állítanak fel a Százados úton, a Hungária kocsiszín mellett. A kör­utak sínéi is elöregedtek, a felújítások sorát a József körút nyitja majd meg. Emelkedett az alkoholisták száma az utóbbi időben Kőbányán. 1968-ban 90, 1969-ben már 160 notórius italozót tartottak szá­mon, s az év első negyedében újabb 47 al­koholistát vettek nyilvántartásba. A X. ke­rületi Tanács társadalmi bizottsága ezért szigorúbban ellenőrzi, hogy a vendéglátó he­lyeken megtartják-e a fiatalkorúak kiszolgá­lására vonatkozó tilalmat. Az építőiparban és a vegyipari gyárakban alkoholszondázást végeznek. Harminc százalékkal kevesebb szar bálysértési feljelentés érkezett a taná­csokhoz tavaly. A legtöbb a tulajdon, elleni szabálysértés. A statisztika szerint a köztisz­tasági előírások megszegői ellen sokkal ke­vesebb feljelentés érkezett, mint az azt meg­előző esztendőkben. Ez az adat azonban nem a főváros tisztasági helyzetének javulására utal, sokkal inkább a laza ellenőrzésre. Na­ponta látni ugyanis, hogy az érintett válla­latok az építkezések körül nem tartják meg a tisztasági előírásokat, a házfelügyelők nem söprik rendszeresen a járdákat, az utcákon, a tereken a járókelők naponta tömérdek hul­ladékot hagynak maguk után. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom