Budapest, 1970. (8. évfolyam)

7. szám július - Krasovec Ferenc: Sportoló munkások — régen

Munkássportolók egy csoportja a „Trieszti nő"-höz címzett vendéglőben Sportoló munkások - régen Negyedszázaddal a felszaba­dulás után, a munkáshatalom testkultúrájával kapcsolatos számvetés igényének felmerülé­sével — amikor az összefüggé­sek feltárása érdekében tájéko­zódni kívánunk például a dua­lizmus vagy az ellenforradalmi korszakbeli előzményekről — szembeszökően bukkannak elő a hazai munkásság testnevelési és sportéletének kutatása illetve értékelése terén mutatkozó hiányosságok. Pedig a magyaror­szági munkásmozgalom törté­netével foglalkozó szakemberek által eddig meglehetősen peri­férikus területként kezelt test­kulturális kérdésekre érdemes lenne több figyelmet szentelni, hiszen ezek, a munkásság életé­nek sokoldalúbb megismerteté­sén túlmenően, bizonyos új aspektusok felszínrehozásával egyes lényeges politikai vonat­kozások valósághú'bb feltárásá­ban is számottevő segítséget jelenthetnek. Az alábbiakban a szervezett fővárosi munkásság testkultu­rális tevékenységének legkorábbi szakaszával kapcsolatos ismere­tek bővítéséhez szeretnénk néhány kevésbé ismert adalék közreadásával hozzájárulni. „Vorwärts Német Munkásképző Egylet" A XIX. század vége felé Buda­pest lakosságát leginkább az iparban elhelyezkedést kereső tömegek állandó hullámokban való özön lése duzzasztotta. Az összesereglett munkástömeg te­kintélyes részét külföldiek al­kották. Ezek köréből kerültek ki azok a németajkú munkások is, akik a nagy millenniumi építke­zések során települtek a fővá­rosba. Sportszereik és a test­edzés szeretete mellett a hazá­jukban már korábban életre hí­vott munkás-sportalakulatok tapasztalatait is magukkal hoz­va, első teendőik között szere­pelt a „Vorwärts (Előre) Német Munkásképző Egylet" s ezen be­lül egy tornaszakosztály életre hívása. A ,,Vorwärts"-re vonatkozó legkorábbi emlékünk az 1895-ös alakuló közgyűlés jegyzőkönyve, amelyet szeptember 29-én ké­szítettek el egy józsefvárosi vendéglőben (Víg utca 16. sz.). A működési engedélyt csak 1897-ben kézhezvevő egyesület első elnöke Nemec József lett. Rajta kívül még Träger Miksa, Csecska Jakab és Kálmán Ká­roly szerzett érdemeket a „Vor­wärts" létrehívásában. A rendőrségnek hamar sze­met szúrt a szerveződőfélben levő munkásegylet, s rövid időn belül megfigyelés alá vonták találkozóhelyüket. Sorra készül­tek a budapesti főkapitányság­nak küldött rendőri jelentések, amelyek a „Vorwärts" szombat és vasárnap esti összejövetelei­ről, az ott folyó vitaestekről, tagfelvételről, dalok és szavala­tok elhangzásáról, továbbá a fiatalabb tagok által időközben megszervezett tornaszakosztály működéséről számoltak be. A kezdődő sportfoglalkozá­sokról szóló és egyben a szak­társakat azok látogatására buz­dító első híradások 1897 nyarán jelentek meg a munkássajtóban. A hetente kétszer-háromszor megtartott közös gyakorlatokon nemcsak egyleti tagokat vagy kizárólag német ajkúakat, hanem bármelyik szakegylet munkását szívesen látták. A magyar mun­kások beilleszkedését az is segí­tette, hogy a „Vorwärts" cél­kitűzései között a magyar nyelv gyakorlása is szerepelt. A kora­beli felhívások hangsúlyozottan a „népies tornászat" iránt érdek­lődő szaktársak figyelmét igye­keztek felkelteni. Ennek meg­felelően, a szorosan vett torna­gyakorlatokon kívül, rendsze­resen űzték az akkor dívó labda­játékokat (egy adat szerint már a labdarúgást is!), a birkózást, a súlyemelést, rendeztek futó­versenyeket, és végül de nem utolsósorban, gyakran töltöt­ték el a hét végét kirándulások­kal. A német és magyar „Vor­wärts"-tagok egyaránt szívesen keresték fel a várostól akkor még távoleső Városligetet, a még rendezetlen Népliget kör­nyékét és a soroksári mezőket. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom