Budapest, 1970. (8. évfolyam)

7. szám július - A címlapon: Balla Demeter felvétele

VIII. ÉVFOLYAM 7. SZAM 1970 JULIUS n FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin körút 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre 60,—Ft egy évre 120, — Ft 70.1346 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL Granasztói Pál: A magasházak vitájához 4 Gábor István: A Budapesti Tanítóképző Intézet 7 Siklós László: A kőbányai sör 10 Tarnóczi Lóránt: Salgótarján 18 FÓRUM Vincze Oszkár: A Duna növekvő szerepe .... 26 Bronts I.ajos: Az átmenő személypályaudvarok 28 Dr. Nemes Tibor: Az autójavítás fejlesztése ... 30 Krasovec Ferenc: Sportoló munkások — régen 32 VÁROS AZ IDŐBEN XIII. Zolnay László: Székesfehérvár, Esztergom, Buda 35 Somogyi Árpád: Régi pesti ötvösművészet ... 38 A címlapon: Balla Demeter felvétele A hátsó borítón: Czóbel Béla: Portré (Szelényi Károly reprodukciója) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁLYNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Viszkei Mihály A holnap Óbudája Állványok, frissen felrakott falak, egy városra való cement, homok, meg tégla, meg salak, s még frissen csillogó villanyhuzalok, rézdrót fonalak, s városnyi friss tető ... aköltő Illyés Gyula soraival is jellemezhetjük azt a gigászi feladatot, amelyre az álmodók, tervezők, szervezők és építők vállalkoztak: hogy a rekonstrukció során megformálják az egykori Pest-Buda legódonabb testvérvárosának, Óbudának új arcát. A második világháború pusztítása után a III. kerületi Óbudán — külsőleg szemlélve — nehezebben indult meg az infrastrukturális újjáépítés, mint a város más részein. Ennek fő oka az volt, hogy nemcsak a kerület, de egész Budapest lakosságának sok ezer dolgozója a kerület gyáraiban kereste meg mindennapi kenyerét. Elsődleges volt tehát az ipari létesítmények, gyárak helyreállítása, üzembe helyezése, majd korszerűsítése. Ezek a gyárak — mint a 186 éves Goldberger Textilnyomó, a Gázgyár, a Magyar Hajó- és Darugyár, hogy csak a legnagyobbakat említsük — nem voltak nélkülözhetők az ország számára sem. Az utóbbi években elért gazdasági és technikai előrehaladásunk most már lehetővé teszi az olyan nagyszabású, milliárdokat igénylő lakás- és kommunális vállalkozások megvalósítását is, amelyek nyomán Óbuda is megfiatalodhat. Az egyes ember számára a társadalmigazdasági változást a városépítés, azon belül elsősorban a lakásépítések jellemzik a legmélyrehatóbban. A 25 éves évfordulóra fővárosunkban új városközpontok, lakótelepek és a régi házak közé építészetileg is kitűnően beékelt új épületek ezrei emelkednek a magasba. Az építkezések ütemét tovább gyorsíthatjuk a házgyárak termékeivel, elsősorban szovjet műszaki segítséggel. Az első házgyár a III. kerületben, a Szentendrei úton épült fel, az MSZMP 1964 februári határozata nyomán, a tömeges lakásépítés érdekében. A telepítés eddig — gazdasági-pénzügyi okok miatt — csak azokra a területekre irányult, ahol nem kellett bontani, tehát a lakástermelés megegyezett az átadott lakások számával. De már eközben is érlelődött Óbuda újjáalakításának gondolata. Figyelembe véve az első házgyár költségét, valamint a szanálások feltétlen szükségességét, többszöri módosítás, sokféle megfontolás után végre elkészült Óbuda rendezési terve. Ennek alapján folyamatosan készültek a beruházási programok. Az új városrész, amelyben mintegy 15 ezer lakás épül, a főváros központjába vezető egyik főközlekedési útvonal mentén terül el, s az észak-budai lankás hegyoldalra és Pestre tekint. E terület környezete lényegesen eltér az eddigi lakótelepek adottságaitól. A Duna, a hegyek közelsége nagyvonalú és esztétikus városépítési megoldásokra nyújt lehetőséget. A természet, a zöldterület a házak között és alatt eljut a városközpontig. S e városközpont élő forgatagában nem lehet majd szem elől téveszteni a múlt emlékeit sem! Az óbudai rekonstrukció mindenképpen nagyon időszerűvé vált. Az elmúlt 25 év alatt a kerület lakosságszáma megkétszere-1