Budapest, 1970. (8. évfolyam)

6. szám június - Zolnay László: A Névtelen jegyző nyomában

Húsz éves Budapest éléskamrája, a FŰSZERT Ebből a raktárból a FŰSZERT autói hetente ezer üzletbe szállítják az árut A gondoskodás a kétmillió lakosú magyar főváros háztartásainak, vendéglátóiparának, Közért és Csemege boltjainak, üzemélelmezésének, kórházainak és legkülönfélébb intézményeinek élelmiszer-ellátásáról — bonyolult feladat. Ezt a szerepet tölti be a fennállásának 20 esztendős jubileumát ünneplő Budapesti Fűszer- és Édességnagykereskedelmi Vállalat, közismert nevén : a FÜSZÉRT. A vállalatot teljes joggal titulálják a „Budapest éléskamrája" címmel, hiszen az összes alapvető, tartósított élelmiszer beszerzésére, tárolására, elosztására hivatott a fővárosban. Több kisebb fiókjából és három hatalmas, gépesített, hűtött raktárából naponta átlag 1300 tonnányi cukrot, lisztet, rizst, sót, terményárut, konzervet, fűszert, száraz tésztát, kávét, szörpöt és édességet szállítanak a kiskereskedelmi bolthálózatba, éttermekbe, eszpresszókba, szállodákba és más nagyfogyasztókhoz. A felszabadulás előtt a fővárosban nem kevesebb, mint ötszáz élelmiszer- és gyarmatáru „nagykereskedés" szolgálta ki afővárosi vevőtábort. A nagykereskedelemben elsőként az élelmiszer-ellátó hálózatot államosították, 1950 júniusában alakultak meg az önálló FÜSZÉRT vállalatok. Átlagosan 30—60 főnyi gárda látott munkához a főváros 22 kerületének pultos, kamrás, régimódi fióküzleteiben, a hagyományos nagykereskedői módszereket alkalmazva. Budapest gyors fejlődésével azonban az élelmiszerek racionalizált forgalmazásának is lépést kellett tartania. Néhány év elteltével a hajdani magán nagykereskedők ugyancsak nagyot néztek volna, ha ellátogatnak az immár nagyüzemi módszerekkel tevékenykedő budapesti FÜSZÉRT hálózatba. A Dimitrov téren, a Ceglédi úti volt Hangya raktárházhelyén és Újpesten egyenkénti 2—14ezer négyzetméteres, teljesen gépesített raktártelepek alakultak ki, ahonnét naponta 100—120 vagon összegyűjtött áru kel útra a vásárlókhoz, a fogyasztókhoz. Kávéjárat és kengurufarok Az élelmiszerek zöménél a fogyasztás mindinkább elveszti idényjellegét, a forgalom egész évben állandósul, s legfeljebb a húsvéti vagy a karácsonyi ünnepek előtt emelkedik. Igazolják ezt a FÜSZÉRT raktárak, amelyek Budapesten naponta 1300 helyre ontják az árut. Ötszáz üzlet kér naponta friss kávét, számukra külön kávéjáratokat rendszeresít a vállalat. A megszokott igényeken kívül gyakran különleges igények is jelentkeznek. A közelmúltban a Duna Intercontinental Hotel beszerzői speciális kéréssel álltak elő, kengurufarok-konzerv szállítására nyújtották be igényüket; más vendéglátó intézmények számára articsókát, a húsiparnak fehér borsot szállít a vállalat. A speciális külföldi élelmicikkektől, fűszerektől eltekintve, a FÜSZÉRT 150 szállítótól — élelmiszeripari nagyüzemektől, konzervgyáraktól, kisipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól —szerzi be az árut. A vagonszámra és ciklusokban érkező tételeket aztán bolti választékká alakítják át a hatalmas raktárakban és a kisebb fiókokban, gondoskodnak szállításukról, raktározásukról. A három nagy telepen a nap 16 óráján át szakadatlanul tart a kiszállítás, a harmadik műszak pedig az érkeze élelmiszerek raktározásának szenteli idejét. A fogyasztók igényeinek gyors teljesítéséhez óramű pontossággal működő szervezet szükséges: Budapest éléskamrájában jó előre helyet kell kapniuk a szezonális cikkeknek is. Már augusztusban gondoskodni kell a szaloncukorról, már januárban fel kell készülni a húsvéti édességigényre, a fagylalttölcsérek beszerzésére. Számolni kell az élelmiszer nagykereskedelemnek az időjárási tényezőkkel is, hiszen a „spájz"nak nem szabad kiürülnie például a hóviharok, esőzések miatt akadozó szállítások idején sem. Az idei télen sok élelmiszerből gyakran hat-hét napon át szünetelt a felhozatal, de a FÜSZÉRT raktárak 20— 25 napos tartalékkészletei átsegítették a fővárost a nehézségeken. Fontos feladata a FÜSZÉRT-nek a piaci szükségletek állandó figyelemmel kísérése és ennek nyomán a termelés befolyásolása. Csupán egyetlen jellemző példa a sok közül: tavaly, amikor a répcelaki szénsavgyárban bekövetkezett robbanás miatt sürgősen pótlásról kellett gondoskodni, a nagykereskedelem nyomban hatalmas tétel gyümölcslevet rendelt. Az intézkedés helyénvalónak bizonyult, a FÜSZÉRT 300 vagonnyit — az előző évinél 60 vagonnal többet — értékesített ebből az italféléből. Betölti a minőségi ellenőr funkcióját is az élelmiszer nagykereskedelem, a FÜSZÉRT meósai gondosan őrködnek azon, hogy az ipartól csak kifogástalan minőségű áru jusson a bolthálózatba, a közületekhez. Ami a választékot illeti: naponta 1300 vevőnek 25—30 ezer tételt szállít a FÜSZÉRT, csupán kávéból 38, táblás csokoládéból 60 fajtát. A többi között 50—60-féle külföldi halkonzerv, 150-féle cukorka— ezen belül 28-féle cukor drazsé — szerepel a forgalomba hozott termékek listáján, s érthető, hogy e hatalmas választék, a népes vevőközönség és a sűrű megrendelések, szállítások miatt elektronikus számítógépek segítségét veszi igénybe az áruk számlázásához a FÜSZÉRT. Mennyit eszik Budapest? Ha bárki kíváncsi arra, mennyit nyel el Budapest gyomra, a FÜSZÉRT árukartonjairól nyomban leolvashatjuk az érdekes adatokat. Például 1969-ben 650 vagon rizst, 4000 vagon lisztet, 5500 vagon cukrot és 1000 vagon fözelékkonzervet vásároltak, fogyasztottak el a fővárosi lakosok. Elfogyott ezenkívül 400 vagon különféle befőtt, ugyanennyi csokoládéáru és 620 vagon kávé. A táplálkozási szokások és igények változására ismét csak megbízható dokumentumok a FÜSZÉRT számlák. A többi között megtudjuk belőlük, hogy finomlisztből és száraztésztából az utóbbi tíz évben jelentősen csökkent a kereslet; viszont csokoládéból 170 százalékkal, külföldi halkonzervből 300 százalékkal, főzelékkonzervből két és félszer több fogyott, mint 1960-ban. Befőttből és húskonzervből négyszer annyit, készételből ötször annyit vásárolnak a budapestiek, mint tíz évvel ezelőtt, a kávéfogyasztás pedig hat és félszeresére nőtt. S hogy az antialkoholisták táborát is dicséret érje, tavaly ötvenszer annyi gyümölcslé fogyott el Budapesten, mint 1957-ben. A fenti adatokat tekintve érthetővé válik, hogy az idén — nagykereskedelmi árakon számolva — már 3,6 milliárd forintos forgalom lebonyolítására készült fel a FÜSZÉRT, éppen 70 százalékkal többre, mint 1960-ban. Bővül a választék is: tavaly, csupán egy év alatt 550 új cikket hozott forgalomba, a paradicsomkoktéltól a bébipüréig, a majonéztói a háziasszonyok körében már jól ismert „Piros arany" tubusos ízesítő készítményig. Az igények változása a hajdani „gyarmatáruk" keresletében is észrevehető; csökkent a hagyományos fűszeráruk köre, sáfrány például szinte nem is szerepel a választékban, s a szerecsendió, a fehér bors sem tartozik a keresett cikkek közé. Keresett viszont a vanilia és a feketebors, az idei hosszú tél miatt pedig a forraltbor kedvelői az átlagosnál lényegesen több szegfűszeget vásároltak. Korszerű munkaszervezéssel, rendszeres piackutatással, a raktárhálózat fejlesztésével tovább javítani az ellátás színvonalát, bővíteni a választékot — ez a most 20 éves fennállását ünneplő FŰSZERT célkitűzése. E feladat valóra váltása egyet jelent a budapestiek éléskamráinak gazdagodásával is. (x) Az újpesti raktár 44