Budapest, 1970. (8. évfolyam)

6. szám június - Sziklai Imre: Cigányok

gyar faluban is majdnem teljesen megszűnt — nekik is új foglalko­zás után kellett nézniök. A cigá­nyok koldulásának, jövendőmcn­dásának, „gyűjtögető" életmód­jának is jobban megfelelt a vidé­ki környezet, mint a város. Ez az évszázadok során rög­zült cigány-életforma tehát mély­reható válságba került; a cigány­ság rákényszerült arra, hogy ha­gyományos életmódját feladja. E folyamat részeként indult meg az oláhcigányság Budapestre áramlása. Ez nem egyszerűen helyváltoztatást jelentett — ami az évszázadok óta vándorló ci­gányság életében nem lett volna újszerű —, hanem a hagyomá­nyos cigánylét feladását. A zárt településmód „biztonsága" A fővárosi lakáshelyzet nem tette lehetővé, hogy a felvándor­ló cigánycsaládok a város belte­rületén elszórtan lakáshoz jus­sanak. De erre nem is vágyódtak. A cigányságon kívül álló objek­tív okok és a cigányság saját retrográd törekvései a telepü­lésviszonyok tekintetében köl­csönösen erősítették egymást. A falusi, sőt, a falvakon is kívül­eső, szabad területekhez szo­kott cigányok a peremkerületek külső szegélyein kerestek ma­guknak helyet, rendszerint egy­más közelében. Ily módon a fő­város szélein, kisebb-nagyobb megszakításokkal, cigányok-lak­ta gyűrű alakult ki. Ha nem is egészen szoros, zárt telepeket hoztak létre, de igyekeztek egy­mástól látó- és hallótávolságban maradni. Ilyen körülmények kö­zött építették fel „házaikat" Ez a ház többnyire egy helyiség. Alapterülete ritkán haladja meg a 10 m2 -t, magassága a 2 m-t. Alápincézetlen, padozata maga a föld. Falai jobb esetben téglá­ból, de gyakran deszkahulladék­ból készülnek, amire a jobb hő­szigetelés érdekében vakolatot hordanak fel. A házakat kátrány­papírral vagy bádoghulladékkal, a jobbmódúak cseréppel fedik. A lakótértől elválasztott padlás­tér a lakásoknak hozzávetőleg a felében van meg, a többi házban a szoba mennyezete maga a tető. Többszobás ház szinte kizárólag csak ott van, ahol egy fedél alatt több család él, pl. a szülők fel­nőtt, házas gyermekeikkel. Gya­kori, hogy az ifjú házasok a szü­lői házhoz „ragasztanak" egy újabb helyiséget, mert így elesik az ingatlanvásárlási költség, és nem kell újabb ádáz küzdelmet Sára Sándor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom