Budapest, 1970. (8. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: Farkas Tamás felvétele

Tömegközlekedés, zöldterület, kertészet A sziget tömegközlekedési igényeit jelenleg túlnyomórészt a 26-os autóbusz elégíti ki (Vígszínház—Nagyszálló útvonalon). A nyári idényben a fővárosi Duna-szakaszon hosszában közlekedő hajójáratok is érintik a sziget egy-egy hajóállomását; és kifejezetten a sziget megközelítése érdekében közlekednek idény-járatok a Jászai Mari térről és az Óbudai Kolozsy térről. A „hosszú" járatoknak a bal parti oldalon a Nagyszállónál és a Casinónál vannak állomásai, míg a céljáratok közül a Jászai Mari térről, illetve a Szent István parkból a Casino melletti, a Kolozsy térről közlekedő járat pedig a Palatínus strand melletti hajóállomásig szállítja az utasokat. A tervezet javasolja a vízi úton történő megközelítés előtérbe helyezését. A vízi út fokozott igénybevételét nem a hajóállomások szaporításával, inkább a hosszirányú járatok sűrítésével érdemes lehetővé tenni. A hosszirányú járatok biztosíthatnák a lakosság nagy része számára, kevesebb átszállással, a sziget elérését. A 26-os autóbuszt módosított útvonallá, betűs viszonylattá javasolják átalakítani, melyen semmüyen bérlet nem érvényes. A viteldíj — a János-hegyi, Hármashatárhegyi járatokhoz hasonlóan — 3 Ft lenne. A sziget egyik legnagyobb vonzereje: fásítottsága, kertészeti szépségei. Ezek megőrzése, fejlesztése elsőrendű feladat. Az építészeti-közlekedési program erre messzemenően tekintettel van. Igen fontos a kert őrzésének fokozása; a rongálásokkal okozott károk helyreállítása ugyanis drágább, mint amennyibe a kellő felügyelet kerülne. A rendezéssel felszabaduló területek kertesítését minden esetben részletes kiviteli terv alapján kell végezni. Az újonnan parkosított területeknek szervesen kapcsolódniok kell a park egységéhez. Az első kertészeti feladat a Duna-parti sétány kialakítása lesz. A pesti oldalon ez kevés kiegészítéssel megvalósítható; a budai oldalon viszont új sétány-tervet kell készíteni, a tervezett forgalmi úttal összhangban. Közvetlen a parton kapna helyet a sétány, amitől legalább 2 méter széles zöldsáv választaná el a közutat. A fedett uszoda menti szűkületnél helyes lenne a sétányt konzolokra helyezve építeni s így biztosítani a járműúttól való elválasztást. Az egyes felszabaduló területek nem kapcsolódnak a sziget közpark jellegű részéhez, s továbbra is zártak maradnak. (A volt BM sporttelep, a kertmozi, az evezős klubok, a galamblövő pálya területén elhelyezendő új létesítmények.) Ezeket a részeket a használó új intézmény igénye szerint, annak költségére, de mindenképpen a maximális mértékben kertesítve, fásítva kell rendezni. Ugyancsak a parktól eltérő rendeltetésű lesz a jelenlegi Úttörő-stadion helyére tervezett gépkocsi parkoló. Ezt úgy kell fásítani, hogy a gyalogosan sétálókat ne zavarja, a parti sétaút megközelítését pedig ne akadályozza. A megszüntetendő Főkert-telep területe már szervesen kapcsolható a parkterülethez, hiszen a sziget közepén megszűnő járműközlekedéssel megszűnik a sziget hosszanti megosztottsága is. Amint a nyugati parti út megépül s a középső út sétaúttá válik, bekapcsolódik a park-együttesbe a jelenlegi úttörőtábor területe is. Ezt össze lehet kötni a mellette levő sziklakerttel, mely jelenleg is évelő virágok gyűjteménye. A megnövekedett évelőkert nem foglalja el az úttörőtábor teljes területét; itt megfelelő hely marad az északi rész gyermekjátszóterének. Az esőtetők és a fedett sétány elhelyezéséről az építészeti program nyomán döntenek. Kertészeti kultúránk népszerűsítésére az eddiginél sokkal jobban ki kell használni a sziget természeti, klimatikus adottságait. A meglevő rózsakerten és a tervezett évelőkerten kívül jó lenne minden fontosabb kerti növényből egy-egy gyűjteményt elhelyezni. A délkeleti részen már elkezdett orgonabokros telepítés orgonagyűjteménnyé fejleszthető, benne íris-kerttel. A déli romok környékéhez jól illenék egy liliom-kert; a Nagyszálló mellé rhododendron- és dáliakert kerülhetne. Az egyes kerti növények pontos elhelyezését a részletes tervben határozzák meg. Ugyancsak a részletes terv dönt majd a rozarium és a tőle délre fekvő architektonikus parterre áthelyezéséről. A parterre egy reprezentatív barokk épület előtt volna indokolt, míg a rozarium jobban illeszkedhetne az északi romok környékéhez, ahol a szabályos rózsaágyak a romfalak mértani vonalait követhetnék. Végezetül a kis állatkertről is szól a tervezet. A park élénkségét előnyösen fokozzák a benne szabadon mozgó állatok. De gondosabb őrzéssel meg kell szüntetni a rongálásokat, és az állatok bántalmazását; az állatok hadd mozogjanak szabadon, kerítés nélkül — szállásukat pedig rejtve, bokrokkal álcázva kell elhelyezni. Baráth Etele A Palatínus strand (MTI fotó, Járai Rudolf felvétele) 4