Budapest, 1970. (8. évfolyam)

4. szám április - Babonák és hiedelmek a középkori Budán

lyomlipcse várában kiállította azt az oklevelét, amellyel Gellért mestert, felgyógyulásáért, a Zágráb melletti Tornova birtokkal jutalmazza. Hogy azután maga Kun László szentéletű nagynénje fátylának, vagy Gellért mester orvoslatának tulajdonította-e felépülését, nem tudjuk. Adománya erre az utóbbira utal. De a szigeti dominikánák kolostorát is bőséges földbirtokokkal gazdagította. Aki olvasni tud, de írni nem A tanúk műveltsége hiányának foka meglepő. Az apácák zöme nem tudja, hány esztendős! De nem tudja életkorát Péter sem, a budavári domonkos kolostor perjele. Kiderül, hogy a tanúk jobban emlékeznek napszakokra, mint évszakokra s jobban emlékeznek évszakokra, mint évekre. A főrangú nevelésű és származású Olympiadés asszony, Margit hercegnő apáca-oktatója, hoszszú vallomása során tizenhat alkalommal szabatos évszámot mond, húsz alkalommal rosszul emlékezik. A szigeti apácák vallomásából kiderül, hogy nagyjából ismertek néhány kótát és^ könyvet. Egyiküknél ugyanis, Ágnes nővérnél, Bécsi Pál leányánál kiemeli az inkvizítorok jegyzője, hogy írástudatlan s énekelni sem tud. Az apácák egyike, Erzsébet, a főrangú Adorján ispán leánya, szintén nem tudja életkorát, de azt sem, hány esztendős korában adták szülei a zárdába. Ó is a kőkorszak emberének kultúrszintjén áll. Életkoráról csak annyit tud: zárdába kerülésekor tejfogai még nem hullottak ki... Mezey László, a kérdés modern búvára, úgy látja: Margit hercegnő latinsága és írástudása merőben passzív jellegű volt; olvasni tudott, írni nem. Csodák — amikben az egyház sem hitt Az inkvizítorok feladata az volt, hogy kortársak, szemtanúk tanúvallomása alapján eldöntsék: vajon a Margit királylány életében, majd sírjánál megesett csodák elégségesek-e ahhoz, hogy az egyház e fiatalon elhalt szigeti apácát szentjei sorába iktassa? Az 1276. évi szenttéavatási inkvizíció eredménytelen maradt. Az elmondottakat a pápai kúria — talán a Kun László királlyal való cívódásai miatt is — nem találta elégségesnek ahhoz, hogy Margit hercegnőt az egyház szentjei sorába emelje. Erre közel hétszáz évvel később került csak sor. Napnyugati király egy XIV. századbeli Háromkirályok csoportból Próféta alakja egy XV. századbeli budai kályhacsempén Szerecsenkirály egy XIV. századbeli Háromkirályok csoportból