Budapest, 1970. (8. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: Az 1440-ben épült Úri utca 31 sz. ház az olasz gótika hatását mutatja.Gink Károly felvétele

IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1970 JAN UAR FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Szerda 16—18 óráig I., Országház u. 20. Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre ... 60,-Ft egy évre . . 120, — Ft 69.4522 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL Szüts László: Élet a lakótelepen 5 Osgyáni Csaba: Posta-gondok 12 Halász Zoltán: A matematika tudósai 14 Bajor Nagy Ernő: Antikvárium-látogatóban ... 17 Vargha Balázs: Babits Mihály Budapestje ... 21 FÓRUM: Vincze Oszkár: A munkaerő-helyzet 26 Az idegenforgalom fejlesztése 28 VÁROS AZ IDŐBEN VII. Dr. Wellner István: A római kor 35 Zolnay László: Régi szakácsok emlékezete.. . 38 Búcsú Harrer Ferenctől .... 47 Czagány István: A gótikus Buda rejtett kincsei 48 A címlapon: Az 1440-ben épült Úri utca 31 sz. ház az olasz gótika hatását mutatja. Gink Károly felvétele A hátsó borítón: Victor Vasarely: Kompozíció Szelényi Károly reprodukciója Szerkesztő bizottság: BARCS SÁNDOR, az MTI elnöke; BARACZKA ISTVÁN, a Fővárosi Levéltár igazgatója; BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; NAGY RICHÁRD, a Budapesti Pártbizottság tagja; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója Az Országgyűlés elnökének látogatása a Budapest szerkesztőségében Szerkesztőségünk meghívására meglátogatott minket Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke, és többórás beszélgetést folytatott a lap munkatársaival. Lapunk tevékenységének központjában, mint ezt olvasóink tudják, az egészséges lokálpatriotizmusnak, mint a hazafiság természetes lépcsőjének építése és gondozása mellett a szocialista demokratizmus problémaköre áll. Természetes, különös tekintettel vendégünk tisztségére, hogy a beszélgetés elsősorban e körül a kérdés körül forgott. Lapunk profiljának megfelelően minket elsősorban a nagyvárosi közéletiség, a demokratizmus sajátos budapesti vonatkozásai érdekeltek. Egyet kell azonban értenünk azzal, ahogy vendégünk a kérdésfelvetést helyesbítette. A demokratizmus a szocializmus döntő jegye KÁLLAI GYULA: Úgy vélem, hogy a szocialista demokrácia fejlesztéséről csak országos mértékben beszélhetünk. A demokratizmus kibontakoztatásánál tudatos társadalom építésről és szervezésről van szó. Miként a szocializmus építése az egész nép ügyévé vált, úgy a szocialista demokratizmust is országos horderejű, társadalmunk egészét érintő kérdésnek tekinthetjük. Rajta keresztül kívánjuk tökéletesíteni a társadalmi viszonyokat, az egyén és a közösség viszonyát is. Mindezt csak központilag összehangolva, előkészítve és megfelelően időzítve hajthatjuk végre. Pártunk eddig is azt vallotta, hogy a demokrácia a szocializmus döntő jegye, vonása. Ennek megfelelően pártunk és kormányunk a múltban is rendszeresen tanácskozott a dolgozókkal, bevonta őket az országos politika kidolgozásába és végrehajtásába, mert hasznosítani kívánta a lakosság tapasztalatait és tettvágyát. Hozzátehetjük, hogy országunk történetében egyetlen korszak és egyetlen rendszer sem tartott ennyire igényt a tömegek cselekvőkészségére és biztosított ennyi feltételt a dolgozók politikai és ügyintéző szerepének érvényesítéséhez, mint jelenlegi szocialista rendszerünk. Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy miért szerepel mégis, ma is a demokratizmus szélesítésének kérdése napi politikánk homlokterében ? Napjainkban az ad időszerűséget a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésének, hogy országépítő munkánkban a szocializmus teljes felépítésének időszakába léptünk. Nagyszabású terveink, feladataink: a népgazdaság fejlesztése, irányításának átszervezése; állampolgáraink világnézeti és kulturális nevelése; a szélesedő osztályszövetség és nemzeti egység megszilárdítása — a szocialista demokrácia elmélyítését is megköveteli. A demokratizmust célnak is és eszköznek is tekintjük, amelynek segítségével a dolgozó tömegek — mint a termelő eszközök és a hatalom birtokosai — közvetlenebbül, még aktívabban vesznek részt az állam és a társadalom minden tevékenységében, s annak irányításában. A demokratizmus elmélyülésétől tehát azt várjuk, hogy még szélesebbkörűen kibontakozik népünk alkotókészsége és energiája — és a szocialista demokráciában saját törek/