Budapest, 1970. (8. évfolyam)
4. szám április - Kereszty András: Mennyi húst fogyasztunk?
Ruhaderék-részlet Esterházy Pálné Thököly Éva ruhájából, XVII. sz. szerint — ebben mutatta be őt a magyar rendeknek a pozsonyi, 1741-es országgyűlésen. A XVIII. században a női ruha alapanyaga is megváltozott. Az eddig használt nehéz bársonyt kiszorította a könnyű, francia selyem. Ezekből az öltözetekből is néhány szép darabot őrzünk raktárainkban. A XVIII. század végén fellendülő nemzetiségi mozgalmak a magyar posztóipar támogatását és a magyar alapanyagfelhasználását szorgalmazták. Ebből az időszakból származik egy díszes selyemhímzésű férfi öltözetünk. A XIX. század ruháiból és az ehhez tartozó kísérőanyagokból már gazdag gyűjteményünk van. Mind az empire, biedermeyer, mind pedig a múlt század második felének divatirányzatait bemutató ruhák gyűjteményünk reprezentáns darabjai. A világi öltözetek mellett meg kell emlékeznünk miseruháinkról is. E gazdag együttesben őrzött, pompás díszítésű paramentumokról a hazai irodalmon kívül a külföldön megjelenő szakcikkek is említést tesznek. A XV. századtól napjainkig a díszítési stílusok és a gazdag változatú alapanyagok szinte minden típusa megtalálható. Utoljára említjük a XVI—XVIII. század közötti időből származó „úri hímzéseinket". Ezek használati és dísztárgyakként egyaránt kedveltek voltak. A XVII. századi nagy magyar udvarházakban elmaradhatatlan volt a „bulyavarró", aki egyrészt a maga munkájával gazdagította a ház kisasszonyainak kelengyéjét, másrészt a neveltetésre odakerült fiatalokat oktatta a hímzés tudományára. Rendkívüli finomsággal, ízléssel megmunkált lepedőszéleket, keresztelőkendőket, ékkővel kivarrott jegykendőket, valamint egyházi célokat szolgáló térítőkét őrzünk ezekből az időkből. Múzeumunk világi és egyházi hímzésanyaga egyike a leggazdagabb európai gyűjteményeknek. Az említetteken kívül még több olyan textíliát őrzünk, melyek ismertetése e cikk kereteit meghaladja. A mennyiségben is jelentős kopt szőttesek, a többszáz darabból álló csipkegyűjtemény és a többi, egyéb műfajú jeles emlékanyag a világ más iparművészeti múzeumainak egyenlő rangú társává emeli a budapesti Iparművészeti Múzeumot. Egyed Edit Casula-részlet, anyaga spanyol, XV. sz. — keresztje magyar, XVI. sz. (Gink Károly felvételei) Hímzett lepedőszél, Felvidék. XVII. sz. Hímzett bársony szoknyarészlet, magyar, XVII. sz. (Wagner Richard felvétele)
