Budapest, 1970. (8. évfolyam)

3. szám március - Nagy Margit: A középkor küszöbén

A főváros életéből Módosították a régi földalatti meghosszabbításának eredeti elgondolását, s az új döntés szerint a földalattit a Városligeti tó medre alatt akarják elvezetni. Az Állatkert melletti, felszíni vonalrész tehát megszűnik, az így nyert területen előreláthatóan autópark épül, tekintve, hogy a Gundel környékén súlyos parkolási gondok vannak. A meghosszabbított földalattinak a Széchenyi fürdőnél lesz egy felszín alatti állomása és ugyancsak a felszín alatt, a vasúti vágányokon túl, a Mexikói útnál lesz a végállomása. A sínek tehát kibújva az alagútból, befutnak az új kocsiszínbe, amelyet a Mexikói út, az Erzsébet királyné útja és a Columbus utca által határolt területen, a BVSC edzőpályán építenek fel. Nyilvántartásba veszik a fővárosban született ikreket 1970. január i-től kezdve. Az ikrek nyilvántartásba vételére az ikertípusok megállapítása, valamint a későbbi örökléstani és epidemiológiai vizsgálatok céljából van szükség. Január i-től kezdve tehát a Heim Pál gyermekkórházban minden ikerszülést számontartanak, akármelyik kerületben laknak is a szülők. Az adóbevételekről, s az 1970. év elején életbelépett új jövedelemadóról tárgyalva, a III. kerületi Tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy az új rendelet elősegíti a lakosság jobb ellátását, mert a különböző kedvezmények következtében növekedett a kisiparosok, kiskereskedők száma. Üj távbeszélő szabályzat lépett életbe Budapesten. Egyebek között eddig az előfizetők évente egyszer, s legfeljebb háromhónapos időtartamra kérhették telefonjuk működésének szüneteltetését, s erre az időre csak féldíjat kellett fizetniök. Az új szabályzat nem él ilyen megkötéssel, viszont minden esetben teljes dijat kérnek az előfizetőtől az üzemszüneteltetés idején. Megváltozott az anyatejgyüjtés rendszere Budapesten. A tejet adó kismamákat naponta felkeresik lakásukon, steril edényekkel és maszkkal látják el őket, s ahol nincs hűtőszekrény, ott azt is adnak használatra, hogy amíg el nem viszik a tejgyűjtő edényt az anyatejgyűjtő állomásra, addig is biztonságban legyen. Fokozatosan áttérnek a gyűjtött tej konzerválására, hogy hetekre tárolhatóvá váljék. Nyártól kezdve lényegesen több megbízható pasztörizált anyatejet adhatnak a rászoruló csecsemőknek. Eldőlt a 40 éve tartó vita: elköltöztessék-e a Budapesti Nemzetközi Vásárt a Lágymányosra, vagy maradjon a Városligetben. A számítások szerint az átköltözés több százmillió forinttal többe kerülne, mint a városligeti vásárváros felújítása, rendbehozatala. Ráadásul a Lágymányoson egyetemi várost építhetnének, ha felszabadulna a BNV számára eddig kijelölt hely. A Budapesti Nemzetközi Vásár tehát a Városligetben marad. Kiszámították, hogy a Városligetben 526 millió forintba kerül a vásárváros teljes újjáépítése (a Lágymányoson 866 millióra lenne szükség), s a beruházást 1975 végéig elvégezhetik. Megvizsgálták azt a javaslatot is, hogy összekapcsolják a BNV-t a mezőgazdasági kiállítással, de kiderült, hogy ez az összevonás célszerűtlen és gazdaságtalan lenne. Az Országos Tervhivatal és a Fővárosi Tanács is erre az álláspontra helyezkedett. Az I. kerületben tartották az 1970-es esztendő első budapesti tanácsülését. Ismertették az idei területfejlesztési tervet. Ebben az évben 358 öröklakást és több társasházat építenek a kerületben. Életveszély miatt 12 épületben 60 lakást lebontanak. A Fővárosi Műemlék Felügyelőség helyreállítja az esztergomi rondellát, a Bécsi kaput, restaurálja a Bécsikapu téri evangélikus templomot, a kapucinus templomot, helyreállítja a Kapisztrán téri romkertet, s az idén befejeződik a Mátyás templom belső restaurálása is. A Várpalota építési munkálataira 120 millió forintot költenek. Ebből az összegből folytatódik a Néprajzi Múzeum és Intézet, és a Nemzeti Könyvtár számára kijelölt épületrész helyreállítása is. Feltehetően rendbehozzák az Oroszlánudvart övező homlokzatokat. A volt udvarlaki őrség épületét, valamint az egykori Honvédelmi Minisztérium Szent György téri traktusát lebontják. A népszámlálás január 12-én, hétfőn este zárult. A főváros lakosainak adatait tartalmazó ívek súlya 50 tonna volt. A Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat a tervezett 5500 lakás helyett 5670-et épített 1969-ben Budapesten. Szám szerint a legtöbbet, 1944-et Kelenföldön, 1099-et Zuglóban, 792-t Újpesten, 672-t Óbudán és 510-et a Fogarasi úton. Ebben az évben és 1971-ben 7700 tanácsi és szövetkezeti, 638 csoportos társasházi és 388 öröklakás építését tervezik. A Magyar Nemzeti Bank főbejáratával szemben álló, kétemeletes, elavult épületet lebontják a Szabadság téren, s a helyén irodaházóriást építenek. Az Arany János utca és Guszev utca sarkán évekkel ezelőtt lebontottak egy megrokkant házat. A városrendezők már akkor elhatározták, hogy az egész háztömböt lebontják. Csak az Alpáry Gyula utca 22-es számú ház marad meg, mert rendkívül masszív, jó állapotú. A három nagy telken emelnek a környék palotáihoz méltó irodaházat, amelyben a MONIMPEX, a MINERALIMPEX, a TECHNOIMPEX és a METRIMPEX Külkereskedelmi Vállalat kap majd helyet. A háznak 1975 végéig el kell készülnie. 350 középiskolás között felmérést végzett a XII. kerületi Tanács oktatási osztálya, hogy áttekintést nyerjen a tanulók politikai, világnézeti, erkölcsi arculatáról. Néhány adat: a diákok elsősorban a világpolitika eseményeire kíváncsiak, sokkal jobban érdekli őket, hogy mi történik a nagyvilág politikai porondjain, mint az új, hazai gazdasági vagy egyéb események. Egyértelműen a szocializmust vallják a XX. századra jellemző társadalmi fejlődési iránynak, s a legtöbben Lenint említették, mint aki a legnagyobb hatást gyakorolta a század fejlődésére. A tudományok közül az orvostudomány fejlődését kísérik legnagyobb figyelemmel, az űrkutatási eredmények csak másodsorban érdeklik őket. Figyelemre méltó adat: társadalmi rendszerünkben a bürokratizmust és a protekciózást tartják a legfőbb rossznak. Arra a kérdésre, milyen az ideális embertípus, kivétel nélkül pozitív emberi tulajdonságokat jelöltek meg: legyen hű meggyőződéséhez, legyen őszinte, egyenes, jó szándékú, ne bántson meg másokat, legyen célratörő, de ne karrierista. A kérdőívek különben elárulják, hogy a gyerekek többsége önmagával szemben alacsonyabb, másokkal szemben azonban magasabb követelményeket állít. Az OTP Pest megyei igazgatóságának tájékoztatása szerint Pest megyében 1968-ban mintegy 300 ezer négyszögöl hétvégi telket parcelláztak, 1969-ben pedig körülbelül 400 ezer négyszögölt adtak el. Természetesen elsősorban a főváros lakossága érdeklődik a telekvásárlás iránt, különös tekintettel a rövidített munkahét terjedésére. 1970-ben 150 katasztrális holdat bocsátanak a telekvásárlók rendelkezésére. Főként Dunabogdány és Nagymaros iránt nagy az érdeklődés, ezek a területek azonban nem közművesítettek. A jövendő tulajdonosok összefogásával lehet csak a részleges közművesítést megvalósítani, a vizet és a villanyáramot bevezetni. Az utak helye már kialakult. Még ebben az esztendőben az év első felében átadják a forgalomnak a XX. kerületi Dózsa György úton épülő közúti felüljárót. A 41 millió forintos beruházással készülő rubhíd egy része első lépése annak a nagyszabású rekonstrukciós tervnek, amelyet a vasút-közút kereszteződések megszüntetésére állított össze a főváros. Az elgondolások valóra váltását sürgeti, hogy a Soroksári út, illetve a folytatásaként Budapest határa felé tartó Dózsa György út rangban nagyot rukkolt előre: E-5-ös jelzéssel a nemzetközi úthálózati térkép is számontartja. Az előkelő minősítést azonban erősen rontja, hogy a főútvonalat a város területén négy helyen is keresztezi HÉV, illetve vasúti pálya. A terv szerint legkésőbb 1973-ra megszűnnek ezek a forgalomzavaró kereszteződések. Így még az idén készen lesz a Dózsa György utat átszelő HÉV vonalnál a felüljáró, s megkezdődik az Ócsai úti kereszteződés rendezése. 1971-ben felújítják a Marx Károly úti kereszteződést — itt a MÁV kelebiai vonala halad át —, s 1972/73-ban a fővárosiak birtokukba vehetik az Ócsai út —Haraszti út torkolatánál épülő felüljárót. Óvónőképzés Végre leírhatjuk: Budapesten sokasodnak az óvodáskorú kisgyerekek. Jelenleg 37 ezren koptatják a sajnálatosan kevés óvodák küszöbét. Ismert gond és ismert napilap cikktéma, hogy az anyák nem tudják elhelyezni gyermekeiket, sokáig kell várni az előjegyzésekre, a legtöbb óvoda befogadóképességén túl vesz fel gyerekeket. Ráadásul az eddig kitűnően működő gyári, vállalati gyermekintézmények is ritkulnak, az üzemek sajnálják azt a pénzt, amit erre a célra szánniok kellene. A Magyar Távirati Iroda kiadott egy jelentést, amelyikből aggasztó gond jutott nyilvánosságra. Budapesten nincs önálló óvónőképzés. Következésképp nemcsak helyiségek hiányoznak: nevelők sincsenek. A Fővárosi Tanács illetékes tisztviselői figyelemmel kísérik a kiskorúak növekedő gondjait, s most javaslat készül az óvónőképzésről. Egyelőre a pesti tanítóképzőt szeretnék tanító- és óvónőképzővé átszervezni. Szinte hihetetlen, hogy eddig csak vidéken képeztek szakszerű óvónőket. Hogyan lehet ez ? Nagyon jó és ésszerű a Fővárosi Tanács javaslata az új intézmény megalakitásáról, de vajon miért nem gondolt még eddig soha senki arra, hogy egy kétmilliós világvárosnak a kisgyerekeit hozzáértéssel kell nevelni, gondozni, — tehát a gondozók képzését, az óvónői utánpótlást is a város méreteihez kell alkalmazni. A fővárosi intézetekben, ahol állami gondozott gyerekek kapnak otthont, esztendők óta panaszkodnak a vezetők, hogy szakképzetlen emberekre kell bizniuk növendékeiket, mert egyszerűen nincs óvónő utánpótlás. Hangsúlyozzuk: figyelemre méltó, hogy végre valami mozgás tapasztalható a helyzet másításában. A kérésünk csak az lenne, ne húzódjék, ne halogatódjék az üdvös elintézés. 43