Budapest, 1970. (8. évfolyam)

3. szám március - Siklós László: Pesti malmok

kihasználásához átcsoportosítják az őrlőberendezést, a géprendszerek egymáshoz való csatlakozását, építenek egy 1700 vagonos gabonasilót, mert a tárolás jelenleg nem megoldott; Óbudán a félautomata kilogrammos csomagolót automatával cserélik föl; a Budaiban a rozsmalmot átszerelik búzamalommá, ahol búzát és rozsot egyaránt lehet őrölni. És gyökeresen meg akarják oldani a szállítást. Minneapolis fontos kereskedelmi útvonalak csomópontján fekszik, és a Mississippi innen hajózható. Budapest sem véletlenül lett a malmok városa, a legtöbb üzem a Duna partján épült, a Ferencvárosban, Újpesten, Budán. A gőzhajó feltalálásától kezdve használják a víziutat: nagy tömegben, átrakodás nélkül, közvetlenül az üzemhez, olcsón lehet szállítani. .. Magyarországon a hajózás a legközelebbi múltban elsorvadt, pedig magánemberek és vállalatok egyaránt rájöttek, hogy a vízi szállítás ma is kifizetődő, gyors, praktikus, nem beszélve arról az előnyről, amit a közutak és a vasút tehermentesítése jelent. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat folyami kikötő építését tervezi a Ferencvárosi és a Budai malomhoz. A malmok fejlesztése, felújítása, modernizálása sok-sok évbe, és nagyon sok pénzbe kerül. Van olyan korszerűsítés, aminek megvalósítása eltolódik. Ugyanakkor olyan is van, aminek a megvalósítását előbbre kell hozni. Ez utóbbira példa a kilós csomagolás bevezetése. Az élelmiszerboltokban, áruházakban régebben eladók hada csomagolta előre az árut: a rizst, a cukrot, a lisztet. A munkaerő a 60-as évektől, de különösen az új mechanizmusban értékesebb lett: kevesebb és drágább. Ugyanakkor a vevők sem álltak és állnak már nyugodtan sorba azért, hogy előttük méricskéljenek. A megnövekedett igény sürgette a megoldást, a korszerű előcsomagolást. A Ferencvárosi malom automata csomagolójánál hetven asszony munkáját hárman végzik el. A gép zacskót gyárt, nyomdája van, fotocellás rendszerrel működik. Egy perc alatt 72-t, egy műszakban 27 ezer darabot, azaz 270 mázsa kilós lisztet csomagol. Az automata csomagolóknál szerte az országban mérést végeztek és a Ferencvárosi bizonyult a legpontosabbnak. Nem „cca" tehát, hanem pontosan egy kiló. S ha a Közértben, vagy a vásárlónál olykor mégis kevesebb, annak nem a gép és nem a malom az oka. A lisztnek víztartalma van. Ha a csomagoláskor meglevő víztartalom a Közértben, vagy a vásárlónál a levegő szárazsága miatt csökken — a liszt súlya kevesebb. Kegyelet és történelem A felújítás^ az új alkatrészek szerelése folyamatos. De hová teszik a régit? Hová kerülnek azok a berendezések, amelyek a száz év előtt kialakult nagyipar történetét tartják számon, bemutatják és hitelesítik? Vajon kidobják, mint ahogy a háború után és az államosítás idején kidobták az elavult, semmire se használható — molnárok által faragott és kis öntödékben öntött — míves alkatrészeket ? 1962-ig a legtöbbjét kidobták. Budapesten is, és az ország kisebbnagyobb megszűnt, bezárt, vagy átalakított malmaiban is. Legalábbis senki sem törődött a használhatatlan limlommal. 1962-től Rajki Árpád nyugdíjas molnár, a szakma és a muzeális értékek megszállottja, az ÉDOSZ támogatásával rendszeresen gyűjt mindent, ami malommal, sütödével, élelmiszeriparral kapcsolatos. A védett műszaki gyűjtemény — valójában múzeum — gazdag és értékes anyagát a Gizella malom egykori zsákraktárában zsúfolták össze. Sziták, mérlegek, vízi- és szélmalom kereke, őrlőköve; a Ganz gyár által öntött múlt századi hengerszék, henger fából és porcelánból; plakátok, hirdetések, fényképek a század elejéről; tőzsdei hektoliterfajsúlymérő; céhszabadalom, jegyzőkönyvek, nyolcezer kötet könyv, köztük több száz éve nyomtatott, másutt fel nem lelhető példány .. . 450 négyzetméteren összezsúfolva a széteső, korhadó berendezések, a méltó bemutatás és kiállítás reménye nélkül. A malom területére idegeneknek belépni tilos. A malomipar a múltjából él. Nyugdíjas molnárok emlékeznek: keserves, de szép, rátermettséget igénylő mesterség volt. Az „életből", a búzából friss, fehér lisztet teremtett tudásuk, figyelmük, verejtékük nyomán a malom. A népdalok és népmesék molnárlegénye a régmúlté — a szakmának mára eltűnt a romantikája. Egy munkaalkalom — a sok közül. Automata lisztcsomagoló. Siklós Péter felvételei 17