Budapest, 1969. (7. évfolyam)

2. szám február - dr. Mészáros István: Középkori pest-budai iskolák

A főváros életéből 1968-ban a 20 ezret megközelítő rekordmagasságot érte el a középfokú iskolák első osztályaiba iratkozó diákok száma. A gimnáziumokba 9333, a szakmát adó középiskolákba (szakközépiskola és technikum) 10 251 gyereket, a szakmunkásképző iskolákba pedig 12 800 budapesti tanulót vettek fel. A fiatalok 52,7 százaléka szakmát is adó középiskolába iratkozott be, 47,3 százalék pedig gimnáziumba. Ezúttal történt először, hogy az általános iskolát végzettek többsége szakközépiskolába kérte felvételét. A fővárosban 227 új gimnáziumi első osztály nyílt; ezeknek több mint fele tagozatos, vagyis szakosított tantervű. Az ilyen típusú osztályok száma főleg a külső kerületekben emelkedett. A KISZ Budapesti Bizottsága, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága ,,Egyetemisták a fővárosért — főváros az egyetemistákért" címmel mozgalmat kezdeményezett. A mozgalom célja, hogy a főváros 28 felsőoktatási intézményének több mint 28 ezer nappali tagozatos hallgatója a jövőben már tanulmányai idején a gyakorlatban, a hétköznapok munkájában is kamatoztassa tudását. A KISZ Budapesti Bizottsága a sikeres munkák elismerésére emlékplakettet alapit. Ma már túlhaladott az a felfogás, amely szerint a lakóhely körül kell minél több szolgáltató egységet építeni, — állapította meg a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat arra utal, hogy a lakosság a munkahely környékén, forgalmi csomópontokon, kereskedelmi központokban is szívesen igénybe veszi a szolgáltatásokat. A női és férfi fodrászatban a vendégek több mint fele a lakóhelyétől távol és a munkahelyéhez közellevő üzletekben dolgoztat. Csupán a textilruházat és a cipőjavítás részlegeinek telepítését szeretné a nagy többség a lakóhely közelében, de nagyobb javításokat, alakításokat, méretes munkákat már csak 40 százalék. Ilyenkor a távolság nem játszik szerepet, sőt a nagyobb választék és a jobb minőség reményében szívesebben dolgoztatnak a belvárosban, vagy a kerület üzleti negyedének reprezentatív fiókjaiban. A tisztításnál és mosásnál indokolt a széles körű felvevő hálózat kiépítése. Az elektroakusztikai cikkeket és háztartási gépeket a lakosság ugyancsak lakása környékén kívánja javíttatni. Sok vita után végre eldőlt; a Tempó Szövetkezet kapta meg az engedélyt a fővárosban a házasságközvetítésre. A Tempó mór kérte engedélyokirata bővítését házasságközvetítésre is, de sok vita és tanácskozás után kérelmét többször is elutasították. Legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia szociológusai is foglalkoztak a sürgető társadalmi problémával, s lapunk is többször foglalt állást az intézmény létrehozása mellett. Ezért külön is örülünk, hogy a Fővárosi Tanács úgy döntött: illő keretek között a szövetkezet megkezdheti a házasságok közvetítését. Elsősorban a tapintatos ügyintézés alapjait kell a szövetkezetnek megszerveznie. Az intézmény egyébként felhasználja azokat a tapasztalatokat, amelyeket munkatársai más országokban, elsősorban Csehszlovákiában már a működő, hasonló intézmények tanulmányozásával szereztek. Az új vállalkozásnak egyelőre még nincs neve. Vissza-visszatérő jelenség a fővárosban a telefonérme hiány. Okát nem lehet pontosan felderíteni. Évekkel ezelőtt már feltöltötték a készleteket, az 1966. évi érmeleltárkor 7,5 millió darabot számoltak össze, holott a fővárosi nyilvános telefonhálózat forgalmának zavartalan lebonyolításához elegendő 2 millió tantusz. A Budapesti Távbeszélő Igazgatóság most ismét fél millió új telefonérmét rendelt a Pénzverdétől. Az üzem soron kívül eleget tett a megrendelésnek. Budapesten gondosan szervezett gyermekfogászati hálózat működik: 43 rendelőben 89 orvos és ugyanannyi asszisztens gondoskodik a 0—14 évesekről. Az iskolásokat évente egyszer elkísérik a pedagógusok a rendelésre, ahol elvégzik a vizsgálatokat, s ha újabb kezelés is szükséges, a gyereket visszarendelik. Az iskolai tantervben 10 órát tartalékolnak erre a célra. Az ideális az lenne, — mint ahogy dr. Kovács Zoltán, a Fővárosi Gyermekfogászati Központ igazgatója megállapította — ha az iskolásokat egy évben kétszer láthatná fogorvos, mert a fogak nagyon gyorsan romlanak. Az összesített adatok szerint a gyerekek alig 10 százalékának teljesen ép a fogazata, s ez az arány a felsőbb osztályokban még romlik. A VII., VIII. általánosban már nagy eredmény, ha egy-egy osztályban akad egy vagy két ép fogazató gyermek. Mindez arra int, hogy a fogorvosi gondozást már az óvodás korban el kell kezdeni. A főváros először 1965-ben rendelte el az óvodások rendszeres fogászati gondozását, de sajnos az óvodákból nem viszik rendszeresen vizsgálatra a gyerekeket. Bizonyos fejlődés tapasztalható: az 1965—66-os tanévben az óvodásoknak csak mintegy 26 százalékát láthatták el, az idei előzetes adatok 70 százalékot ígérnek. A Gellérthegy aljából fakadó gyógyforrások vizének egy része különböző rejtett utakon elszökött. Hosszas munkával sikerült elfogni és összegyűjteni a szökő forrásvizeket. Ezek a források a Gellért aljában levő csőrendszeren már táplálják a Gellértfürdő vizét. A Budapesti Alkoholizmus Elleni Társadalmi Bizottság kilencven fővárosi üzem tapasztalatai alapján jelentést állított össze. A vizsgált üzemekben 1962 óta védekeznek szervezetten az alkoholizmus ellen. Az utolsó félév statisztikai adatai szerint a vizsgált üzemekben egyetlen balesetet sem okozott alkoholos befolyásoltság. A fővárosban az építőiparral van a legnagyobb gond. Elterjedt a nézet, hogy aki szabadban, hidegben dolgozik, annak innia kell. Sajnos, a krónikus munkaerőhiány miatt a gazdasági vezetők nem lépnek fel határozottan a rendszeresen alkoholt fogyasztók ellen. Néhány nagyüzemben, például a Kispesti Textilgyárban, a Vörös Csillag Traktorgyárban, a Híradástechnikai Gépgyárban, a Kelenföldi Textilgyárban, a Láng Gépgyárban, vagy a Ganz Mávagban szervezetten kutatják fel és küldik elvonókúrára az alkoholistákat. A védekezést — a többi között — akadályozza a megbízható nyilvántartás hiánya: a megvizsgált 90 nagyüzemben például mindössze 665 alkoholistáról tudnak. Ez nem reális szám, hiszen a fővárosban mintegy 13—15 ezer alkoholistát gondoznak rendszeresen. Tíz évvel ezelőtt Budapesten három alkoholelvonó ambulancia működött. Ma tizennnégy kerületben van ilyen kezelés, de sürgősen szükség lenne a XII., a XV., és a XXII. kerületben is egy-egy szakrendelőre. Átadták a Szentendrei út új felüljáróját. A közúti felüljáró meggyorsítja a Római partra és a Dunakanyarhoz vezető út forgalmát, biztonságosabbá teszi a közlekedést. Jelenleg a főváros úthálózatát 137 helyen keresztezik a MÁV és a HÉV vágányok. Ebből 27 keresztezés jut főútvonalra. A Fővárosi Tanács a Szentendrei úti új felüljáróhoz hasonló rendszerű, több acélhidat akar felállítani. Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem Útépítési Tanszékén a Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészetétől kapott adatok felhasználósával baleseti térképek készülnek. A vizsgált helyek: Calvin tér, Bajcsy-Zsilinszky út — Népköztársaság útja kereszteződés, Móricz Zsigmond tér. Nagyvárad tér, Boráros tér, Váci út. Kornis Péter felvétele 43