Budapest, 1969. (7. évfolyam)
2. szám február - dr. Pásztor — dr. Saly: A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésének távlatai
bővítésére, felújítására, tatarozására, korszerűsítésére a fővárosban 122 millió forintot költöttek a vállalatok és egyéb szervek. E hatalmas anyagi ráfordítás döntő hányadát régi épületekben elhelyezést nyert boltok korszerűsítésére használták fel. 1952 és 1966 között Budapesten összesen csaknem 100 000 m- teljesen új kiskereskedelmi alapterületet építettek fel. Ez az összhálózati alapterület 11— 12%-a, s csak ezeknek a boltoknak az életkora nem éri el a 20 évet. A hálózat döntő hányada (88°,,-a) a felszabadulás előtt épült, sok esetben 60—80—100 éves épületekben kialakított boltokból áll. Ez az elöregedett hálózat mind erőteljesebben avul el. Emiatt kerül sor többek között a külső és belső kerületek központjainak rekonstrukcióira (pl. Józsefváros, Erzsébetváros stb.). A rekonstrukciók során szükségessé válik a kereskedelmi egységek szanálása is. Ezek helyett új, korszerű üzleteket kell létesíteni. Ily módon folyamatosan sor kerül a hálózat nagy részének átépítésére, illetve a hálózat megfiatalítására. A fejlődés fokozatosan a koncentráció felé halad. Az államosítások befejezése után a hálózatfejlesztés csak a meglevő hálózat korszerűsítésére és részbeni átépítésére szorítkozott. Átfogó fejlesztési elképzelések nem voltak. A későbbiek folyamán a lakásépítések erőteljesebb megindulásával összhangban szükségessé vált a fejlesztés tervszerűségét biztosító hálózatfejlesztési koncepciók kialakítása. A szakemberek kezdetben azt az elvet vallották, hogy sűrűn telepített kiskereskedelmi hálózatra van szükség, mert ez a legkedvezőbb a lakosság részére. Erre jellemző példa, hogy a József Attila lakótelepen az eredeti elképzeléseknek megfelelően 105 boltot kellett volna létesíteni, általában kis, 40—80 m2 -es alapterülettel. A lakótelep építése elhúzódott és közben a szakemberek korszerűsítették állásfoglalásukat, mert egyéb tapasztalati tények bizonyították, hogy e kis alapterületű egységekben megfelelő szintű ellátást nem lehet biztosítani. Az új elképzeléseknek megfelelően végül is 22 bolt létesült a telepen, a következő megoszlásban: Élelmiszerbolt 13 db össz. területük 3700 m-Iparcikk üzlet 5 db össz. területük 2000 m-Vendéglátó egys. 4 db össz. területük 2500 m-Összesen: 22 db össz. területük 8200 m2 A boltok megközelítési távolsága (az a távolság, amit a legtávolabbi lakosnak meg kell tennie a lakástól a boltig) maximálisan 350 m, azaz kb. 3 percnyi gyalogút. Egyébként itt épült meg a legkorszerűbb ABC áruház 1600 m2 alapterülettel. Ez a bolt egymaga 10—12 ezer fő ellátását képes biztosítani. Az iparcikk boltok telepítésének hazai és külföldi tapasztalatai alapján jelenleg a legkorszerűbbnek nevezhető elv: üzletközpontok kialakítása a nagy lakótelepeken- Ez látszik ugyanis a legkedvezőbb telepítésformának a vevő és az üzemeltető vállalatok részére. A jelenleg érvényes telepítési elvek alapján az új lakótelepek kereskedelmi hálózatának kialakításánál a lakosság napi fogyasztási cikkekkel történő ellátását általában ABC áruházakkal oldják meg. Az iparcikk ellátást az előbb említettek szerint ún. „Shopping Center"-ekben, üzletközpontokban kívánják megoldani. Az üzletközpontok előnye, hogy gyakorlatilag a teljes áruválaszték megtalálható itt. Az üzletek viszonylag kis területen koncentrálva helyezkednek el, tehát a vásárló könnyebben jut a keresett cikkekhez. A koncentráció következtében a boltok gazdaságos üzemeltetése is biztosítottabb, mint amikor szétszórtan telepítenek. A fővárosban felépülő lakótelepek épületei ma már általában 10 szintesek, de vannak már ennél magasabb épületek is. így annak ellenére, hogy a lakótelepek épületei nem zártsorosan kapcsolódnak egymáshoz, kis területen nagy számú lakost koncentrálnak. Az 1969-ben beinduló újpalotai lakótelep szélső pontjai közötti távolság nem éri el a 2 km-t, az itt elhelyezésre kerülő lakosok száma azonban kb. 55 000 fő. A lakótelepet városiassá kell tenni. Ez is a kiskereskedelem koncentrálása mellett szól. Ezt a tendenciát fokozza, hogy a boltok koncentrált telepítése a vásárló közönséget is vonzza. Természetesen fontos, hogy megfelelő áruellátást biztosítsanak ezen boltok részére, mert a legszebb kirakat sem vonz, ha a boltban nem kapható a keresett árucikk. A koncentrált telepítés népgazdasági szempontból is kedvező, mivel 1 m2 építési terület — amelyet a közművesítés után biztosítanak az építtetők számára — a népgazdaságnak 7—11 000 Ft-jába került. A magas épületek miatt a boltok megközelítési távolsága, annak ellenére, hogy igen nagy alapterületű (500—1000 m2 ) egységekről van szó, nem haladja meg a 300—350 métert. Normák A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésének jelentős részét az ún. kapcsolódó létesítmények megvalósítására előirányzott úgynevezett O.T. norma terhére hozzák létre. E norma alapján minden 1000 db állami erőből épített lakás után 1225 m2 kiskereskedelmi alapterületet lehet megépíteni, vagyis lakásonként 3,6 főt számítva 1225 m2 -en kell megoldani 3600 fő ellátását fogyasztási cikkekkel. Egyéb normák is voltak érvényben, de az idők folyamán állandóan változtak. Példaként említenénk meg, hogy 1967-ben 1 m2 kiskereskekelmi alapterület építési költsége norma szerint 2900 Ft volt. Ténylegesen azonban a költségek négyzetméterenként 3600—3700 Ft körül alakultak. Az 1968. évi árváltozások következtében ez a norma, 15%-os hivatalos árváltozást figyelembevéve, 3335 Ft lett,de ez az összeg lényegesen kisebb, mint a tényleges építési költség 1 m2 -re jutó része (4150 Ft/m2 ). A különbség a tényleges és a norma szerinti építési költség között nagyobb lett, mint amennyi 1967-ben volt. A vállalatoknak az új egységeket minden esetben saját erőforrásból — fejlesztési alapjukból — kell berendezniük. A bolti berendezések, gépek költsége négyzetméterenként általában fele az építési költségeknek. Ez azt jelenti, hogy egy 500 m2 -es ABC áruház építési költsége 2 millió Ft, berendezési költsége pedig 1 millió Ft. A IV. ötéves tervben 68 000 lakás épül állami erőből. Az ehhez kapcsolódó kereskedelmi alapterület 83 300 m2, ennek építési költsége kb. 330 millió Ft, berendezési költsége pedig 150—170 millió Ft. Évente tehát csak ezeknek az új korszerű egységeknek megépítése 90—100 millió Ft lesz a fővárosban. Hol van még a tatarozásokra, felújításokra, korszerűsítésekre fordított költség? Ez évenként meghaladja a 100 millió Ft-ot. Három új üzletközpont Jelenleg három nagy üzletközpont tervei készülnek. Mindegyiket más tervezőintézet készíti, így építészeti megoldásuk is eltérő, nem sablonos. Nézzük meg ezek után, hogy milyen is egy üzletközpont ? Illusztrációként röviden bemutatjuk a három megvalósítás előtt álló kereskedelmi üzletközpontot. 1. Óbuda Az Árpád-híd budai hídfőjével szemben, a Szentendrei út—Vörösvári út és Kórház utca közötti területen helyezkedik el a LAKÓTERV Az Eörs vezér tér madártávlati képe. Három magas pontház között helyezkedik majd el a főváros legnagyobb ABC áruháza és a többi szaküzlet 27
