Budapest, 1969. (7. évfolyam)

12. szám december - B. Bónis Éva: A városalapító kelták

A OZERKESZTÖ POSTAJA A BUDAPEST rendszeresen közöl dokumentum jellegű írásokat; örömmel vesszük tudomásul, ha laptársaink és a tömegkommunikációs eszközök cikkeinket forrásként felhasználják. Lapunk egyik legfontosabb feladatát teljesíti, ha ebben a vonatkozásban széles körben segítséget nyújt mindazoknak, akik azt igénylik. Mivel azonban — miként olvasóink tapasztalják ezeket az írásokat minden alkalommal a szerző nevével közöljük, ezúton kérjük tisztelettel szerkesztőtársainkat, hogy ök is szíveskedjenek a forrást és szerzőt minden olyan esetben megjelölni, amikor teljes terjedelemben vagy a szerzői jogi törvényben meghatározott ,.bo idézet" formájában használják fel a BUDAPEST-ben közölteket. Flöre is nagyon köszönjük. Több kedves ohusonknak. A szerkesztőségünkbe érkezett versek olyan mértékben felgyűltek, hogy szíves türelmüket kérjük azok elbírálásáig. Egyébként is: a „Budapest" jellege miatt csak kevés verset tudunk közölni. Kérjük tehát, hogy munkáikat inkább az irodalmi lapokhoz juttassák el. Nagy József Budapest, VI., Izabella u. 44/b. Jó egészséget kívánunk önnek. Levelét továbbítottuk Duczynska Ilonának. Dr. Honti József Budapest,XII., Böszörményi út 42. Újabb cikkét köszönjük. Információját pedig itt teszszük közzé, Richard Bright angol orvostudóssal kapcsolatban, akinek Pest-budai látogatásáról szóló írását szeptemberi számunkban közöltük: „Október 16-án Londonban, a Guy kórház falán — ahol Bright egész életén át dolgozott — magyar emléktáblát lepleztek le; a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal és a Brit — Magyar Társaság ajándékát." Lénárd László Budapest, V. Október 6. u. 22. Van Dyke Szent János evangélistájának színes reprodukciójával — melyet júniusi számunk hátsó borítóján közöltünk — valóban az ön által is észrevett súlyos hanyagság történt: a nyomdai eljárás során a diafelvételt fordítva, „tükörben" nyomták. Kívánságát - hogy a hibát helyrehozandó, a szöveg-helyesbítésekhez hasonlóan ismét közöljük a reprodukciót, most már helyesen — megfontoljuk. A sajnálatos mulasztás fokozott ellenőrzésre int bennünket. Dr. Waigand József Budapest, II/A Báthory László u. 10. Bár az utcanevekkel már jónéhányszor foglalkoztunk lapunkban, Önnek igaza van: Nagy-Budapest kialakításának 20. évfordulóján végre illő lenne megnyugtató módon rendezni az e téren eluralkodott zűrzavart. Idézünk leveléből: „. . . Néhány kirívó példa: 21 fővárosi út, utca és tér van elnevezve Kossuthról; van 19 Petőfi, 18 Dózsa, 17 Rákóczi, 16 Hunyadi, Széchenyi, Vörösmarty, 14 Zrínyi és Bajcsy Zsilinszky, 13 Árpád, Baross, Batthyány, Budafoki, Jókai, József Attila, Szabadság, Táncsics, 12 Ady, Arany, Bem, Eötvös, Kinizsi, Mátyás király, Tompa, Attila, Kolozsvári, Ságvári, 10 Álmos, Brassó, Deák, Kassai, Lehel, Pozsonyi — a tízen aluliakat már nem is részletezem. Ha azt akarnók, hogy egy-egy nevet csak egy utca viseljen, 1491 új nevet kellene adni. Ehhez járul még 259 számozott, névtelen utca; összesen tehát 1750 megváltoztatandó utcanév . . . Ugyanakkor nem egyszer olyan neveket változtatnak meg, amelyek csak egyszer fordultak elő Budapest térképén. Máskor ősi, -=r:'*ite „műemléknek" mondható utcán-:'eket módosítanak: pl. az V. kerületi Egyetem, Kaplony, Nádor utca, Eskü tér, a VI. kerületi Király utca stb. Mivel az ősi utcaneveket semmi sem védi, könnyen sorrakerülhetnek a belvárosi Magyar, Szerb, Bástya, Reáltanoda, Vármegye stb. utcák nevei is . . ." Néhány javaslatát az illetékesek figyelmébe ajánljuk: „A Fővárosi Tanács megfelelő bizottságát egészítsék ki minden kerület olyan képviselőiből, akik kerületük múltját jól ismerik és becsülik. A tv kerületi vetélkedőjén sok üyen embert ismertünk meg! Néhány elvet kellene rögzíteni: r. párolni', illetve védetté kell nyüvánítani azokat az elnevezéseket, amelyeknek messzenyúló várostörténeti hagyományuk van, tehát bizonyos értelemben műemlék-jellegűek. 2. Az ilyen műemléknek minősülő, de időközben mégis megszüntetett neveket vissza kellene változtatni ősi alakjukra (pl. Egyetem utca, Ferenciek tere stb.). 3. Meg kell tartani, vagy visszakeresztelni azokat az utakat, amelyek a fővárosból kivezető utak irányát jelzik: pl. Soroksári, Üllői, Gyáli, Ceglédi, Fóti, Hidegkúti, Budakeszi, Zugligeti, Budaőrsi stb. Ezeket alkalmasan ki is lehetne egészíteni a modern kivezető autóutak neveivel: pl. a Bécs felé vezető új autóstráda lehetne Új Bécsi út. Egyébként az is tarthatatlan, hogy az Üllői út Kispest határánál egyszerre Vörös hadsereg útjává lesz, majd Lőrinc határától ismét Vörös hadsereg útja — de élőről kezdődő házszámozással! (Egyébként Budapesten 5 főútvonalat neveztek el Vörös hadsereg útjának.) 4. Ameddig Nagy-Budapesten közel kétezer azonos nevű utca van, addig az egyetlen egyszer előforduló nevűeket ne lehessen megváltoztatni. 5. Az azonos nevű utcák esetében a kerületi küldöttekkel kiegészitett bizottság döntse el, melyik őrizze továbbra is a nevet, és melyek kerüljenek a megváltoztatandó utcanevek listájára. 6. Engedtessék meg, hogy az utcanév-változtatásokkal kapcsolatban is tehessek néhány konkrét javaslatot: a) Elsősorban az utca irányáról vagy a benne található jelentős létesítményről történjék az elnevezés (pl. a Kossuth Lajos tér lehetne Parlament tér), b) Emléket lehetne állítani az utcában esetleg régebben létezett létesítményeknek — a kerületi vetélkedőn számos ilyen, elfeledettnek hitt emlék vált ismertté; őrizze őket legalább az utcanév! c) Mivel 1750 új nevet találni nem könnyű, javaslatokat kellene kérni a szaktudományok és iparágak képviselőitől is. Ezenkívül minden ország és nép, hasonlóképpen minden magyar város valamint az ismertebb keresztnevek kaphatnának egy-egy utcát. d) A megváltoztatásra kijelölt utcák lakói maguk is tehessenek javaslatot, tanácsi megbízottjaikon keresztül, utcájuk új elnevezésére." Mi magunk is reméljük, hogy húsz esztendő múltán végre megnyugtató módon rendeződnek az utcaelnevezések körüli problémák. Szerintünk a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának kellene vállalnia ezt a nagy körültekintést igénylő munkát, valóban a kerületek képviselőinek messzemenő bevonásával. Annál is inkább, mert a legtöbb változtatást a külső kerületekben kell végrehajtani. Az utcanevek védelmét egyébként — mint arról már hírt is adtunk — a Fővárosi Tanács már intézményesen megkezdte! Dr. Lévai Zoltán Budapest, XIV., Kacsóh Pongrác lit 7. Az októberi „Mozi-válság?" című cikkünkhöz fűzött észrevételeit köszönjük. Idézzük az idegennyelvű mozi megszüntetésével kapcsolatos panaszát és javaslatait, mert úgy hisszük, ez sokakat érint: „Az illetékesek a ráfizetéssel indokolták a Gorkij idegennyelvű mozi megszüntetését. Valóban, a mozi sokszor kongott az ürességtől — de miért? Elsősorban a nemtörődöm, rossz szervezés miatt. Én pl. abban az időben angolt tanultam. Olykor egy, másfél, néha két hónap is eltelt két angol film vetítése között. Hogyan lehetett volna ezeket a ritka, rendszertelen előadásokat szervesen beleillesztenie bárkinek is a nyelvtanulásba, azaz rendszert csinálni a mozilátogatásból? így senki sem tudta kihasználni azt az óriási segítséget, amit az idegennyelvű film tud nyújtani a nyelvtanulásban. Javaslom, hogy újra nyissák meg az idegennyelvű filmek moziját. Higyjék el: többről van itt szó, mint pusztán üzleti kérdésről. Egyébként: gondos, jó szervezéssel az üzleti érdekek sem szenvednének csorbát. Bérleteket lehetne kibocsátani; legfőképpen pedig a műsorszerkesztést megváltoztatni. A legfontosabb : minden héten láthassanak-hallhassanak a mozilátogatók az érdeklődésüknek megfelelő, idegennyelvű filmet. Szerintem négy nyelvre kellene koncentrálni a műsort: angol, orosz, francia, német. És a hét azonos napján azonos nyelvű filmet vetítsenek — ugyanazt a filmet akár hatszor is, kéthavi szünetekkel. A két legfontosabb nyelvből hetente kétszer lehetne vetítés, például így: hétfőncsütörtökön orosz, kedden-pénteken angol, szerdán francia, szombaton német nyelvű. És egy ilyen illetve ehhez hasonló beosztáson legfeljebb csak évenként szabad módosítani. Amíg a látogatottság nem emelkedik kellően, elég, ha csak a 6 órás előadásokon vetítenének idegennyelvű filmet; de meggyőződésem, hogy az új, átgondoltan megszervezett rendszerben oly mértékben megnőne az érdeklődés, hogy fokozatosan mindhárom előadasban át lehetne térni az idegennyelvű film vetítésére. Hiszen semmivel sem könnyebb egy nyelvtudást megőrizni, mint megtanulni — ehhez pedig egy idegennyelvű mozi óriási segítséget tud nyújtani." Tokodi Mihály Budapest, XIX., Hunyadi u. 32. Sárdi Györgynek a levegőtisztaságról irott cikkéhez (Budapest 1969. 9. sz.) fűzött kiegészítő megjegyzéseiből az alábbiakban idézünk: „Ha a nagyvárosok levegőjének javításáról szólunk, mindenképpen beszélnünk kell a mesterséges levegőtisztítás mellett az egyik legjelentősebb „berendezésről": a főváros körüli erdők és a fás növényzet szerepéről. A városunkat körülvevő karéjalakú vegetációs szűrő mellett szerencsénk az is, hogy nálunk az uralkodó szélirány É —ÉNY, amely a hegyeken irányt változtatva, a pesti oldal felé, keleti irányba fordul. Ez a szél biztosítja a város átszellőzését. Ugyanebben van fontos szerepe a hőmérsékletkülönbség hatására kiahkuló helyi légáramlásnak, különösen !.ydrcr_. Es ha nem volnának a város kórül erdők ? Alapos vizsgálatok kimutatták, hogy a város melletti erdők talajának közelében hatszor tisztább a levegő, mint a városban; emellett az erdő az érkező por és füst 84 százalékát felfogja. Jelentős az erdei fák és cserjék gomba-és baktériumölő hatása is. A nagyvárosok levegője az ipari szennyeződésen kívül 3 m3-enként 30 — 40000 baktériumot tartalmaz. Bizonyos fafajok — tölgy, gyertyán, nyír, nyár, cseresznye, zselnice-meggy, mogyoró — környezetében viszont mL

'-enként csak 3 — 400 található belőlük. A káros radioaktív részecske is jóval kevesebb az erdő levegőjében. Miért mondottam el mindezt ? Mert szeretném felhívni a figyelmet Budapest erdőállományának fokozott védelmére, amit egész lakosságunk szívügyének kell hogy tekintsen, saját érdekében is. Egyébként a Gödöllői Állami Erdőgazdaság feladata, hogy — évente több mint 10 milliós költséggel — gondozza a főváros és környékének 4000 hektáros erdőkincsét." Végezetül elnézését kérjük a figyelmetlenségből adódó elírásért, amikoris az Erdőgazdaság „Kertészetének" tulajdonítottuk az Óhegy utca és Fehér út közelében folyó 11 hektárnyi fásítást — „Erdészet" helyett. 46