Budapest, 1969. (7. évfolyam)

11. szám november - Zolnay László: Komoly és csintalan címerek

A főváros életéből A budapesti munkásgyerekek közül 13,4 százalék kimarad a gimnáziumokból. A Fővárosi Tanács ezért különböző, újabb meg újabb módozatokat talál arra, hogy ezeknek a gyerekeknek a tanulmányait biztosítani lehessen. Az 1969,70-es tanévre nemcsak 750 budapesti középiskolás diák kap szociális és tanulmányi segélyt — ennek egész évi összege csaknem eléri a kétmillió forintot —, hanem a SZOT-tal együttműködve száz diák részére kedvezményes kollégiumi elhelyezést is biztosítottak. Külön erre a célra a II. kerületi Keleti Károly utca 37. szám alatt nyitottak otthont hetven fiú számára. Ugyancsak ebben a kerületben a Lórántífy Zsuzsanna utca 3. szám alatt harminc munkás származású diáklányt helyeztek el. A Fővárosi Tanács felhívta a művelődési otthonokat: rendezzenek a tehetséges munkásfiataloknak tanfolyamokat, szakköröket s szervezzenek korrepetálást. A művelődési otthonok vállalkozását a Művelődésügyi Minisztérium anyagüag támogatja. Mintegy hatvan gyógyszertárat jelölt ki a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központja, ahol a budapestiek hetenként kétszer bemutathatták házipatikájukat, s a gyógyszerészek ingyen felülvizsgálták a készleteket. Az ingyenes segítséget, sajnos, kevesen vették igénybe, holott a tapasztalatok szerint nagy szükség lett volna rá. A felülvizsgálók egyebek között megállapították, hogy a házigyógyszertárak nagyrésze elöregedett, sok gyógyszernek régen lejárt a szavatossági ideje. Találkoztak 15—20 éves gyógyszerekkel, amelyeknek szedése életveszélyes lett volna. Az ingyenes felülvizsgálatot tanácsos lenne minden esztendőben megismételni. A kalauz nélküli közlekedés bevezetésétől azt várták a pestiek, hogy javul az autóbusz-forgalom. A BKV vezetői azonban nem tudtak a nyári hónapokban jobb utazási körülményeket teremteni, mert az időjárási viszonyok miatt naponta néha háromszáz autóbusz is leállt néhány órára a vonalakon. Az őszi csúcsforgalomra már jobban felkészültek. Az Ikarustól folyamatosan 65 csuklós, 30 százszemélyes, 15, egyenként 60 személyes autóbuszt rendeltek. A közismert kocsivezetői létszámhiány azonban még mindig akadálya a valamelyest is jobb autóbusz-forgalomnak. Ahhoz, hogy teljesen megszűnjék a zsúfoltság, többszáz új autóbuszra, s rengeteg más olyan beruházásra lenne szükség, amely újabb százmilliókat igényelne. Átmenetileg sokat várnak attól is, hogy többszáz autóbusz főjavítását vidéken végzik el, ahol nagyobb a szakemberkapacitás és a főműhelyben dolgozó szerelők átkerülhetnek a garázsokba szervizmunkára. Hosszantartó vita folyt akörül: sétahely maradjon-e a Duna-korzó,avagy sem? A Fővárosi Tanács városrendezési főosztálya döntött: a korzó marad. A terv az, hogy a Lánchíd és az Erzsébet-híd közötti alsó rakpart szélén vasbetonból korlátot építenek, hogy az alsó rakpart elöntését esetleges áradáskor megakadályozzák. A villamosokat levezetik a raktársor helyére, de úgy, hogy az utasok kiláthassanak a Duna, illetve Buda felé. Egy másik tervváltozat szerint a vasbetonfalat nem a rakpart szélén, hanem a villamossínek mentén emelnék, hogy az csupán a villamosokat védje a víz ellen. Egyes kerületekben kevés az élelmiszerüzlet. A XI. kerület tanácsa elhatározta: minden olyan jelentkezőt támogat, aki hajlandó vegyes élelmiszerboltot nyitni és fenntartani. Az épülő lakótelepeken is be kell vonni magán-élelmiszerkereskedőket az ellátásba. Még arról is szó lehet, hogy esetleg állami támogatással, hosszú lejáratú kölcsön segítségével építhessenek üzletet a jelentkezők. 7,8 százalékkal növekedett a gyógyszerfogyasztás a fővárosban az 1969-es év első hat hónapjában. Az adatokból kitűnik, hogy főként az antibiotikumok kereslete nőtt rohamosan. Hat hónap alatt például Vegacillinből több mint egymillió doboz fogyott, Tetranból 168 ezer. (Körülbelül 30 ezerrel több,mint 1968 első félévében.) Világjelenség, hogy a nagyvárosok lakói a felfokozott életritmus következtében mind rendszeresebben fogyasztanak nyugtatókat; Budapest azonban a világranglistán indokolatlanul előkelő helyet foglal el. A főváros mintegy másfél millió felnőtt lakosa az év első hat hónapjában csupán a tíz legdivatosabb altatóból és nyugtatóból körülbelül 55 millió szemet vett be. S a fogyasztás továbbra sem csökken. Kapóssá vált a Dorlotin, amelyből csaknem 2,5 mülió szem fogyott, Hipnoválból több mint félmillió. Seduxenből az elmúlt félévben másfélmillió tablettával több fogyott, mint tavaly, azonos időszakban. A Józsefvárosban évről évre emelkedik az életveszélyesnek nyilvánított lakások száma. Ezért a negyedik ötéves tervben 2490 lakást kell lebontani; helyettük 3600 épül. A lakosság sokat panaszkodik a műhelyek és üzemek okozta zaj miatt is. A jövőben ezért fokozott szigorúsággal bírálják el az új telepítési kérelmeket, hogy a már meglevő lárma legalább ne fokozódjék. Ezenkívül a kerületből 19 üzemet ki kell telepíteni, 34-et pedig áthelyezni. Az ellenőrzés, sajnos, nyolc olyan működő gyárat talált, amelyeknek még a múlt év végéig el kellett volna költözniök, de még mindig zavarják a környékbelieket. Néhány éve még tömegesen érkeztek Szabolcsból és az ország más, kevéssé iparosított megyéiből Budapestre segédmunkások. Jelenleg a tsz-ek, állami gazdaságok, a helyi és a Budapestről kihelyezett ipar lekötik a helyi munkaerőt; a főváros számára tehát kimerülőben van a vidéki munkaerőtartalék is. Budapesten pillanatnyilag körülbelül 29 ezer munkahelyre keresnek munkásokat. Á Fővárosi Tanács Munkaügyi Osztályához egyetlenegy helyről sem érkezett jelentés munkaerőfölöslegről. A legnagyobb a hiány a gép-, a járműiparban, a kohászatban, a híradástechnikai és a vegyiparban: ezekben az iparágakban azonnal 14—17 ezer munkás helyezkedhetne el. A könnyűiparban körülbelül 5 ezer, az építőiparban 7 ezer munkaerő hiányzik. Az új szabálysértési kódex bevezetésének első tapasztalatait megvitatták a Fővárosi Tanácsban. Megállapították, hogy egyszerűsödött az ügyintézés, csökkent a fellebbezésre jogosultak száma, meggyorsult a végrehajtási eljárás a kódex bevezetése óta. A kiszabható pénzbírságok maximuma 3000 forintról 5000 forintra emelkedett és a tárgyalás nélkül kiszabható pénzbírság összege 200 forintról 500 forintra ugrott. Az utcai lámpák rongálói sok munkát adtak az utóbbi időben az Elektromos Művek csepeli kirendeltségének. Az év első felében például 1500 izzót és 50 porcelánfoglalatot kellett cserélni, illetve pótolni. A Tanács a helybeli lakóbizottságok és a KISZ-isták segítségét kéri: lépjenek fel a kártevők ellen, jelentsék fel a notórius lámpapusztítókat. Nagy a garázshiány: 60 ezer személykocsi fut a fővárosban, s bármennyire takarékoskodnak is minden négyzetméternyi hellyel, a Fővárosi Garázsipari Vállalat garázsai 1500 autónál többet nem tudnak befogadni. Az utóbbi tizenöt esztendőben mindössze egy garázs épült, s számottevő változás egyelőre nem is várható. A Fővárosi Tanács társas garázsépítési akcióval próbál enyhíteni a gondokon. Nagyblokkos technológiával építhető, többemeletes garázsokra gondolnak, amelyeknek kezdetben csak két szintjük épül meg, s kellő számú jelentkező esetén erre újabb két, vagy akár négy emelet építhető. A huszonkettedik nemzetközi művészettörténeti kongresszus alkalmából fővárosunk másodszor látta vendégül a világ művészettörténészeit: • 1896-ban a IV. kongresszust szintén Budapesten tartották. A Fővárosi Levéltár anyagának 65 százaléka, mintegy 10 ezer mázsa súlyú, 10 ezer folyóméternyi dokumentum még mindig a Bazilika alatti pincében fekszik, jóllehet több mint 25 év telt el azóta, hogy a városházáról átköltöztették. Az elmúlt évben a Levéltár a Fővárosi Tanács közvetlen felügyelete alá került, és a Tanács fejlesztési tervébe iktatta az anyag elhelyezését. A Bazüika altemplomában a romlásveszély mellett túlzsúfoltsággal is küzdenek; jó ideje a helyhiány miatt már nem tudnak új iratanyagot átvenni. Vagy új épületre, vagy új helyiségre lenne szükség. Amennyiben az új levéltári törvény értelmében — amely támogatja az iratvédelmet — a Fővárosi Tanács operatívan intézkedik, még megakadályozható, hogy a hatalmas levéltári anyag elpusztuljon. A Bazilika altemplomában már csak néhány évet bírhat ki a levéltár anyaga. 46