Budapest, 1969. (7. évfolyam)

11. szám november - Dr. Györök Ferenc főkapitányhelyettes: Fiatal bűnözők

nagy megrendülést, sokszor erkölcsi törést okoznak a gyermekeknél és a fiatalkorúaknál. A válások okozta káros hatások nemegyszer játszanak szerepet a fiatalkorú bűnelkövetésében. A rendőrség okfelderítő munkájának tapasztalatai szerint az esetek többségében a szülők válása, illetve a válást megelőző párharc súlyos következményekkel jár és eléggé gyakran szerepel a bűntett elkövetésének konkrét okaként. Teljesen abnormális ugyanis az a nevelési helyzet, amikor a szülők egymás ellen játszák ki gyermeküket. A válást elhatározó szülőnek számolnia kell azzal, hogy döntésének legnagyobb kárvallottja a gyermek. Túlzott és megalapozatlan lenne azt állítani, hogy minden válás szükségszerűen a gyermek zülléséhez vagy erkölcsi kisiklásához vezet, mégis, nem szabad elhallgatnunk, hogy ezeknek a gyerekeknek a veszélyezettsége nagyobb, mint azoké, akiket szüleik harmonikusan nevelnek. Feltűnően magas és abszolút számaiban egyre növekszik azoknak a bűnelkövetőknek a száma, akiknek szülei különváltan élnek. Megdöbbentően magasak ezek a számok a fővárosban, ahol a felelősségre vont fiatalkorúaknak mintegy 30%-át érinti. Számos család él még a fővárosban rossz lakásviszonyok között. A kis lakóterületen összezsúfolódott nagy létszámú családban az anyagi, vagy egyéb problémák miatti veszekedések sem tesznek jó hatást a fiatalokra. Ezen túl elég sok az olyan szülő, aki züllött, erkölcstelen életmódjával komoly mértékben fenyegeti gyermeke erkölcsi fejlődését. Az az anya vagy apa, aki már a börtönt is megjárta, vagy éppen börtönbüntetését tölti, képtelen ellátni a gyermek nevelését, felügyeletét, ellenőrzését. Az ilyen gyermek szintén az utcára kényszerül és sok esetben követi szülője életmódját. (1968-ban a terheltként felelősségre vont fiatalkorúak közül 137-nek volt az apja vagy az anyja büntetett előéletű.) Különösen egyes cigánycsaládoknál fordult elő, hogy a fiatalt bűncselekmény elkövetésére buzdítják, vagy éppen eszközül használják fel, pl. a besurranásos lopásoknál. Az is előfordul, hogy a fiatalkorú által elkövetett bűntettből származó javakat a szülő rejti el, vagy éppen ő értékesíti. Az ilyen, gyermeke nevelését súlyosan elhanyagoló szülővel szemben ifjúság elleni bűntett miatt járunk el. Hangsúlyozni szeretném — a közelmúltban e tárgyban végzett felmérés adatai is igazolják —, hogy az ebben az eszközben rejlő lehetőségeket még korántsem használtuk ki. A fővárosban még kevés eljárást kezdeményeztünk, illetve folytattunk le az ilyen szülők ellen. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint a bíróság által ifjúság elleni bűntett miatt elítéltek száma az utóbbi három évben csökkenő tendenciát mutat. (1966: 126,1967: 89,1968: 73 elítélt.) Ennek részint szubjektívek az okai, pl. a közvetlen lakókörnyezetben élők, de a gyámhatóságok is tartózkodóak a feljelentés, tanúvallomás megtételénél. Ennek következtében bizonyítási nehézségek állnak elő. Másrészt objektív okai vannak: a szülő elítéltetése esetén több gyermekét állami gondozásba kellene venni, erre viszont intézeti férőhelyhiány miatt nincs lehetőség. A fiatalkorú bűnözés tapasztalataink szerinti, egyik leggyakoribb oka a bűnöző környezet hatása, a felnőttek rosszirányú befolyása. Különösen élesen jelentkezik ez a bűnöző galerik tevékenységénél, mely csoportok vezetői, illetve hangadói a legtöbb esetben börtönt, vagy javító intézetet megjárt személyek, visszaeső bűnözők. Korábbi bűnöző életmódjuk hamis dicsfénybe állításával felkeltik a bűnözés „romantikája" iránti érdeklődést, vágyat a náluk fiatalabbakban, tapasztalatlanabbakban,hamis tanácsaikkal, ötletadásaikkal elindítják a fiatalt a bűnözéshez vezető úton. Adataink szerint a fiatalkorú terheltek mintegy 10—15%-a követi el cselekményét felnőttkornak befolyására, csábítására, vagy felbújtására. A felbújtók, a szervezők az esetek nagy hányadában nem vesznek részt a cselekmény elkövetésében, pusztán az ötletet adják, ők maguk a háttérben maradnak, ugyanakkor a bűncselekményből származó előnyök nagy része az övék. Külön említést kell tenni azokról a felnőttekről, akiknek nagy szerepük van fiatal lányok prostituálódásában, bűnöző, munkakerülő életmódjuk kialakításában. Gyakori az az eset, mikor az intézetekből megszökött lányoknak szállást és élelmet biztosítanak, eleinte szexuális ellenszolgáltatásért, később azután megfelelő haszon ellenében alkalmi partnerről is gondoskodnak. Az ilyen, a fiatalkorúakat bűnözésre felbújtó, vagy bűnözésre nevelő felnőttel szemben is lehetőséget biztosít a törvény (BTK. 274. §. [2] bek.) a fellépésre, ezzel az eszközzel azonban a hatóságok csak rendkívül ritkán élnek. (Évenkint Budapesten mindössze 5—10 ilyen eljárás indul.) Számos kárt okoznak homoszexuális személyek is a fiatalokkal kapcsolatban. Az alkohol és a bűnözés közötti összefüggés közismert. Tapasztalataink szerint az alkoholizmus a fiatalkorúakra az alábbi három fő formában gyakorol hatást: — a szülők alkoholizmusán, — a fiatalkorúak alkoholos állapota miatt, — azokban az esetekben, amikor alkoholista szülőktől gyenge fizikumú, vagy képességű, esetenkint szellemileg fogyatékos utódok származnak. 1. A fejlődésben levő fiatalkorúak tudatára és magatartására súlyosan hat a szülők alkoholizmusa. A korábban már tárgyalt családon belüli viszályok egyik leggyakoribb oka az apa vagy anya vagy mindkettő iszákos életmódja, mely közvetve vagy közvetlenül szerepet játszik abban, hogy a fiatal a bűnözés útjára lép. 2. A felelősségre vont fiatalok átlagosan 4—5%-a ittas állapotban követi el a bűncselekményt. Az alkohol okozta mesterséges izgalom a fiatalkorúakban meglevő gátlásokat feloldja, a bátorság, az erő, a felnőttekkel való egyenlőség képzatét szüli. Különösen nagy szerepe van az ún. erőszakos bűncselekmények elkövetésében, mint pl. testi sértés, erőszakos nemi közösülés, hivatalos személy elleni erőszak és garázdaság bűntetteinél. Számos esetben a fiatalok azért követnek el bűncselekményt, hogy alkoholhoz jussanak. Érdekességként említeném meg, hogy pl. a Közért betöréseknél az ellopott italárukból következtetni lehet az elkövető életkorára (a gyermekkorúak az édes likőrféleségeket kedvelik, az idősebb korosztályok a borokat, és az erősebb égetett szeszféleségeket tulajdonítják el). A lopásból származott szeszesital mértéktelen fogyasztása és ennek következményeként a kórházba szállítás nem egy esetben vezetett már a bűncselekmény elkövetőjének nyomára. 3. Jelentős a száma az olyan bűncselekmény t elkövető fiataloknak, akik szellemi fogyatékosságban szenvednek. A velük szemben lefolytatott eljárás során, a gyógypedagógiai vizsgálatból és környezettanulmányból gyakran kitűnik, hogy szüleik alkoholisták. A vázlatosan kiragadott, a fiatalok bűnözésében közrejátszott néhány okcsoportban rejlő veszélyekre a legkülönbözőbb fórumokon és publikációkban már felhívtuk a figyelmet. Ezen okok pusztán rendőri eszközökkel nem küszöbölhetők ki, háttérbe szorításukra az egész társadalom összefogására van szükség. ISZLAI ZOLTÁN Öszi lombok Nem tudom, a tisztánlátás gyorsfényképezése mikor rögzített ezüst szoborrá. Állok a lejtőn, mögöttem a város, mögöttem városnak zúgása. Ó, én városom, eressz, hadd szívjon fel a fény, mint felhővé sem gomolyult víz harmatát. Amikor tőled elmentem talpig sújtott a villám. Földszintes ablakokból az ágynemű savanyú gőze szállt. Tengette magát a sivataggá ítélt kővilág. Az ősznek lombjait, ősz dacos lombját szaggattam, ahol értem. Vizeknek bölcsessége, asszonyok csapata, füveknek harmata, címszavak találatai, zsoltárok jószaga, békés reggelbe húzó éjszaka: a lomb zizeg, csak szemeidben biztat a tigrisfoltos, nyári dél, egy hosszú úton amelyet árnyék véd a lángtól. 27