Budapest, 1969. (7. évfolyam)
10. szám október - Zolnay László: Budai közlekedés az „előidőkben”
A OZERKESZTÖ POSTÁJA A BUDAPEST rendszeresen közöl dokumentum jellegű írásokat; örömmel vesszük tudomásul, ha laptársaink és a tömegkommunikációs eszközök cikkeinket forrásként felhasználják. Lapunk egyik legfontosabb feladatát teljesíti, ha ebben a vonatkozásban széles körben segítséget nyújt mindazoknak, akik azt igénylik. Mivel azonban — miként olvasóink tapasztalják — ezeket az írásokat minden alkalommal a szerző nevével közöljük, ezúton kérjük tisztelettel szerkesztőtársainkat, hogy ők is szíveskedjenek a forrást és szerzőt minden olyan esetben megjelölni, amikor teljes terjedelemben vagy a szerzői jogi törvényben meghatározott „bő idézet" formájában használják fel a BUDAPEST-ben közölteket. Előre is nagyon köszönjük. Cseh József BudapestXX., Nagy Sándor u. 151. az alábbi levelet intézte szerkesztőségünkhöz: „Folyóiratuk májusi számának A főváros életéből c. rovatában, a Pesterzsébetről szóló információba hiba csúszott be. Téves az, hogy a százdi monostor a mai Pesterzsébet helyén állott. Valójában Borsod megye déli részén, a Tiszához közel feküdt. Péter ispán a monostor alapításakor javadalmakkal látta el — mint ahogy azt Önök is megírták—,és az adományozott puszták (települések) közül három Pest megyei volt: Rákoscsaba, Gubacs és Némedi. A vonatkozó oklevél tanúsága szerint Gubacs puszta 1067 körül már állott. A török hódoltság alatt (1526) elpusztult Gubacs község helyére települt 1870-ben Erzsébetfalva — a későbbi Pesterzsébet. A XX. kerületben többen foglalkozunk helytörténeti gyűjtéssel és kutatással. Bármikor készséggel állunk szíves rendelkezésükre e területtel kapcsolatban." Köszönjük helyesbítését. N. K. Budapest XIX. A haszonállattartási engedélyek a kerületi tanács igazgatási osztályának hatáskörébe tartoznak. Amennyiben vitás kérdések merülnek fel, döntésre a Fővárosi Tanács Általános Igazgatási Osztálya (Bp. V. Városház u. 9—xi. I. em. 526.) jogosult. Ha fellebbezéssel kíván élni, szíveskedjék az Igazgatási Osztálynak az ügyre vonatkozó hivatalos iratokat is bemutatni. Tudomásunk szerint egyébként a haszonállattartásra vonatkozó új rendelet még csak ez évben kerül megvitatásra a fővárosi tanácsülés elé. Az új rendelet hatálybalépéséig az eddigiek — a 2/1956. és a 2/1960-as Fővárosi Tanács rendeletek — érvényesek. Dr. Kunz Ernő fővárosi tisztviselő. Kifogásolja, hogy „Óbuda kallódó értékei" c. írásunkban (1969 júliusi szám) a szerző „alábecsüli Tabánt, hogy Óbudát jobban kiemelje. A cikkíró ezt írja: »Tabánnak — a közhiedelemmel ellentétben — rövid és jelentéktelen múltja volt.. .« Nagy tévedés, amit lapjuknak nem szabad meggyökereztetni! A Tabánban a régészek olyan értékes anyagot gyűjtöttek az összes történelmi korokból, amely bámulatra méltó. .. Tabán egyedül bizonyíthatóan a világ legöregebb települése, mert egyetlen helyen itt voltak meg az összes történelmi korok emlékei. Ne csepüljük le tehát a Tabánt, hogy a különben úgyis nagy történelmi múlttal bíró Óbudát kiemeljük..." Ön a szerzőt túlbuzgó óbudai lokálpatriótának véli, aki Óbuda értékeinek védelme érdekében „lebecsüli" más ősi városrészek jelentőségét. Azt hisszük, a cikk szerzőjének tulajdonított hibába ezúttal kedves levélírónk esett; Tabán „rövid és jelentéktelen múltja": ez a kitétel a városrész történelmi, közéleti szerepére, viszonylagos jelentőségére — Óbudához képest — vonatkozó megjegyzés volt, ami nem áll ellentétben Tabán településtörténeti jelentőségének elismerésével. Egyébként a „Város az időben" c. történeti sorozatunk VI. részében (mely a decemberi számban jelenik majd meg) Dr. Bónis Éva kandidátus tollából bővebben olvashat a Tabán múltjáról, ahol valóban már az eraviszkuszok idejéből találtak településtörténeti emlékeket. Balogh László Bp. VI. Népköztársaság útja 1. „Operaházunk szobrait is az ismeretterjesztés szolgálatába!" — írja levele mottójaként. S kérdezi: miért nem tudhatja a fővárosi meg a sok külföldi érdeklődő, kiket ábrázolnak az Operaház oromzatán tavaly elhelyezett szobrok? Javaslata: a szobrok talapzatán tüntessék fel az ábrázolt alakok nevét. -Érdeklődésünkre az Operaház illetékesei elmondották, hogy a szobrok elhelyezésekor a fenti probléma felmerült ugyan, de a nevek felvésése nem látszott célszerűnek: a szobrok oly magasan vannak, hogy a járókelő semmiképpen nem olvashatná el a talapzatukra vésett feliratot. Egyébként — az ismeretterjesztést szolgálandó — a 16 szobor, balról, a Dalszínház u. felől, sorrendben a következő neves zeneművészeket ábrázolja (zárójelben feltüntetjük a szobrász nevét): Monteverdi (Ispánky József), Scarlatti (Győri Dezső), Gluck (Győri Dezső), Mozart (Marton László), Beethoven (Marton László), Rossini (Tar István), Donizetti (Tar István), Glinka (Mikus Sándor), Wagner (Mikus Sándor), Verdi (Pátzay Pál), Gounod (PátzayPál), Bizet (Várady Sándor), Muszorgszkij (Várady Sándor), Csajkovszkij (Antal Károly), Moniuszko (Antal Károly) és Smetana (Ispánky József). Bisky Géza Budapest. A vízmércékről valóban nem közöltünk még ismertetést. Olvasómk tájékoztatására idézünk leveléből: „A Vár délkeleti szegélyén, egy új emléktábla tanúsága szerint, a Déli nagy vízi körbástyával védett középkori királyi vízmű XVIII. sz.-i kútgépháza előtt volt a régi budai „Nádori" vízmérce, amely 1817 áprilisában úszósmérce szerkezetet kapott. 1817 május i-től a hírlapok már közölték a Duna napi vízállásait. A mérce 1877-ben pusztult el, a régi királyi vízmű lebontásakor. Az említett falszöglet áll alapköve felett. A dunai hajózás, a vízi és fővárosi térképezés, a vízellátás és vízjelzés, az árvédelem és folyamszabályozás e legrégibb hazai műtárgyára emlékeztet az emléktábla, melyet felállításának 150. évfordulójára 1967-ben helyezett el a Fővárosi Tanács végrehajtóbizottsága... Kérdéseit is tolmácsoljuk: „Egy kevéssé ünnepélyes probléma: odaillik-e fővárosunk kirakatába a sok utcai WC ? Nem lehetne-e fokozatosan a föld alá süllyesztem mindet? Vagy: miért nem kerítenek el kerítéssel játszóhelyeket a gyerekek számára, amint ez a IX. Köztelek u. és Üllői út sarkán történt ? A gyermekek biztonsága minden kerületben egyaránt fontos — a IX. kerület példáját a többi is követhetné. . . Miért nincsenek az aluljárókban postaládák? Általában hanyagságot tapasztalok a postaládák körül; ahol pl. óránkénti ürítést jelez a zománctábla, csak naponta kétszer viszik el a postát..." Megjegyzéseit ezennel az illetékesek figyelmébe ajánljuk. Utóbbi panasza azonban így nehezen orvosolható: nem írja ugyanis, hol tapasztalt ilyen hanyagságot a postaládák ürítésében. Ami az új rovatok indítását illeti: ilyen történeti és művészeti ismertetéseket folyamatosan közlünk; s nem is 10—20 sorban, hanem terjedelmes cikkekben. Barna Károly Budapest. Köszönjük levelét. De valószínűleg elkerülte figyelmét a júniusi számunk 39—40. oldalán megjelent cikk: „A Nemzeti Panteon terve Széchenyi Istvántól napjainkig." Szerzője, Jécsai Andor részletesen ismerteti a Gellérthegyre tervezett elképzeléseket is. Ami pedig a nagyrészt meg sem valósult felméréseket s azok műszaki vonatkozásait illeti: ezeket olyannyira szaknyelven tolmácsolja, hogy idézésétől el kell tekintenünk. Agócs Géza ny. tanár Borzavár, Veszprém m. Küldeményeink minden bizonnyal keresztezték egymást. Fáradozását köszönjük, de csak megismételhetjük korábbi üzenetünket: amennyiben a forrásanyagokból önálló kis közleményeket szerkeszt, úgy azok „Mozaik" rovatunkba talán beilleszthetők. A megjelent közlemények után, természetesen, tiszteletdíjat fizetünk. Arra azonban nincs lehetőségünk, hogy régi újságkivágásokért bárkit „kutatási és eszmei díjazásban" részesíthessünk; cikkíróink a témáikhoz szükséges forrásanyagot önállóan kutatják fel. S ezek az újságok pl. az Országos Széchenyi Könyvtárban minden kutató számára hozzáférhetők. NOVEM BE Rl SZÁM UNK TARTALMÁBÓL Munkácsi Miklós: A jövő szakmunkásai Sulyok Katalin: Iskola — egész nap Osgyáni Csaba: Vidéki munkások Pesten Siklós László: Népi ellenőrzés Szőllösy Klára: Vallomás Moszkváról A Fórum napirendjén: Szabadság-hegy, turistaházak, kötélpályák Zolnay László: Komoly és csintalan címerek Város az időben V. Kőszegi Frigyes: A későbronz- és a koravaskor lakói 45