Budapest, 1969. (7. évfolyam)

10. szám október - Bajor Nagy Ernő: Konyhák 90 ezer kosztossal

Ilyet se nagyon jegyez föl napjainkban a sportkrónika! Az NB l-es csapat szélsője szokatlan módon tört ki. így: — Én nem várok az iparosokra, megcsinálom magam. És fürdőnadrágra vetkőzve festeni kezdte a helyiséget. Festette olyan buzgalommal s annyi ügyességgel, hogy a vizsgázott szobafestő se különbül. A törvény rideg szava azt mondaná erre: kontárság ... Bürokráciát lenéző hajlamom meg így vélekedtet: itt valami legendás metamorfózis tanúja lehettem, áldassék az ügy, melynek szolgálata arra késztet elsővonalbeli aktív labdarúgót, hogy két kézzel nyúljon a munkának nem is rátestált neheze után. De fölhagyok a titokzatossággal! E mozzanat főszereplője Sátori Imre, az Egyetértés csapatának játékosa. Polgári munkaköre szerint a Gyermekélelmezési Vállalat 46. számú konyhájának a vezetője. Éppen akkor léptem be a Lakatos telepi konyha kapuján, amikor a vezető fülig meszesen végezte a mások munkáját — csak a helyiség tiszta és szép legyen. Történt itt valami ? Senki se várja valamiféle drámai katarzis történetét. Egyszerűen arról van szó, hogy vannak jó ügyek, melyek magukhoz bűvölik még azokat is, akik voltaképpen megtehetnék, hogy csak félszemmel figyeljenek oda. Hisz — Magyarországon élünk — nálunk a CSAPAT az, ami a franciáknál a Gárda, a görög szemében az Akropolisz dicsősége, vagy Lisszabon fiainál a jelmondat, amely szerint hajózni fontos, élni nem fontos. Ez a férfi azonban beleszeretett ebbe a feladatába. Azt mesélik — jaj, csak baj ne legyen belőle, mert a futball mégiscsak LABDARÚGÁS ! —, jobban érdekű, mint a mérkőzések sorsa, nem átallja és fontos összecsapások előtt néhány órával is kirohan Lőrincre, nehogy valami galiba legyen a konyhán. Úgy „bejátszotta" már magát a gyermekélelmezési szakmába, hogy már újításait, bizonyos ételkreációit is számontartják vállalatszerte. Ez pedig nem kis dolog. A Gyermekélelmezési Vállalatnál ugyanis vagy 1200-an dolgoznak, mintegy 100 üzemben. Kis történelem Most már, hogy csalétkül Uyen hosszan írtam egy sportolóról, hadd mondjam el fegyelmezett kurtasággal, mi is az előbb említett vállalat. Tizenhét esztendeje született meg a budapesti Központi Üzemélelmezési Vállalat. Két héttel alakulása után — hogy élelmezhessen is — átadtak neki 12 konyhát a Fővárosi Villamosvasút Jóléti Csoportjától. Majd rájuk bízták a Fővárosi Tanács valamennyi konyháját. Érdekes, hogy már kezdetben gyermek volt az általuk étkeztetettek 53,5%-a... Ez a vállalat alakult át 1955 januárjában Gyermekélelmezési Vállalattá, hogy Budapest óvodás, napközibe járó iskolás gyermekeit és a tanintézetek pedagógusait étkeztesse. így alakult náluk az étkezési létszám 1952—68 között: Év Óvodás Iskolás Felnőtt Összesen 1953 53OO II 23O 14 200 30730 1956 12532 23 511 9OO7 45 050 i960 22 508 36 435 10 061 69004 1964 22 264 48 865 II558 82 687 1968 26716 45 784 13 580 86080 Ha egyszerre és egyetlen asztalhoz ülne a csaknem 90 000 főnyi vendégsereg, az asztal hossza szerényen számítva is Pesttől Vácig nyúlna. Vajon hányszor hűlne ki az étel, amivel azt a mesebeli asztalt teliraknák ? ... És hányszor hűl ki az, amit a Vállalat házhoz — iskolához szállít ? Árny és fény — A statisztikának bő malaclopóköpönyege van — mondom Bajza Sándor igazgatónak. — Elfér alatta érdem és bűn egyaránt. Beszélgessünk most arról, amibe belepirul, ha szó esik róla. Nem beszélgetünk. Szó nélkül elém tesz egy irattartót, rajta a felirat: panaszbejelentések 1969." Idézek belőle: „... A bab kemény, főtlen, szinte ehetetlen, a tészta nyers, teljesen ehetetlen volt. A gyermekek éhesen maradtak. A konyhára már több ízben panaszkodtunk. Kérjük, ezúttal nyomatékosan figyelmeztessék a konyha vezetőjét, hogy a napközis gyermekek ellátásáról becsülettel gondoskodjon, ellenkező esetben a sajtóhoz fordulunk. A III., Vörösvári úti iskola tanári kara" Elég egyértelmű fogalmazvány. És — lám csak — a Vállalat juttatta el a sajtóhoz. ... A következő példát egy pesti levél szolgáltatja, a Mester utcai József Attila Általános Iskola panasza: „... A tanév első felében az étkeztetés változatosabb, ízletesebb volt, — bár hibák adódtak ebben az időszakban is, de a jóindulatot tapasztalva, nagyrészt a konyha vezetőjével megoldható problémák voltak. Nem mondható