Budapest, 1969. (7. évfolyam)

9. szám szeptember - dr. Honti József: Richard Bright látogatása Pest-Budán

ír: „Kitaibel professzor egy napon a klinikára kísért engem. Ez egy kicsi, de kitűnően megalkotott intézet, mind a betegek javára, mind pedig a hallgatók oktatására szolgál. Néhány kis kórteremből áll, mindegyikben csak 6 ágy van. A betegek mindegyik kórteremben betegségük szerint vannak elhelyezve. .. Minden hallgató a gondjaira bízott betegek kórtörténetét latinul adja elő és havonta köteles összefoglaló ismertetést készíteni. . . Nekem nagyon tetszett az a rend és pontosság, amit ebben a kórházban tapasztaltam és biztos vagyok abban, hogy híresebb intézetek tanácsokat kérnek ezen távoli és majdnem ismeretlen orvosi iskolától. El kell azonban ismerni, hogy az egész kisebb kiterjedése miatt könnyebben kezelhető, mivel a 4. és 5. évfolyamon nem volt több mint 11 hallgató és az alsóbb évfolyamokon sem volt több mint 30 hallgató." Kitaibel Pál professzor, a sokoldalú híres természettudós volt a kísérője a Botanikus Kertben is. Róla írja: „Kitaibel professzor, akinek vezetése alatt meglátogattam a kertet és aki kedvességével többször lekötelezett pesti tartózkodásom során, szakirodalmi munkáiról jól ismert a tudományos világban, egyike azoknak, akik úgy látszik, hogy különösen igénylik figyelmünket ezen a téren." Bright részleteket mutat be Kitaibelnek Waldstein prágai főnemessel közösen kiadott „Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungáriáé" című 3 kötetes munkájából. A gellérthegyi, akkor egészen új Csillagvizsgáló Intézetben Pasquich professzor, a kiváló csillagász és matematikus volt a kísérője. Elismeréssel ír a látottakról, különösen megragadja a szép panoráma, melyet sajátkezű rajzban örökített meg könyvében. Részletesen leírja Buda melegfürdőit, török vonatkozásait hangsúlyozva. Szól Pest rendőrségéről és tűzoltóságáról. Nem éppen hízelgő, amikor a közbiztonsági állapotokról ír: „Pest rendőrségi szabályzatai sok esetben nagyon pontosak, de nem elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzák a rablók fosztogatásait, akik gyakran nagy számban Bright rajza Pest-Budáról társulnak egymással, hogy akár London vagy Párizs kriminológiai évkönyveinek sem lennének szégyenére." A tűzoltóságról írja: „Különös gondot fordítanak arra, hogy megelőzzék a tüzek terjedését és a törvényekben bennfoglaltatik ez a kérdés. .. Nem engednek semmiféle házat építeni anélkül, hogy előzőleg a tervet alá ne vessék a rendőrbíróság és épületfelügyelőség bírálatának. A zsúpfödeles tetőket és fa kéményeket betiltották és még a korábban meglevőket sem engedélyezték, meghatározott időn belül le kellett bontani ezeket... Bizonyos iparosoknak — mint pl. kovács és ács — megtiltották, hogy egy fedél alatt folytassanak ipart. Megtiltják, hogy szénát és szalmát a házak udvarain tároljanak. Nincs senki, akinek megengednék, hogy házában több mint 4 font (1812 gram — H. J.) puskaport tartson. Fáklya használatát csak a város bizonyos részein engedélyezik..." Majd arról ír részletesen, hogy mi a teendő, ha valahol tűz keletkezik: „Ha ezen óvatossági rendszabályok ellenére valahol tűz keletkezik, nagyon súlyos felelősség hárul arra, aki megkísérli azt titokban tartani. Azért, hogy idejében információt lehessen nyerni a tűzről, egy magas toronyban 3 őr állandóan szolgálatot teljesít, akik közül az egyik a parancsnok. Bármiféle tűz legkisebb gyanúja esetén köteles a városi őrséget értesíteni és köteles a helyszínre tűzoltófecskendőket küldeni... a második őr trombita jel segítségével üzen arra a helyre, ahol a tűz kitört és a harmadik őr egy harangot üt egy, kettő, három vagy négy ütéssel a város kerületének megfelelően, amelyre neki a nyilvánosság figyelmét fel kell hívni. Elrendelték, hogy minden háztartásnak vizes hordót kell tartani... Néhány polgárt arra a célra neveznek ki, hogy kinyissák azokat a házakat, amelyekben a nyilvános tűzoltófecskendőket tartják.. . A város sorompói zárva vannak és senkinek sem engedik meg, hogy elemeneküljön." Részletesen leírja, hogy az egyes iparosoknak, mesterembereknek mi a teendőjük a tűzoltás munkájában. Több oldalon keresztül ír a kézműiparról, és a fővárosról írt beszámolóját a város történetének leírásával fejezi be. Pestről és Budáról a Duna jobb partján utazva érkezett viszsza Bécsbe. Egy hónappal később ismét útra kelt, ekkor a Balatonon, Keszthelyen, Horvátországban járt, Pécsen, Szekszárdon át érkezve ismét átutazott Pesten, de ez alkalommal csak rövid ideig tartózkodott itt, majd Martonvásáron, Székesfehérváron és Veszprémen át Grazba, majd Bécsbe utazott. Az idézett részletek tanúsítják: mennyire éles megfigyelés, pontosság jellemzi munkáját, mely a külföldi látogató szemével mutatja be a főváros életét a XIX. század elején. Irodalmi életünkről nagy anyagot gyűjtött és ezt külön munkában készült közzétenni. Sajnos ezt a tervet nem váltotta valóra, a magyar irodalmi életre vonatkozó, minden bizonnyal nagyon érdekes anyaga nem került kiadásra. Richard Bright (A szerző reprodukciói) 39