Budapest, 1969. (7. évfolyam)

7. szám július - Bertalan János: A kommunális ellátottság

városi gáz égéshőjét 4000 kalóriáról 5000 kalóriára emelték — a fo­gyasztó készülékek megfelelő átállításával —, s ezáltal a meglevő há­lózat kapacitását 25%-kal növelték. A városi gáz összetétele jelenleg már 50% arányban az olcsóbb földgáz. Távlati előirányzat szerint a gázfűtéses lakások száma a negyedik ötéves terv végére eléri a 156 ezret. A gázfűtéssel ellátott lakások száma kerületenként 1968. június 30-án KERÜLET I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Xllt XIV XV XVI XVIIXVIII XIX XX XXIXXII A grafikonról látható, hogy a gázfűtés — a többi kommunális szolgáltatáshoz hasonlóan — a belső kerületekben valósult meg. Ennek indoka egyrészt^ az, hogy a műszaki adottságok a belső kerületekben a legjobbak, másrészt az itt élő lakosság anyagi helyzete is általában ked­vezőbb, mint a peremkerületekben. A távhőszolgáltatás A civilizált élethez, a magasabb életszínvonalhoz az is hozzátarto­zik, hogy a dolgozók kulturáltabban, kényelmesebben élnek. A váro­sok lakossága ma már természetesnek veszi, hogy az ivóvizet, valamint a városi gázt központi előállítás és elosztás alapján kapják, de teljesen újszerű a kommunális szolgáltatások körének bővülése a közműjel­legű távhőellátással. A felszabadulás előtt hazánkban nem volt távfűtés, a korszerű, ké­nyelmes lakást az egyedi központi fűtéses lakások jelentették. Ma Bu­dapesten az összes lakásoknak 5,9%-a — 36 883 lakás — van bekap­csolva a távhőellátási hálózatba. A távhőszolgáltatás a lakosság ké­nyelmének és szociális, higiéniai igényeinek kielégítésén túlmenően segíti a főváros levegője tisztaságának megóvására irányuló törekvése­ket. A főváros lakásainak hőellátását ugyanis még mindig a decentra­lizált hőtermelés és a hagyományos — szilárd tüzelőanyagok elégeté­sére készült — tüzelőberendezések túlnyomó arányú alkalmazása jel­lemzi. Az összes lakások háromnegyedében az alkalmazott fűtési mód a szén- és fatiizelésű kályha. A lakások fűtésének ez a módja nemcsak sok munkát igényel, hanem jelentős mértékben járul hozzá a főváros levegőjének szennyezéséhez. A távhőellátás ebből a szempontból azt jelenti, hogy a hőt előállító fűtőerőmű több ezer levegőt szennyező la­káskéményt küszöböl ki és a legújabb elgondolások szerint a távhőt szolgáltató fűtőerőművek kazánjaiban tüzelőanyagként a jövőben gázt fognak használni, amely egész minimálisan szennyezi a levegőt. A távhőszolgáltatás alkalmazási területe viszonylag szűk körű, bár ez a fűtési mód jelenleg minden szempontból a legmegfelelőbb, a leg­korszerűbb. Arányos fejlesztését azonban a főváros egész területén — az igen magas beruházási költségigényeken kívül — a következő okok gátolják. A fővárosi lakások többsége egyedi kályhafűtésű. A táv­hőhálózatra kapcsolható központi fűtőberendezéssel felszerelt laká­sok száma pedig kevés, az összes lakásoknak csak 12%-a. Ez utóbbiak is szétszórtan helyezkednek el, főleg a belső kerületekben, ahol az ut­cák szűkek, közműhálózattal túlzsúfoltak s emiatt a távhővezetékek elhelyezése szinte lehetetlen. A távhőszolgáltatás alkalmazási területe elsősorban a nagy terjedelmű új lakótelepek. Éppen ezért a távhő­szolgáltatás fejlődési alapját a nagyarányú lakótelepi építkezés képezi, ami egy összevont, nagy mennyiségű hőigényt támaszt fűtés és háztar­tási melegvízellátás szempontjából. Az új építéstechnológia, a panelos házgyári elemekből épülő magasépítésű lakóépületekben — azok kis mennyiségű hőtároló képessége miatt — a távhőszolgáltatás által nyúj­tott folytonos fűtést teszi szükségessé. A távhőszolgáltatás Budapesten a lakótelepi építkezésekkel egyidő­ben kezdett fejlődni. Az első összefüggő, távhőt szolgáltató hálózat 1958-ban a Fiastyúk utcai lakótelep hőellátására létesült. Ennek az első hálózatnak kialakítása után kezdték kiépíteni a főváros többi új lakótelepének közelében a további távfűtési körzeteket. 1969-ben már négy kerületben összesen 4839 lakást, az összes lakások 0,9%-át kap­csolták be a távfűtésbe. Azóta évről évre nemcsak a távfűtésbe bekap­csolt lakások száma növekedett, hanem azoknak a kerületeknek a szá­ma is, amelyekben a lakások egy részének hőellátása a távfűtőhálóza­ton keresztül történik. Jelenleg már tíz kerületben élvezik a távhő­szolgáltatás előnyeit, ezek közül öt peremkerület. A távhőhálózatra kapcsolt lakások száma legnagyobb a XI. kerületben, és nagyságrend­ben a IX. és a XIII. kerületek követik. A távlati lakásépítési tervek szerint az új lakótelepi lakások fűtése és háztartási melegvízzel való ellátása — kevés kivételtől eltekintve — távhőszolgáltatás útján történik. Ezzel jelentős előrelépést teszünk egyrészt a legkorszerűbb fűtési mód elterjesztésében, másrészt haté­konyan segítjük a főváros levegőjének egészségesebbé tételét. A kommunális létesítmények fejlődésének dinamikája azt mutatja, hogy az eltelt 18 év változásai nem egyformán befolyásolták a főváros összes kerületének fejlődését. A lakosság életkörülményeiben még mindig számottevő különbségek vannak, amelyeknek kiegyenlítése csak fokozatosan — az anyagi lehetőségektől függően —, hosszú távon tör­ténhet. KELÉNYI ISTVÁN két verse Irdatlan éj ez a város, körúton csillagzó lányaival behavaz, pörög lámpákkal: égő pitypangokkal, szédül tornyaival, templomok gyomrában árva Jónások ninivéznek, kőarcú szentek mosolyognak, csigaházalkonyú utcákon zöldszivü fák madonnahajukba csavarnak, Dunával szalagos bálvány ez a város, reklámvirággal vérzi arcomat, sodor harang­zúgású szerelemben, kéjre szögez, ölelésbe merít, senki se védhet, lépteim megaláznak, búcsúzások jégtükrében vergődnek síró házak, utamba állnak a bárok: vakító kirakat­mellű, elérhetően távoli nőkkel, akár belülről fénylő táncosnők combja: messziségnél áttetszöbben, ölük ólomcsipke, hajnalra lehúz a pokolra, blúzuk égő ejtőernyő, magányuk ékszer, térdük fölöttem kibomló fűpagoda, mint ködből lobogó lovas zúdul a mohapuha éjszaka: ez a város a fájdalom lámpasora. Ikon Két égő tulipán blúzodat kigyújtja, kihamvad az arcom fűvállaidon. Fölizzó szemhéjad vakító vitorla, füstölgő éjemben merülő ikon. BENCZE JÓZSEF Váljon mézzé Villámcsapások félelmei közt futottam át a túlsó sorra, de emlékeim nem hagyják feledni mi volt itt törökdúlás óta. Szitkok pernyéjét, ódon szívek üszkét, gyász-szalagját elhordta az ég, abroszán a szelíd szabadságnak váljon mézzé a keserűség! 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom