Budapest, 1969. (7. évfolyam)
7. szám július - A címlapon: János-hegyi mészkőtelepek Gink Károly felvétele
VIII. sz. Tábla XIII. sz. Tábla Bejelentett heveny fertőző megbetegedések morbiditása Magyarországon 100 ooo lakosra 1960 — 1967 Betegség i960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 Typhus abdominalis Ország 5,1 4,8 4,4 5,5 3,7 3,o 2,7 2,4 Budapest 2,4 3,8 2,3 2,5 3.2 1,9 1,8 1,1 Paratyphus Ország 2,0 0,9 1,1 0,6 0,5 0,5 0,6 0,6 Budapest 1,6 0,3 0,2 o,3 0,2 o.t 0,2 0,3 Salmonellosis Ország 6,5 9,7 24,5 14,6 18,0 16,1 17,6 17,1 Budapest 20,3 15,5 72,7 35,1 52,7 31,1 38,3 31,4 Dysenteria Ország 107,9 173,2 212,5 '75,2 128,5 119,0 109,7 105,0 Budapest H9,7 272,9 317,2 262,2 174.0 133,8 147,8 128,5 Dyspepsia coli Ország Budapest Poliomyelitis Ország 0,4 0,1 0,01 0,03 0,03 0,06 0,06 ' 0,02 Budapest 0,1 — — 0,1 0,1 0,1 -— Hepatitis infectiosa Ország 163,0 175,9 151,7 159,8 147,3 125.4 112,5 115,7 Budapest 176,4 149,7 130,8 145.2 139.9 108,5 93,3 93,6 Diphteria Ország 2,9 2,2 1.4 0,7 0,8 0,3 0,3 0,4 Budapest 2,4 1,6 0,7 0,4 0,6 0,05 0,4 0,5 Pertussis Ország 18,6 45,8 64,3 15,9 3,1 5,7 21,7 2,0 Budapest 11,0 42,4 56,5 6,8 1,6 10,2 14,6 1,7 Morbilli. Ország 518,5 262,2 671,9 385,6 378,1 388,3 377,4 490.X Budapest 684,6 496,3 545,5 488,6 418,7 345,1 523,8 524,9 Scarlatina Ország 176,6 196,8 209,6 118,5 77,0 82,6 143,0 195.5 Budapest 408,0 474,0 431,6 179,4 120,1 162,4 263,7 245,5 Tetanus Ország 1,7 1,3 1,2 I.I 1,3 I.I 1,1 o,9 Budapest 0,1 0,3 0,1 o,3 0,3 0,2 0,1 0,2 Meningitis serosa Ország 6,3 12,7 8,0 15.2 11.3 7,2 6,2 6,6 Budapest 2,6 2,6 1,7 3,5 2,0 1,3 1,2 1.9 Encephalitis infectiosa Ország 1,2 0,7 1,1 1,0 3,2 1.3 0,7 1,0 Budapest 1,6 1,0 1,2 1,5 1,6 o,9 0,9 1,5 A szocialista országok fővárosainak egészségügyi ellátását jellemző főbb adatok* Év vége Orvosok száma Kórházi ágyak száma Év vége szám szerint IOOO lakosra szám szerint IOOO lakosra Budapest 7183 3,74 26 395 13,75 1964 7399 3,82 26 251 13.56 1965 7688 3,95 26 742 13,70 1966 7864 4,00 27 162 13,80 Bukarest 1963 5384 3,94 19 545 14,30 1964 19 867 14,48 Berlin (NDK) 1963 2843 2,67 18 514 17,40 1964 2965 2,77 18 532 17,30 Prága 1963 10 720 10,57 1964 10 738 10,56 1965 10,60 Szófia 1961 3632 4.70 9 968 12,89 Varsó 1962 6673 5.61 11 301 9,50 1963 7019 5,74 11 840 9,69 1965 5,94 9.95 E betegségek felszámolását az is gátolja, hogy velük szemben mindmáig nincsen birtokunkban fajlagos, jó hatásfokú védőoltásos védekezés, így leküzdésükre szinte kizárólagosan csak a településegészségügyi feltételek — vízellátás, csatornázás, szemétártalmatlanítás — javítása áll rendelkezésünkre (elsősorban az elmaradottabb kerületekben). A kórházhigiénés helyzet Budapesten, a gyógyító tevékenység színvonalának állandó emelkedése ellenére (zömmel még mindig az első 5 éves tervben történt túlzsúfolás következtében), kórházhigiénés mutatóink nem megfelelőek. IX. sz. Tábla Egy ágyra eső kórtermi alapterület a fővárosi gyógyintézményekben XI. sz. Tábla Év Egy ágyra eső Év ágyak száma kórtermi alapágyak száma terület ma -ben* 1938 18 295 6,5 1966 27 774 4.8 Tanácsi kezelésben levő kórházaknál 1 kórházi ágyra jutó forint normatíva Budapest tanácsi Magyarország tanácsi 1961 általános kórház 32 389 30 548 1961 gyermekkórház 36 140 35 360 1966 (Előirányzatok felújítással) általános-és gyermekkórház 38 000 37 180 1968 (Előirányzat felújítás nélkül) általános-és gyermekkórház 37 346 36 731 A túlzsúfoltság okozta higiénés problémák következtében a kórházak belső tisztasága erősen kifogásolható. Kórházaink 73%-ában hiányzik a fertőtlenítő gép; 71,6%-ában nincs hulladékégető, 86,5%-ában nincs a jó hatásfokot legbiztosabban garantáló sterilizáló berendezés stb. Kór* Budapest Statisztikai Évkönyve és a Budapesti Statisztikai Zsebkönyv által közölt adatok házaink, intézeteink 76%-ában nincs felmosógép. Ugyanakkor az összes takarítónői állás 10% -a betöltetlen, a fertőtlenítő és takarítóeszközökre fordított keretösszeg pedig évről-évre nő, és ez — a KÖJÁL becslései szerint — fedezné is a szükségletet, bár az elosztás nem minden esetben látszik kielégítőnek. Kórházaink túlzsúfoltsága és részben ebből fakadó higiénés elmaradottsága tükröződik a kórházon belüli fertőzések előfordulási frekvenciájában is. A kórházhigiénés kérdéssel egyébként a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága is foglalkozott 1967 szeptemberében, és intézkedési tervet fogadott el. Ezt részben beruházás nélkül is, de részben csak beruházással lehet megvalósítani. A határozat óta eltelt egy év alatt javulás van. Ilyen pl. a kórházi fertőzések javuló bejelentése, a szakszerűbb fertőtlenítési és sterilizálási módszerek elterjedése stb. Mindezek ellenére nem lehetünk elégedettek a fejlődés ütemével: a még nyitott kérdések megoldását siettetni kell. A IX. sz. tábla számai alapján láthatjuk, hogy a budapesti kórházakb 1 — de a klinikákon is — jelenleg is alacsony még (az 5,5 m--es higiénés norma alatt van) az egy ágyra jutó férőhely. A főváros területén ezért a kórházi férőhelynövelés csakis új pavilonok, de méginkább új kórházak építésével oldható meg; a fővárosi ágyszámnak a vidékihez viszonyított stagnálásába nem lehet beletörődni. X. sz. Tábla Az 1000 lakosra jutó kórházi ágyak száma a népi demokratikus országokban, 1961-ben és 1964-ben 1961* 1964** NDK 11,18 12,50' Csehszlovákia 8,47 10,00 Szovjetunió 5,25 4,09 Lengyelország 5,67 7,69' Magyarország 4,21 7,69 Románia 7,07 7.69 Bulgária 5,57 7,14 * WHO, 1961: általános, tbc., fertőző beteg és szülészeti kórházak ágyai ** Eü. Min. adatai 1 Csak a szakkórházak ágyai XII. sz. Tábla Néhány kórházi fertőző betegség előfordulása a fővárosban, 1967-ben Betegség Bejelentett összes esetek száma Valószínű, becsléssel megállapított kórházi megbetegedési szám Valószínű, becsléssel megállapított kórházi morbiditási szám számezrelékben Újszülöttek staphylococcus fertőzései 980 4500 226,70 Műtéti sebgennyedések -7600 382,88 Iatrogen hepatitisek 1882 (bejelentett összes hepatitis) 100—900 5,03-45,34 Dyspepsia coli 697 400—600 20,15—30,22
