Budapest, 1969. (7. évfolyam)

6. szám június - Zolnay László: Buda és a régi magyar ötvösművészet

A XIII. században kezdték el a budai vár építését, s az első városrészek a Várhegyen és a Vízivárosban alakultak ki. A fővárosról ez idő tájt még nem készítettek térképeket, s a XV. és a XVI. század is még csupán látképeket szolgáltatott Pestről és Budáról. A legrégebbi — ezek közül — a Schedel világkrónikában jelent meg 1493-ban. A kép a budai Királyi Palotát ábrázolja. A krónikás könyve a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályán, a Kiscelli Múzeumban látható. A Kiscelli Múzeum térkép-gyűjteménye nagyon gazdag. Madártávlati képek, metszetek és várostérképek a Fővárosi Levéltárban, a Hadtörténeti Levéltárban, a Széchenyi Könyvtárban és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében is találhatók, de a legértékesebb alkotások a Kiscelli Múzeum tulajdonát képezik. A fővárosunkról fennmaradt legrégebbi eredeti térképek L. N. Hallart és M. Wennig nevéhez fűződnek. Hallart rajzolt, társa pedig metszetet készített az elkészült rajz alapján. 1684-ben alkották az itt elsőnek bemutatott térképet, amely a budai ostromot ábrázolja. A helyszínrajzon felfedezhető a városfallal körülvett Pest, a hajóhíd a Dunán át a Tabán felé, a Vár és a Víziváros is török minaretjeivel. A távolban Óbuda is fellelhető. Lipszky János nevéhez és munkásságához fűződnek az első magyar történelmi, vízrajzi, barlang- és miniatűrtérképek. Ekkor — 1810-ben — születnek az első földgömbök és az első szintvonalas térképek is. Ez idő tájt készült Lipszky gyönyörű, négy lapból álló rézmetszete, Buda és Pest térképe. Mintegy húsz esztendővel később rajzolta a két városrészről látványos várostérképeit a spanyol Vasquez. Újdonság, hogy alkotásai színezettek! A Kiscelli Múzeumban található négy színes kőnyomatán, kőkarcán egyesítette a látképet és a térképet. Megrajzolta — többek között— a Belvárost, a Ferenc, és Józsefvárost: a térképet oldalt „behálózó" kisebb rajzok az illető városrész jellegzetes épületeit, házait ábrázolják. Az 1837-ben befejezett négy mű közül egyet bemutatunk. Még három alkotásra hívnánk fel a figyelmet a gazdag gyűjteményből. A legelső, Pestről készült térképre, Waczpauer Lénárt művére, amely Pest belvárosát ábrázolja, tusrajzban, vízfestési nyomokkal. A szerző 1720-ban kezdte készíteni és 1758-ban fejezte be. Emellett említésre méltó egy ismeretlen szerző „Buda és Pest környéke a XVIII. század derekán" című, vízfestés-tusrajz kompozíciója is. A térkép érdekessége, hogy az akkoriban Budán húzódott fontos vízvezetékeket is feltüntették rajta. Végül érdeklődésre tarthat számot Binder Pest és Buda című, 1761-ből származó rézmetszete. Lindner András .48 L. N. Hallart — M. Wennig: Buda ostroma (1684)