Budapest, 1969. (7. évfolyam)

6. szám június - Zolnay László: Buda és a régi magyar ötvösművészet

A főváros életéből Thérese Masselin de Klapka, Klapka György leszármazottja átadta Párizsban a magyar hatóságoknak az 1848—49-es szabadságharc legendás tábornokának történelmi értékű levéltárát. Az Országos Levéltár igázgatója áprilisban vette át a különleges értékű hagyatékot, melyben az elküldött levelek is megtalálhatók: Klapka ugyanis gondoskodott róla, hogy eljuttatott leveleiről másolat készüljön. Az anyag számos eredeti Kossuth és Teleki László levelec, s a forradalom más jelentős alakjainak írásait tartalmazza. Kossuth és Klapka ellentétei ismertek — a hagyaték fényt vet ennek az ellentétnek okaira és alakulására az emigráció alatt. Az iratok egy része Klapka Franciaországban, Itáliában és a román fejedelemségekben kifejtett diplomáciai és katonai működésére vonatkozik. A diplomáciai jellegű iratok között található Cavour, Napoleon-Jérőme herceg, Bismarck és megbízottai levelezése. Az Újlaki Téglagyár most ünnepelte százéves fennállását. Alakuló közgyűlésén, 1869 tavaszán az Rt. induló tőkéje 313 ezer forint volt. 250 ezer forintért megvették Kunwald Jakabtól az Újlakon — Bécsi út 86. — levő mész- és téglaüzemet. A gyáracska néhány kemencéből állt; egyszerre égettek itt meszet, tetőcserepet, téglát. 1880-tól, amikor Pest belső felének a kiépítése nagy tempóban megindult, ez a gyár látta el a rohamos építkezést. Tégláiból évente 180—200 nagy épületet emelhettek; felületesen számolva, az akkori fél város újlaki gyártmányokból készült. 1891-ben az Rt. megvásárolta az Óbudai Téglagyárat, s a régi épületek lebontása után a teljesen gépi erővel készült tégla-, tetőcserép és más agyagáruk gyártására tértek át. Jelenleg az ország téglaszükségletének 10 százaléka, s a cserép egyharmada kerül ki Újlakról. A Budapesti Tudományegyetemek Egészségvizsgáló Intézetében felmérés készült az egyetemi hallgatók megbetegedési és fizikai fejlettségi viszonyairól. Egyebek között kiderült, hogy míg 1937-ben minden 1000 hallgató közül 7 tüdőbeteg volt, addig az utóbbi két évben elvégzett 15000 szűréskor mindössze hat aktív tébécés beteget találtak; közülük hárman nem is tudtak betegségükről. A tébécés megbetegedések 1958 óta csökkennek rohamosan. A nemibetegségek 30 évvel ezelőtt még a hallgatók 0,6 százalékánál voltak kimutathatóak, ma százalékban ki sem fejezhetők. A ragályos gyermekbetegségek előfordulási aránya változatlan. Erősen csökkent viszont a tífuszos, a maláriás és a diftériás betegek száma. Ma is gondot okoz azonban néhány betegség: az országosan is emelkedő tendenciát mutató fertőző májgyulladás lényegesen több, mint 30 évvel ezelőtt, és szembetűnő a hallgatók vérnyomás-emelkedése. 1937—40 között a férfihallgatók 6, a nők 0,1 százalékának volt csak 140-nél magasabb a vérnyomása, most a férfihallgatók 7,7 százalékának, a nők 2,2 százalékának van magas vérnyomása. A hallgatók testmagassága nőtt, a fiúk 174 centis átlagukkal több mint 2 centiméterrel magasabbak három évtizeddel előtti elődeiknél, a lányok átlagmagassága pedig 160,9 centiről 162,2-re emelkedett. A testsúly átlagban fél kilót csökkent. Sarlós István, a Fővárosi Tanács vbelnöke ünnepségen adta át a tanácsi dolgozóknak az április 4. alkalmából adományozott kormánykitüntetéseket. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munkaérdemrend aranyfokozatával tüntette ki Csikesz Józsefnét, a Fővárosi Tanács vb-elnökhelyettesét és dr. Fajkos Aladárnét, a Fővárosi Tanács vb-titkárát. Húsz tanácsi dolgozó a Munkaérdemrend ezüstfokozatát, huszonöt kitüntetett pedig a Munkaérdemrend bronzfokozatát kapta. A XI. kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a kerületben a járda- és úttest bontások helyzetét. Megállapították, hogy a helyreállítást késedelmesen végzik el. Több hetes, olykor hónapos elmaradást is tapasztaltak. Általános hiba az is, hogy a javításhoz használt aszfalt nem azonos minőségű a felbontottál. Ez a későbbiekben felfagyások, beázások oka lehet. Tekintve, hogy az út- és járdaburkolat a tanácsok tulajdonában van, viszont a tanácsoknak nincsenek szakemberei, akik a keletkezett károkat ellenőrizhetnék, az útbontó vállalatok és intézmények saját költségükön végeztetik a helyreállítási munkákat. Úgy tűnik, hogy ezt a nem kívánatos feladatot minél olcsóbban szeretnék megúszni — a rossz minőségű munka és a balesetet okozó utak jogkövetkezményei pedig a tanácsokat terhelik. A burkolatbontás elszaporodása feltétlenül indokolja, hogy a kerületi tanácsok gondosan ellenőrizzék az úthelyreállítási munkákat, s a már eddig átvett utakat is. Ahol pedig hibát találnak, ott élve tulajdonosi jogaikkal, szorítsák a vállalatokat a hibák sürgős kijavítására. Dél-Pesten sürgőssé vált egy nagyobb kórház felépítése. A XX. és XXI. kerület 183 ezer lakosán kívül a jövőben még a ráckevei járás községeinek betegeit is ezen a környéken kell ellátni. A most elkészült tervjavaslat szerint 925 ágyas, tízemeletes kórház épülne Pesterzsébeten, amelynek diagnosztikai és terápiai részlegei külön négyemeletes épülettömbben kapnának helyet. Az új kórház tanulmánytervét beruházási javaslatként tárgyalják az egyedi nagy beruházások között. Az épületet előreláthatóan 1975 tavaszán adnák át. Tizenötezerrel kevesebb hatósági igazolást kértek az elmúlt évben a budapesti tanácsoktól, mint a megelőző esztendőben. A csökkenés annak a rendelkezésnek az eredménye, amely részletesen szabályozta illetve egyszerűsítette a hatósági bizonyítványok kiadását. Ennek ellenére még mindig jelentős utánjárást és munkát ad az igazolványokkal kapcsolatos kérelmek intézése, az iratok kiállítása. A tanácsok felhívták a figyelmet: az államigazgatási szervek ne kötelezzék az ügyfeleket olyan igazolások beszerzésére, amelyeknek adatai és tényei a személyi igazolványból vagy egyéb iratokból közvetlenül is megállapíthatók. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulója tiszteletére központi emlékparkot építenek a XVII. kerületben. A Ferihegyi út jobb oldalán, a Gyökér utca és az Akácvirág utca között elterülő, mintegy 350 méter hosszú és 50 méter szélességű parkban felszabadulási emlékművet állítanak fel. A Fővárosi Tanács oktatási főosztálya felhívta a figyelmet arra, hogy több kerületben nem hajtják végre az Egészségügyi és Művelődésügyi Minisztérium együttes rendeletét, amely szerint a nevelési tanácsadókat be kell vonni az iskolaérettség elbírálásába. Az általános testi fejlődésen kívül ugyanis a pszichés érettséget is vizsgálni kell, ezért nélkülözhetetlen pszichológusok, pedagógusok és gyógypedagógusok részvétele a vizsgálatban. A pszichés vonatkozásban elmaradt gyermekeket az iskolában sorozatosan érik a kudarcok, teljesítőképességük tényleges szellemi szintjük alatt marad, s gyakran megbuknak. A nevelési tanácsadók segítségét kell igénybevenni ahhoz, hogy a pszichésen éretlen gyerekek a következő tánévre elérjék az iskolaérettséget. A belváros rekonstrukciója során szanálják a Városház utca 20. és a Petőfi Sándor utca 17—19. számú épületkomplexumot, s benne a templom melletti bazársort is. A földszintes üzletsor bontásánál derült ki, hogy dönteni kell a Martinelli téri templom melletti miseborpince sorsáról. Igaz, hogy nem műemlék, egyelőre azonban nem szanálják. A környező épületek elbontása után a templom oldalfalai szabaddá válnak — esetleg újabb barokk építészeti elemek kerülnek elő —, ezért a telek beépítésével egyidejűleg restaurálják a templomot is. A Nagyvárad téren, a Heim Pál Gyermekkórház szomszédságában épült fel a Budapesti Orvostudományi Egyetem Elméleti Kutatóintézete. A 24 emeletes főépület közelében van a klinikai negyed, amelynek épületei gyakran szorulnak javításra, karbantartásuk állandóan emelkedő kiadással terheli az államháztartást. A budapesti klinikák, egyetemi épületek elöregedtek. A szakemberek szerint ki kell dolgozni az új klinikai negyed fokozatos kiépítésének tervét. Az elképzelések szerint a 42 holdas volt Ludoviceum, a későbbi Kossuth Akadémia területe erre a célra kitűnően alkalmas lenne. Az egyetlen kikötés: a parkosított részt nem szabad csökkenteni, sőt, növelni kell, és meg kell nyitni a lakosság számára. .46