Budapest, 1969. (7. évfolyam)

5. szám május - Dr. Gáspárdy László: Buda város jogkönyvéből

A V>ZERKESZTŐ postája Sajdik Ferenc Egy kocsikísérőnek. Kedves Fiatal Barátunk! ön hónapok óta különös örömét leli abban, hogy a Közért bolt előtti hajnali rakodás során olyan zajt csapjon a ládákkal és rakaszokkal, ami­től az egész utca rémülten riad fel ál­mából. Lehet, hogy puszta játszi kedv­ről van szó; az On lazán épített, fás, kertes falujában nem lehet ilyen vissz­hangos hajnali zajokat kelteni, mint a pesti utca magas, szűk falai közt, és ezt az új élményt igyekszik minél ala­posabban kiélvezni. Lehet, hogy tevé­kenysége bosszú: miért alszik más, amikor Ön már dolgozik? Ha majd ki­csit régebb óta él a mi városunkban, megtanulja, hogy itt a nap és éj legkü­lönfélébb óráiban dolgoznak az embe­rek, egy ilyen nagy város életét nem is lehetne másképp fenntartani. Az üzemek változó műszakjaiban, a köz­művek és közlekedés intézményeiben százezerszám vannak délutáni dolgo­zók, éjszakai dolgozók. Akiket Ön felriaszt, azok is ugyanúgy ledolgozzák a maguk napi adagját, ahogy ön, csak más időben. Kivéve, persze a csecsemő­ket, kisgyerekeket és aggastyánokat, akiket viszont más okból nem helyes fölébreszteni. Megtanulja majd azt is, hogy ebben a városban, viszonylag nagyon kicsi területen ötször annyi ember él, mint az ön egész megyéjé­ben. Azám, gondolja csak meg! Ha ez a sok ember ezen a szűk helyen nem tanulna meg legalább valamelyest ta­pintatosan viselkedni, elhiheti, egysze­rűen pokol lenne itt az élet. Kívánjuk, hogy mielőbb szeresse meg a mi váro­sunkat, érezze otthon magát benne, és hogy mindannyiunk érdekében mielőbb civilizálódjék. Dr. Seenger Ervin az alábbi levelet intézte szerkesztőségünkhöz: ,,T. Szerkesztőség! A „Budapest" 1969. februári számának 45. oldalán R. R. S. aláírással ,,A városvédő Bábi néni" című cikk jelent meg Pallas Athene szobráról. A cikk szerint a szobor ere­detileg a Dísz téren állott, a mai Hon­védszobor helyén levő kúton. Ez az állítás téves. A Sz. Ignác-szobor, vala­mint utóda is a Szentháromság téri kutat díszítette. Lebontás után ezért is került — igen helyesen — régi helye közelébe, a Szentháromság u. 2. sz. sarkára, onnan pedig később, a Vá­rosháza kapualjába. A Kiscelli Múzeum fényképtárában található egy felvétel, amelynek előterében Pallas Athene szobra látható — a Budavári Nagybol­dogasszony templom előtt." Köszön­jük helyesbítését. Jakab Miklós, Bp. VIII. Körösi Cso­rna Sándor szülőhelyének kérdésében nem vagyunk illetékesek. Utcaelneve­zési javaslatával nem egészen értünk egyet, de javasoljuk, forduljon a XXII. kerületi Népfront Bizottsághoz. Azt a gondolatát viszont, hogy a Nemzeti Pantheonná átalakuló Kerepesi teme­tőben Körösi Csorna Sándor darjeelin­gi síremlékének mását felállítsák, szí­vesen hozzuk a nyilvánosság elé. Érde­mes volna elgondolkodni azon is, ki van még más nemzeti nagyságunk, aki idegenben nyugszik, vagy akinek sír­helye, mini. Petőfié — ismeretlen, s akinek esetleg a Nemzeti Pantheon­ban szimbolikus síremléket illenék állítani. Kőhegyi E. Köszönjük a figyel­meztetését, a pestis emlékekről szóló cikkünkben valóban egy mondat fo­galmazása pontatlan volt. Az óbudai hármas szobrot 1819-ben nem a ,,mai helyére," hanem ,,utolsó köztéri he­lyére" állították a Flórián téren, hi­szen az Árpád-híd felépítése óta a szo­bor múzeumban van. Nem tartanánk jónak, ha. központi intézkedéssel köteleznék az iskolákat a ,.Budapest" megrendelésére. Épp elég, sőt, túlontúl is sok a kötelrző körponti intézkedés. Irányzatunkkal ellentétben állna, ha ezek számát akar­nánk szaporítani. Viizont reméljük, hogy munkánkkal sok segítséget ad­hatunk a pedagógusoknak; azt hisz­szük tehát, jól tennék a kerületi okta­tási osztályok, ha úgy gazdálkodnának a „keretükkel", hogy az iskoláknak a ,,Budapest"-et megrendelhessék. Kőháti Attila leveléből idézünk: „.. .Olvasom a Magyar Hírlapban, hogy a Margitszigeten megszűnik min­den gépjárműforgalom, s az oda nem való épületek és intézmények lebon­tásával, illetve kitelepítésével a sziget visszakapja eredeti rendeltetését: a fák, pázsit, virág, állatok, napfény és szobrok, fürdők, víz és levegő hona lesz, a csöndes, testet-lelket üdítő pihenésé. Nagyon megörültem a hír­nek. (A megindítandó helikopterköz­lekedésnek már kevésbé, nem is any­nyira a zaj miatt, hanem azért, mert félő, hogy a még Duna-lntercontinen­tal-Hilton-stb-nél is iszonyatosabb szállodamonstrummal akarják pofon csapni a szigetet, hiszen a jelenleginél akár kétszerte nagyobb szálloda sem igényel közvetlen légiösszeköttetést a ferihegyi repülőtérrel. . .) Nos, a sziget zajtalan, s mégis kényelmes, hangulatos belső forgalmának lebo­nyolítására javasolnám a lóvasút újra való megindítását. A kellő tisztaság fenntartásával (zárt istállók és fogatoló­helyek, megfelelő létszámú és szerény takarítószemélyzet a pályatesten stb.), néhány, a régi formában újjáépített kocsi közlekedhetne a régi, vagy a szükséghez képest módosított nyom­vonalon. Úgy vélem, nagyon hangula­tos, biztonságos (mert lassú), zajtalan, a levegőt nem szennyező közlekedési eszközhöz jutnánk. Nem akarom ütő­kártyául kijátszani az immár hagyo­mányos Jolly Jokert, az idegenforgal­mat, (ilyenkor mindig dühbe gurulok, végtére is a város elsősorban a miénk, magunknak kell olyanná tennünk, hogy tessék nekünk, s ha nekünk szép és kedves valami, bizonyára másnak is az lesz), de kétségtelen, hogy vonz­ereje lenne. Nem apokrif, csinált régi­ség, mint sok, gomba módra szaporodó vendéglátóipari „Vakulj, vendég"­csárda, hanem éppúgy, mint a most újjászülető sikló, életrevaló, igazi bu­dapesti hagyomány. Kérem, „tárol­ják" ezt a javaslatomat, hátha valahol egyszer érdemes lesz szóvá tenni." Köszönjük javaslatát és ezennel az illetékesek figyelmébe ajánljuk. A le­velében említett másik javaslatára még visszatérünk. HÁZAK .45

Next

/
Oldalképek
Tartalom