Budapest, 1969. (7. évfolyam)

5. szám május - Bajor Nagy Ernő: VIII. kerületi mozaik

Az Ügető. Gink Károly felvétele Bajor Nagy Ernő VIII. kerületi mozaik Behunyom a szemem, „a kerületre" szeretnék gondolni. Nem megy. A Nemzeti Múzeum környékének pompázó-kényelmetlen palotái mégcsak fölrajzolódnak emlékezetemben ; a Déry Miksa utca környékének kedélybeteg tűzfalai is fölidézhetők. Önmaguktól is eszembe jutnak olykor a Tisztviselő Telep kisvárosi hangulatú utcái. A zsivajos Rákóczi út? — mintha önmagában élne és nem is tartozna semmiféle kerülethez. Bazári atmoszféra a Népszínház utcában: némelyik balkáni városkába illenék vagy Nápolynak - tenger felé igyekvő sugárútjai mellé. Tizenötemeletes luxuslakóház a Köztársaság téren, cinkosán összenéz a tér fölött az SZTK magas épületével — s nem messze onnét a Kerepesi temető komor áhítata. Nincs „nyolcadik kerületi" légkör, egységes városkép? Számomra részeiben, mozaikként él Budapestnek ez a viharvert negyede. Nevek — emberek Ganz-MÁVAG — Rádió — Gázművek — Urbanisztikai Társaság — tizenegy klinika — A Köztársaság téri toronyház Siklós Péter felvétele kőoszlop a Forum Romanumról a Múzeum kertben — pinceklub az Építészek házában — Pénzverde — MTK pálya — Néprajzi Múzeum — Keleti pályaudvar. ... És a Szigony utcán végigbandukol egy imposztormosolyú öreg férfi, táskáján fém M-betű hirdeti, hogy ő Misik János, önmagát háromnyelvű névjegyén népköltőnek, tízezer vers szerzőjének vallja, tulajdonképpen tizenkilenc óta járja verseivel a várost, olykor zsákból is árulta a Rókus előtt, falevélre is írta ... megy a szerkesztőségekbe. Népszabadság — Esti Budapest — Nők Lapja — Szabad Föld — Népsport — Magyar Ifjúság — Hétfői Hírek — Búvár — Képes Újság — Magyarország — Föld és Ég ... Némelyik országban nem jelenik meg annyi lap, mint a nyolcadik kerületben. Jön Mikes György a Ludas Matyi Gyulai Pál utcai szerkesztőségéből. Megírt egy humoreszket, elolvasott tizenegy beküldött kéziratot, nevetett a szakadatlanul szivarozó Somogyi Pál borízű tréfáin, a tv-be indul kamerapróbára, de előbb egy antikváriumba ugrik be. Ügyetlenül fölvergődik a létrán, hiába keres három fontos könyvet, udvariasságból megvesz két olvashatatlant. Amikor elmegy, megkérdi tőlem, valamelyik eladó: „Látom, tetszik ismerni, ki ez az úr?" Aliért ne ágyazzam meg Mikes tekintélyét: „Főosztályvezető a temetkezési vállalatnál." A kérdező meglepetés nélkül: „Ilyesminek néztem." Gerontológiai Intézet — Május i Ruhagyár — Urbanisztikai Társaság — Erkel Színház — Erkel cukrászda — Rákóczi téri csarnok — Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet — Szikra Nyomda — Kati eszpreszszó (ami mindig Stühmer marad). A Vas utcában él Lukács Margit, aki a Tragédia Évájaként alighanem a legtöbbször mondotta a magyar színjátszás történetében: Szerelem, költészet s ifiúság Nemtője tár utat örök honomba; E földre csak mosolyom hoz gyönyört, Ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra. SZTK-központ — Építőanyagipari KTSZ — Kandó Kálmán technikum — Duna-kanyar Intéző Bizottság — Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet — Dobozi utcai férfi átmeneti szállás hajléktalanoknak — Piroska és a farkas játékszaküzlet — Gyermekideggondozó Intézet — Jó pásztor egyházközség és lelkészség — Gumigyár. A József körúti fűszerboltban Márer Klára vásárol. Magyarország örökös gépíróbajnoka, aki olyan sebesen gépel, mint ahogyan beszélünk s — a figyelemmegosztás ámulatot érdemlő példája — másolás közben más témáról könnyedén diskurál is. Utca történelem Anyám elbeszéléseiből tudom, valaha őseim éltek a Losonci utca táján. Sváb müimárik voltak, tehenesgazdák, akik stráfkocsikon, zománcedényben hordták a frissen fejt tejet a belvárosba. A régi utcanevek — jóllehet ma már milimáriknak se híre, se nyoma — családi hagyományunkat igazolják. A Tömő utca 1817-ben még Schopper Gasse volt, az ör utcát 1804-ben még Wächter Gasse-nak nevezték, a mai Nagyfuvaros utca 1804-ben még Fuhrmann Gasse-ként szerepelt s csak 1838-ban lépett elő Grosse Fuhrmann Gasse-vá. A Népszínház utca mai lakóinak többsége nyilván csak némi gyakorlás után mondaná ki elfogadhatóan a Borstenviehandler Gasse nevet. Ez 1850-ben magyarra változott — Sertéskereskedő utca lett. Ötven éve, 1919 óta nevezik Népszínház utcának. Egyébként az utcanevek másfajta összefüggésekre is fölhívják az érdeklődő figyelmét. Sok utca viseli a munkásmozgalom vértanúinak a nevét. Somogyi Béla, Kulich Gyula, Koltói Anna, Karácsony Sándor, Lőwy Sándor neve csak egy része a névsornak. S mellettük „népfrontos" természetességgel megfér Teleky Jánosnak, a XVII. századi kalocsai érseknek az utcanévtáblája — ő nagy pénzekkel támogatta hajdan a pesti papnöveldét. Ugyancsak egyházi ember volt Hock János (a volt Kistemplom utca viseli nemrég a nevét), a Nemzeti Tanács elnöke, aki vaskos könyvekben igyekezett bizonygatni a lélekvándorlásról fölépített hipotézisét. Az egykori Ganz Gyár két igazgatója is „utcát kapott" a Józsefvárosban. Bláthy Ottó, az első iparilag használható transzfor-S